Amikor három perc is sok
A Magyar Diáksport Szövetség felmérése szerint 2021 tavaszára még az előző karanténidőszakhoz képest is felére esett vissza a diákok testmozgással töltött ideje. Ezért is fontosak az olyan élménysportot népszerűsítő kezdeményezések, mint az európai diáksport napja, amelynek kapcsán szeptember 24-én közös iskolai aktivitásra invitálják a pedagógusokat és a diákokat.
Hatalmas pedagógiai kihívásnak tartja a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ), hogy a diákok életébe újra visszatérjen a rendszeres intenzív testmozgás. Az európai diáksport napja alkalmából pedig arra is felhívják a szülők, pedagógusok és tanulók figyelmét, hogy mozogni nem csak testnevelésórán lehet…
Tanulás mozgással
Nem könnyű fegyelmezni a fehér pólóba és sötétkék kisnadrágba öltözött élénk gyerekcsapatot. Úgy nyüzsögnek, mint egy méhkas, láthatóan nagyon élvezik a játékos, készségfejlesztő testnevelésórát.
– Vonj ki 19-ből 10-et, ne mondd meg hangosan a számot, hanem pontosan annyiszor szökkenj, amennyi a kivonás eredménye lett! – adja ki az összetett feladatot Dohar Zoltán testnevelő a Kőbányai Harmat Általános Iskola másodikosainak.
A pedagógus kérdésére a kicsik egymás szavába vágva mesélik el, hogy más tanórákon is szoktak mozogni: csukló- és bokakörzéseket végeznek, de időnként még táncolnak is, hogy jobban felélénküljenek.
Dohar Zoltán arról tájékoztat, hogy tavaly indították el „mozgással tanulás” programjukat egy első és egy második osztálynak. A cél, hogy a különböző érzékszervek együtt segítsék az ismeretanyag elsajátítását, de a módszerrel az érdeklődést is könnyebb ébren tartani. Magyarórán például az válaszol a feltett kérdésre, aki a labdát kapja, matematikaórán meg babzsákokat feldobva számolnak a gyerekek, de a kivonás és az összeadás a testnevelésórák ügyességi feladataiban is fontos szerephez jut.
A testnevelő tanár szerint a diákok fizikai állóképessége sokat gyengült a pandémia alatti bezártság következtében. Mint mondja, a tanulók elkényelmesedtek, nehezebben lépnek ki a kényelmi zónájukból. Pedig minden lehetséges módon igyekeztek motiválni őket a járvány alatt is.
– Én például otthon, az előszobában koordinációs sportlétra segítségével végrehajtott taposógyakorlatokat vettem videóra, és a felvételeket elküldtem a gyerekeknek, de be kell vallanom, hogy a kezdeti lelkesedésük néhány hét alatt alábbhagyott, főleg az idősebb korosztályoknál. A kicsiket sokkal könnyebb ösztönözni, kifejezetten igénylik a képességfejlesztő, illetve az ügyességi gyakorlatokat. A digitális oktatás időszakában is tartottunk webes órákat, küldtünk a diákoknak tananyagot és online feladatsort is, de iskolai kontroll híján lényegében mindenki maga döntötte el, hogy mennyit sportol. Ami igazán hiányzott az eltelt másfél évben, az éppen a mozgás intenzitása, mert bár a szabadban tett séta is hasznos, nem emeli meg kellőképpen a pulzusszámot.
A szakember hangsúlyozza, most a visszarázódás folyamata zajlik, amelynek során nem sokkolja a gyerekeket túlzott elvárásokkal, igyekszik a követelményrendszert a megváltozott helyzethez igazítani és a diákokat a saját fejlődési tempójukhoz mérni.
– Számonkérés helyett szeptemberben képességfelmérés zajlik, innen próbálunk majd meg újraépítkezni. Jelenleg ugyanis ott tartunk, hogy a rendszeresen nem sportoló tanulók többségének egy háromperces bemelegítő futás is komoly gondot okoz.
Kevesebb képernyőt!
Balogh Gábornak, az MDSZ elnökének beszámolója szerint a szövetség mind a 2020-as, mind a 21-es pandémiás időszakban felmérést készített a digitális oktatás és egyéb lezárások testmozgásra gyakorolt hatásáról.
