Árnyak a zónákon – veszteségtől extra nyereségig a fővárosi parkolásban
Miközben a zuglói veszteséges parkolásüzemeltetés a főpolgármesteri választásban is kampánytéma, Budapest több kerületében erős nyereséget hoznak az utcai parkolóhelyek. A legtöbb bevétel Angyalföldön keletkezik, mert itt működik messze a legtöbb fizető parkolóhely; a kerület méretéhez képest legsikeresebb a terézvárosi gazdálkodás; és a nyereség a Belvárosban is meghaladja az egymilliárd forintot. A Zuglóhoz hasonló parkolóhelyszámot működtető Erzsébetvárosban 410 milliós nyereséget hozott a tavalyi év, veszteséges pedig csak az olcsó és szétszórt rendszert alkalmazó Kőbánya volt.
Továbbra sincsenek részletes adatok Zugló parkolással kapcsolatos gazdálkodásáról. Ahogy Zsigmond Barna Pál, a Fidesz budapesti szóvivője szeptemberben szóvá tette: az önkormányzati képviselők közel egy éve várják a részletes beszámolót, amelyből kiderül végre, mi okozta, hogy a kerület 2017-ben 249 millió forintot vesztett a parkoláson, és 2019-es költségvetésébe is 300 millió forintos mínuszt tervezett. Mint köztudott, a botrányt szimatoló sajtóhírek hatására az önkormányzat az idei év közepén felmondta a külsős szolgáltatóval kötött szerződését, és saját kézbe vette a parkolás ügyét. A Demokrata azonban pontos választ nem kapott a tavalyi év elszámolásáról, csupán azt, hogy a fizető parkolás a bevezetése óta eltelt másfél évben 1974 millió forintos bevétel mellett 1946 milliós kiadást hozott Zuglónak 2018 végéig. Ahogy az önkormányzat sajtóosztálya írta: az idei nyári szerződésbontás után az önkormányzat biztosítja a személyi és technikai hátteret, ami olcsóbb és hatékonyabb rendszert eredményezett: a bevételek az egy évvel korábbihoz képest húsz százalékkal nőttek, az üzemeltetési költségek pedig felükre csökkentek. A júliusi elszámolás szerint mindez azt jelenti, hogy 87 millió forint bevételre 51 millió forint kiadás esett, vagyis a parkolás Zuglóban immár napi egymillió forint nyereséget hoz. Hogy a korábbi üzemeltető miért dolgozhatott ennyire drágán, olyan költségszinttel, amit a háromszor annyi parkolóhelyet üzemeltető Angyalföld könyvel, arra semmilyen fórumon nem született válasz.
Rossz üzlet a kiszervezés
A fővárosban 13 kerület működtet fizető parkolást, ebből tíz rendre nyereséggel – közülük hat erős nyereséggel – zárta az előző éveket. Zugló mellett veszteségről csak Kőbánya számolt be az elmúlt két évben, és Óbuda a 2017-es esztendőben. Ahogy a kőbányai önkormányzat lapunknak írta: a kerületben csupán két szűk zónát jelöltek ki a kettes, illetve hármas metró megállóinak környékén, mert ezeket a részeket ellepték a külső területekről érkező autósok. Az egyébként alacsony tarifájú fizető parkolás bevezetése tehát a helyben élők parkolási gondjainak megoldására irányult, és nem bevételszerzésre, az ebből származó pénzforgalom pedig messze alatta marad a belsőbb kerületek értékeinek. Óbudán viszont a tavalyelőtti 153 millió forintos veszteség után tavaly már 113 millió forint nyereséget hozott a fizető parkolás. Az önkormányzat lapunkat arról is tájékoztatta: a kerületi lakosok 90 percig akkor is ingyen használhatják a fizető parkolókat, ha a zónákon kívül laknak, ami lehetővé teszi számukra ügyeik intézését – és díjkedvezményt kaphatnak a lakásbérlők, a kerületbe gyermekszállítóként érkezők is.
