A testület alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania.

Az Ab ugyanakkor rámutatott arra: nem alkotmányos elvárás, hogy minden egyház azonos jogosultságokkal rendelkezzen, minden egyházzal ugyanolyan mértékben működjön együtt az állam. A vallásszabadsághoz való joggal összefüggő gyakorlati különbségek alkotmányos határok között maradnak mindaddig, amíg nem diszkriminatív jogi szabályozásból erednek, illetve amíg nem diszkriminatív gyakorlat eredményei.

Az Ab nem vitatja az Országgyűlés jogát arra, hogy – ha a korábbi törvényben szabályozott eljárás nem bizonyult elég hatékonynak a nem vallási tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére, illetve a törvénysértően működő szervezetek elleni fellépésre, akkor – tovább részletezze az egyházként történő elismerés tartalmi feltételeit, további garanciákat építsen be az elismerési eljárásba, illetve hatékonyabb jogi eszközöket biztosítson a törvénysértésekkel szemben.

Ugyanakkor az Ab leszögezte: az egyházi jogállás felülvizsgálatára irányuló eljárással kapcsolatban is alkotmányos követelmény a tisztességes eljárás és a jogorvoslati lehetőség biztosítása.

A testület megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011-es törvény az egyházként történő elismerés vonatkozásában nem ír elő részletes indokolási kötelezettséget, és az elutasított vallási közösségek nem kapnak hivatalos, írásos magyarázatot arra, hogy miért nem szerezhetnek egyházi jogállást, továbbá a vizsgált törvény a döntéssel kapcsolatban nem ír elő határidőket és jogorvoslatot sem biztosít.

Az egyházi státus parlamenti szavazás útján történő elismerése politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet. Az ilyen, jogi mérlegeléssel megítélendő, alapjogi vonatkozású egyedi ügyekben a döntéshozatalnak a független bíróságtól való elvonása és kizárólagosan az alapvetően politikai karakterű Országgyűléshez telepítése nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel – fejtette ki a testület.

Mindezek alapján az Ab alaptörvény-ellenesnek minősítette az egyházi törvény azon rendelkezéseit, amelyek alapján a testülethez panaszt benyújtó korábbi egyházak a jogállásukat elvesztették. Az ügyben elbírált alkotmányjogi panaszok jogorvoslati céljára tekintettel az Ab az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, azokhoz joghatás nem fűződhet, az Ab-hez panaszt benyújtó egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.

Az Ab határozata nem érinti a vizsgált törvény mellékletébe foglalt, az Országgyűlés által elismert egyházak jogállását.

Az Alkotmánybírósághoz a törvény miatt alkotmányjogi panaszt nyújtott be tizenhét olyan vallási közösség, amely korábban egyházként működött, de a törvény alapján az egyházi jogállást elveszítette, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa pedig utólagos normakontrollt kért a testülettől.

A határozatot 13 alkotmánybíró írta alá, közülük öten – Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária – különvéleményt fogalmaztak meg.

A szavazásban már nem vett részt Bihari Mihály, aki betöltötte hetvenedik életévét, és ezzel megszűnt alkotmánybírói megbízatása. A helyére február 25-ei hatállyal megválasztott Salamon László sem szavazott, mivel nem vett részt a döntés-előkészítési folyamatban.

Egyházügyi államtitkár: orvosoljuk az eljárásjogi hiányosságokat az egyházak elismerése terén

Megfelelő jogszabályalkotással orvosolni fogjuk az eljárásjogi hiányosságokat az egyházak elismerése terén – mondta Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI érdeklődésére.

Az államtitkár hangsúlyozta: az egyházi törvényt tartalmilag messzemenően alkotmányosnak találta az Ab, amely „határozatában nem tartalmi, hanem fontos, technikai jellegű kérdéseket vetett fel”.

Hölvényi György örömét fejezte ki, hogy az Alkotmánybíróság alapvetően egyetért az egyházi törvény tartalmi céljaival és megerősíti a kormánynak, valamint az Országgyűlésnek az egyházi státussal való visszaélések kiszűrésére irányuló törekvéseit. Mindez a lelkiismereti és vallásszabadság érdekében végzett kormányzati munka eredményességét jelzi – tette hozzá.

Lényegesnek mondta, hogy az Országgyűlés által elismert 32 egyház jogait a határozat nem érinti, így ezek az egyházak továbbra is intézményeket működtethetnek, tarthatnak fenn, továbbá Magyarországon továbbra sem használhatja senki sem az egyházi, sem a vallási egyesületi státust személyes anyagi haszonszerzésre.

Az egyházügyi államtitkár rámutatott: a magyar állam „teljességgel tiszteletben tartja az egyházak és vallási egyesületek autonómiáját”, velük továbbra is párbeszédre törekszik. „Államtitkárságunk dialógusban áll az egyházakkal, vallási egyesületekkel, megkeresésük esetén nyitottak vagyunk a kommunikációra. A párbeszéd nem létszám, hanem közös feladatvállalás kérdése” – állapította meg.

Rogán: „businessegyházakat” továbbra sem támogatunk

Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta: a Ház előtt lévő alkotmánymódosítás elfogadása megoldja majd ezt a problémát, de alaposan tanulmányozni fogják az Ab döntését, és „amit lehet”, azt tiszteletben tartanak belőle.

A politikus ugyanakkor kijelentette: „businessegyházakat”, pláne a szcientológia egyházat, akkor sem fognak támogatni, „ha egyes alkotmánybírák ezt szeretnék”.

KDNP: jogbizonytalanságot eredményezhet az Alkotmánybíróság határozata

Lukács Tamás kiemelte: ebben a kérdésben állást foglalni igazán csak akkor tudnak, ha megvárják az Országgyűlés döntését az alaptörvény módosításáról. Ha elfogadják az indítványt, és hatályba lép, akkor a hatályba lépett alaptörvényt kell összevetni az Ab-határozatával. Ekkor derül ki a jogalkotó számára, hogy milyen teendője van.

Az eljárási kérdésben nem biztos, hogy minden részletet végiggondoltak az Alkotmánybíróság döntéshozói, a magyar jogrendszerben ez a döntés a teljes jogbizonytalanságot hozhatja. Arra a kérdésre, hogy egyházak visszakapják-e korábbi státuszukat azt mondta, ez nem derül ki a taláros testület döntéséből.

Jogi értelemben az egyház jelentheti azt a kategóriát, amit a 2011-es törvényben bejegyeztek, jelentheti azokat, akik Alkotmánybírósághoz fordultak, és az 1990-es státuszuk van érvényben, és ott vannak a most egyesületként működők is. A probléma ott kezdődik, hogy akkor most melyik egy százalékra jogosultak – vetette fel Lukács Tamás.

(MTI)