Darák Péter jelölti meghallgatásán kiemelte, hogy a megújuló bírósági szervezetrendszerben az Országos Bírósági Hivatal létrejöttével a Kúria elnökére már nem hárulnak országos igazgatási feladatok, így valóban a jogegység és az ítélezési gyakorlat fejlesztésére, alkotmányosságának erősítésére, szakmai színvonalának emelésére koncentrálhat. Ennek érdekében a jelölt szorgalmazza többek között azt, hogy jogszabályváltozással korlátozzák a Kúria konkrét, felülvizsgálati ügyekkel kapcsolatos feladatait, hogy ez a bíróság a jogorvoslatok elbírálása helyett a jogegységre helyezhesse a hangsúlyt munkájában.

Darák Péter kiemelte, hogy a közfelfogástól eltérően a jogegységet nem akkor látja megvalósulni, ha egyáltalán nincsenek ellentmondó ítéletek az ország bíróságain, hiszen az életviszonyok, a jogi környezet szakadatlan változása, az egyre újabb és újabb ügytipusok felbukkanása óhatatlanul újabb és újabb ellentmondásokat hoz felszínre a jogászi munkában. A Kúria, illetve vezetésének alkotmányos feladata ebben a helyzetben elsősorban a szereplők közti hatékony koordinálás, a gyors információáramlás megteremtése, illetve a színvonalas döntések meghozatalát segítő bíztos elméleti alapok kidolgozása – mondta. Hozzátette, ennek érdekében szükség lehet arra, hogy a Kúria egy-egy új probléma kapcsán a helyes irányokat kijelölő alsóbb fokú bírósági ítéleteket is elvi döntésként tegye közzé, illetve bizonyos problémák megoldására elemző csoportokat hozzon létre, de semmiképpen se várakozzon tétlenül addig, amíg a nagy horderejű, sok állampolgárt érintő jogvíták évek alatt különböző bírósági szinteket megjárva végre a legfelsőbb szintre érnek.

Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása nyomán jövőre lehetővé váló valódi alkotmányjogi panasz kapcsán a jelölt elmondta: a konkrét bírósági ítéletek alkotmányossági kontrollja kikényszeríti a következetes alkotmányos szemléletet a rendes bíróságokon.

Darák Péter szorgalmazza, hogy a Kúria „kinyiljon”, a folyamatos jogegységi munkából kivegyék a részüket az alsóbb fokú bíróságok és a többi jogászi szakma képviselői is.

A jelölt „újfajta személyzeti politikát” hirdetett meg, és úgy vélte, a bírókiválasztásban a külsős pályázóknak az eddiginél nagyobb lehetőségeket kell adni, így kialakítva a helyes arányokat a bíróságok saját neveléséből érkező utánpótlás és a más jogászi szférákból, például a tudmányos életből az ítélkező munkába lépők között.

A bizottsági ülésen Ipkovich György szocialista képviselő arról kérdezte a jelöltet, hogy vajon milyen feladatokat szánhattak neki a Kúria élén a politikusok ellen már folyó, illetve tervezett büntetőeljárásokban, frakciótársa, Lamperth Mónika pedig arról, hogy mi a véleménye Baka András jelenlegi főbíró új bírósági szervezetrendszerrel kapcsolatos lesújtó kritikájáról.

Darák Péter ezekre a felvetésekre nem kívánt érdemben válaszolni, csak jelezte, hogy sem bíróként, sem pedig bírósági vezetőként nem politizálhat, állítólagos tervezett ügyekről pedig végképp nem lehet semmi mondanivalója. A jelenlegi főbírónak az új bírósági szervezetrendszerről a közelmúltban nyilvánosan kifejtette kritikájára pedig azért nem akart reagálni a jelölt, mert jelenleg legfelsőbb brósági bíróként még Baka a munkahelyi vezetője.

Az 1997-ben kialakított és ez év végéig fennálló bírósági rendszerben a bíróságok igazgatása az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, a bírói önkormányzati szerv feladata volt, melynek élén a mindenkori LB-elnök állt. Január elsejétől szétválik a bíróságok szakmai irányítása és szervezeti igazgatása, előbbi a Kúria élén álló elnök feladata lesz, míg az igazgatási feladatokat a január elsejétől megszűnő OIT Hivatalának alapjain létrejövő Országos Bírósági Hivatal (OBH), illetve elnöke végzi majd. Erre a posztra Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnökét jelölte az államfő. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége Handó kinevezését is támogatta hétfői ülésén.

Darák Péter Kúria elnökévé választását a bizottság kormánypárti többsége egységesen 18 igen szavazattal támogatta, az ellenzék ugyanakkor megosztott volt, a három szocialista nem szavazat mellett volt két jobbikos tartózkodás, az LMP pedig részt sem vett a szavazáson.