– Már az első karanténidőszak alatt, 2020 tavaszán is csak a diákok mintegy húsz százaléka teljesítette a WHO által ajánlott napi legalább 60 perc közepes vagy nagy intenzitású fizikai aktivitást. Ez az arány 2021 év elejére a felére csökkent. Amellett, hogy a gyerekek a korábbinál kevesebbet mozogtak, illetve sportoltak a szabadban, hétköznaponként 3,6-ről 5,2 órára ugrott a képernyő előtt töltött idő, amely jelentősen meghaladja a korosztálynak javasolt napi legfeljebb két órát. A testnevelésórák láthatóan háttérbe szorultak, a tanulók kevesebb mint egyharmada számolt be arról, hogy részt tudott venni a törvény által előírt heti öt tornaórán. De kevesebben jártak egyesületi sportfoglalkozásokra is. Ebben a helyzetben hatalmas szerep hárul az iskolákra és a testnevelést oktató pedagógusokra, hogy az intézményekben ismét biztosítsák a diákoknak az egészséges fejlődéshez szükséges közepes és nagy intenzitású, valamint erősítő jellegű rendszeres testmozgást.
A többszörös világbajnok és olimpiai ezüstérmes egykori öttusázótól megtudjuk: az MDSZ az új tanévben arra biztatja a pedagógusokat, hogy már az ősz folyamán kezdjék el a fittségi méréseket, amire a Netfit informatikai rendszere is készen áll. A felmérésekkel egyidejű adatrögzítést segítő Netfit applikáció ingyen letölthető okostelefonra az AppStore-ból és a Google Play áruházból is, a használatáról szóló videók pedig megtekinthetők az MDSZ YouTube-csatornáján.
Adj Teret a Mozgásnak!
Az immár hagyományosan szeptember 24-én megrendezett európai diáksport napja is kiváló alkalom arra, hogy a hosszú Covid-időszak után mozgásra invitáljuk az iskolákat, hangsúlyozza az MDSZ elnöke.
– Idén az esemény fő célja, hogy az élménysportprogramokkal a gyerekek életébe újra visszatérjen a rendszeres testmozgás. Ebben az évben azért is különleges a program, mert arra ösztönöz, hogy úgynevezett kreatív mozgásterek kialakításával ne csupán a testnevelés-, hanem egyéb órákon, szünetekben is megmozduljanak a diákok – mondja Balogh Gábor.
Ennek érdekében a Szövetség az Adj Teret a Mozgásnak! kézikönyvben ötlettárat is készített az intézményeknek, összegyűjtve számos nemzetközi példát, hogyan lehet az iskolai tereket mozgástérré alakítani, a meglévő iskolai eszközöket új szemléletmód szerint felhasználni.
A brazíliai São Paulo városának egyik központi részén sportlétesítmények híján például vidám 3D-s graffitialkotások és bambuszeszközök segítségével fedezhetik fel a gyerekek a kültéri mozgás örömét. Bulgáriában több olyan iskola is csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, ahol a diákok maguk készítette kerti bútorokat helyeztek el az intézmények udvarán. Anglia egyes helyein pedig hulladékból – kartoncsövekből, gumiabroncsokból, nagyobb anyagdarabokból, hálóból, kötélből, rekeszekből – alkotott játékok keltik fel a diákok érdeklődését. Máshol meg KRESZ-parkokban gyakorolhatják a biztonságos közlekedés szabályait. De kedveltek az aszfaltra festett ugróiskolák és a különböző nemzetek tánclépéseit szemléltető flaszterrajzok is.
– Tavaly a pandémia ellenére 38 országban kétmillió diák csatlakozott az európai diáksport napja rendezvényeihez, és itthon is csúcsot döntöttünk, 1353 részt vevő iskolával. Bízunk benne, hogy idén még több intézmény rendezi meg a sportnapot, és hazánkban is sok százezer diák élheti át ismét a közös testmozgás egyedülálló élményét. A csatlakozó iskolák értékes ajándékokkal gazdagodhatnak, a fődíj ötmillió forintból megvalósítható sport- vagy fitneszpark.
A toborzókampányba az idei olimpia hősei is beszállnak: a pedagógusokat és diákokat Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, Siklósi Gergely olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó és Lőrincz Tamás olimpiai bajnok birkózó is motiválják videóüzenetükben.