Budapest belsőbb kerületeinek magasabb tarifáiból ugyanakkor lényegesen több bevétel is keletkezhet. Erzsébetvárosban a befolyó díjak meghaladják az egymilliárd forintot, amiből az önkormányzat tavaly 410 millió forint bevételre tett szert. A kerület itt külső céggel szerződött az üzemeltetésre, ami általában nem tűnik profitábilisnak – itt is 40 százalék alatti a nyereségráta. A fizető parkolást működtető 13 kerületből immár 9 vette saját kézbe az üzemeltetést, és négyre csökkent a kiszervezések száma. Ahogy 2017 végén Ferencváros is szerződést kötött az addigi szolgáltatóval, mivel egymilliárd forint fölötti bevételből az önkormányzat csupán bő százmilliós nyereséghez jutott. A Zuglóban nemrég szerződésbontást elszenvedő szolgáltató még Újbudán is működtet rendszert, az önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint ott tavaly 745 millió forintos bevételből 205 milliós nyereség került a helyhatósághoz. Tájékoztatásuk szerint ezt az összeget a parkolás fejlesztésére, az utak karbantartására, forgalomtechnikai kiadásokra fordítják. Mérsékelt eredményekről számolt be ellenben az önállóan üzemeltető Hegyvidék, ahol 1110 millió forintos bevételből 356 millió forint nyereség maradt. Ezt azzal indokolták, hogy az itt található 4245 hely csupán a kerület nyolc százalékát fedi le, és a bevételből visszaforgatnak a rendszer fejlesztésére.
Egymilliárdos csúcsok
A saját rendszert működtető belső kerületekben viszont kifejezetten jövedelmező a parkolás-üzemeltetés. A legnyereségesebb már évről évre Budapest VI. kerülete, vagyis Terézváros, ahol például tavaly 1549 millió forint bevételre csupán 382 millió forint kiadás jutott. A közel 1,2 milliárdos nyereség 75 százalékos profitrátát jelent. Az önkormányzat azonban hangsúlyozza: ezt csak azóta tudják elérni, amióta 2011-ben saját vagyonkezelőjük vette át az üzemeltetést.
A legtöbb parkolási bevétel Angyalföldön keletkezik. A XIII. kerület jelölte ugyanis ki Budapesten a legtöbb fizető parkolóhelyet, több mint 29 ezret, ami több, mint az V., VI., VII. és VIII. kerületé összesen. Angyalföld teljes egészében fizetős, a kerületben többféle díjszabású zóna is működik, és még a kerület lakosai sem parkolhatnak a más díjszabású zónákban. E nagyszámú helyből pedig tavaly 3,3 milliárd forint bevétele keletkezett az önkormányzatnak. Ám a nagy zónát működtetni ember- és gépigényes, és tavalyelőtt 1,6 milliárd forint kiadással járt.
Szintén jelentős nyereséget hoz a parkolás a Belvárosnak, ahonnan tavalyi adatot nem kaptunk, tavalyelőtt viszont 2,4 milliárd forint bevételből 1,3 milliárd profitot tarthatott meg az önkormányzat. A nyereség azért is számottevő, mert ez egyike azon kerületeknek, ahol a legkevesebb parkolóhely van felfestve, mindössze 5500, mégis itt keletkezik a második legnagyobb bevétel. Némi magyarázatot erre az itteni kiemelt tarifák, az este 8-ig megnyújtott parkolási idő, valamint a sűrű helykihasználtság jelenthet – autós portálok szerint itt a legnagyobb fokú, 44 százalékos a parkolók kihasználtsága (az adatot minden kerületben rontják a helyben lakók, akik ingyen parkolhatnak).
Meglehetősen jó eredménnyel gazdálkodik a parkolási bevételekkel az I. és a II. kerület is, ahol 1,2-1,3 milliárdos bevételből tavaly 870, illetve 714 millió forintos nyereség maradt. A kérdéseinkre válaszoló Budavári Önkormányzat szerint a nyereséget térfigyelő kamerák működtetésére, út- és járdajavításokra, utcabútorok és táblák kihelyezésére fordítják.
A törvényszerűségek ellenében
Összességében elmondható: a kerületek parkolásból származó nyeresége a városközpont felé haladva emelkedik. Ami nem is csoda, hiszen az üzemeltetés költségei (automaták működtetése, parkolóőrök fizetése, helyek kialakítása és karbantartása) mindenhol azonosak, miközben a veszteséges Kőbányán vagy Óbudán 175 forint egy óra parkolás, míg a Belvárosban 525 forint. A képből azonban kilóg Zugló, amely közepes, 265, illetve 350 forintos zónákat üzemeltet, vagyis nagyjából ugyanolyanokat, mint Józsefváros – utóbbi mégis 951 millió forintos nyereséggel zárta a tavalyelőtti évet.