A Schmitt Pál köztársasági elnök által a január elsejétől az LB jogutódjaként felálló Kúria elnöki posztjára jelölt 48 éves Darák Péter 1987-ben a pécsi jogi karon végzett, majd 1991-től a Zalaegerszeregi Városi Bíróság, 1999-től pedig az LB közigazgattási bírájaként ítélkezett, és jelenleg is a LB Közigazgatási Kollégiumának bírája. A Kúria elnökjelöltjéről – és az OBH elnöki posztjára jelölt Handó Tündéről – várhatóan kedden szavaz a parlament, kinevezésükhöz kétharmados támogatásra van szükség, megbízatásuk 9 évre szól majd.

Támogatták Handó Tündét

„Csináld jól és tedd jobbá” – fogalmazta meg pályafutásának vezérlő elvét Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökjelöltje meghallgatásakor az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén. A testület 18 igen szavazattal 3 szocialista nem ellenében támogatta a jelöltet.

Az igazgatási vezetői munka fő céljának azt nevezte, hogy a bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesíteni tudják, az ítélkezést magas színvonalon és időben tudják teljesíteni.

Handó Tünde azt mondta, hallott ő is azokról a kritikákról, amelyek szerint kevés az igazgatási tapasztalata, illetve egy megyei vagy táblabírósági elnök kiválasztása szerencsésebb lett volna. Hangsúlyozta: 12 éve vezetője a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnak, több ezer munkaügyi pert tárgyalt, álláspontja szerint elég rálátással rendelkezik az igazgatási területre. Egy futballhasonlattal élve azt mondta, középpályásnak gondolja magát, aki alkalmas arra is, hogy csatárként előre fusson, és arra is, hogy a kapuban álljon. Képes és kész vagyok az igazságszolgáltatásért tenni – szögezte le.

Handó Tünde beszélt arról, hogy a bírósági szervezeti törvényből azt olvasta ki, hogy a törvényhozó célja az igazságszolgáltatás hatékonyabbé tétele, az ítélkezési munka színvonalának emelése és az időszerűség javítása volt. Felidézte: a Magyar Bírói Egyesület az alaptörvény elfogadása után foglalkozni kezdett a sarkalatos törvényekkel, mivel a bírói karban is felmerült a változtatás szükségessége. Egy konferenciasorozat keretében vették számba azokat a problémákat, amelyek esetében előrelépésekre lenne szükség. Felidézte: a változtatás igénye nem volt előzmény nélküli, 10 évvel az 1997-es bírósági reformot követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szegedi Egyetem és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet már megfogalmazta egy tanulmányban kritikáit a bírói kinevezésekkel, a munkaterhek egyenlőtlenségével kapcsolatban. Külön kitért rá, hogy hiányzik a munkateher, az ítélkezés hatékonyságának objektív mutatója, amelyre a törvényhozás is megbízhatóan támaszkodhatna például a költségvetés megalkotása során.

Üdvözölte azokat a 2011. januárjától, illetve márciusától hatályba lépett változásokat, amelyek az igazságszolgáltatás operatívabbá tételét célozták és amelyek 20-24 jogkört az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének hatáskörébe utaltak. Ide sorolta a magasabb beosztású vezetők kinevezését, a bírál pályázatainak elbírálását, az ügyek áthelyezésének lehetőségét. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyik bíróságon pár hét, míg egy másikon akár fél év is eltelhet, mire kitűznek egy tárgyalást. Szerinte ezen változtatni kell és az állampolgároknak is meg kell győződniük arról, hogy a befizetett adójuk ezen a területen is jól hasznosul.

Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy munkateher szempontjából a legnagyobb problémák a központi régióban vannak, s üdvözölte, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság mellett új kerületi bíróságot alakítanak ki.

Kitért arra, hogy jövőre sok bírói álláshely szabadul fel, az újaknál pedig azt is mérlegelni kell, hogy azokat mely bíróságokon alakítják ki. Biztosnak nevezte, hogy átmenetileg a központi régiót meg kell segíteni.

Lamperth Mónika, a bizottság MSZP-s tagja arról kérdezte a jelöltet, kitől és mikor értesült arról, hogy őt jelöli az államfő az OBH elnöki posztjára. Handó Tünde azt válaszolta, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalból keresték. Lamperth Mónika később hozzászólásában „szégyenteljes színjátéknak” nevezte a jelölési folyamatot. Erre válaszul a fideszes Papcsák Ferenc arra szólította fel az ellenzéki képviselőt, hogy ha bármilyen jogellenes folyamatról van tudomása, azt ossza meg a testülettel; a képviselő erre nem reagált.

(MTI)