A törvényjavaslat szerint az államháztartás két alrendszere és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek 2014. december 31-re tervezett adóssága – 296,9 forintos euró, 240,6 forintos svájci frank és 225,0 forintos amerikai dollár árfolyam mellett – az államháztartás központi alrendszerében 22 976,7 milliárd forint, az államháztartás önkormányzati alrendszerében 456,0 milliárd forint, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknél 163,4 milliárd forint.

A törvénytervezet szerint a központi költségvetés adósságával kapcsolatos folyó kiadás 2014-ben 1248,4 milliárd forint, amelyből mintegy 1165 milliárd forint a kamat-, és 83,4 milliárd forint az egyéb kiadás. A kamatbevételek együttes összege 2014-ben várhatóan 91,6 milliárd forintot, míg az adósságkezelés nettó kamatköltsége 1073 milliárd forint lesz.

A devizaadósság után fizetendő kamatkiadások 2014-ben mintegy 332 milliárd forintot tesznek ki, amely az összes kamatkiadás 28,5 százalékát jelenti. A devizában fennálló követelések várható kamatbevétele 480,1 millió forint. A devizaadósság kezelés során kevesebb bevétel keletkezik egyes követelések (továbbhitelezések), illetve a belföldön értékesített Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) felhalmozott kamata miatt, és ezen tranzakciók csökkenése miatt 2014-ben a korábbi évekénél lényegesen kisebb ilyen jellegű bevétel tervezhető – áll a javaslatban.

A kormány kifejti: az államadósság-kezelési stratégia alapján lejáró devizaadósságot deviza kibocsátások refinanszírozzák, így összességében stagnál a deviza államadósság állomány. A devizaadósságon belül azonban az IMF/Európai Bizottsági nemzetközi hitelcsomag előtörlesztése, illetve esedékesség szerinti visszafizetése miatt csökken ezen devizahitelek után fizetendő kamatok összege; ugyanakkor a már 2011-től kezdődően megemelkedett devizakötvény kibocsátás miatt nő a devizakötvények után fizetendő kamatok nagysága.

A nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek közül az Európai Beruházási Bank (EIB), a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bank (CEB) felé áll fenn kamatfizetési kötelezettség 2014-ben.

Az átvállalt külföldi hitelek közül a MÁV-tól és GySEV 2002-ben, az ÁAK Zrt.-től 2002-ben átvállalt hitelek és az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt külföldi bankoknál fennálló hitelek után keletkezik kamatkiadás az év során. Ezen a címen 2014-ben várhatóan 57,4 milliárd forint kamatkifizetés keletkezik, ami csökkenést jelent az előző évhez képest alapvetően a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel visszafizetése miatt. Ebből a legnagyobb kifizetés 27,6 milliárd forint az Európai Bizottság és 24,3 milliárd forint az Európai Beruházási Bank (fejlesztési hitelek) felé esedékes.

Az előterjesztésből kiderül, hogy a megyei önkormányzatoktól 2011-ben és 2013-ban átvállalt hitelekre a költségvetés 2014-ben 7,5 milliárd forint kamatot fizet.

A magyar állam által kibocsátott devizakötvények után fizetendő várható kamatkiadás 2014-ben több mint 267 milliárd forint, amely a devizakamat kiadások 80,4 százalékát teszi ki. 2011-2013-ban a magas deviza hitel lejáratok refinanszírozását jelentős bruttó kötvénykibocsátás finanszírozta, így a 2014. évi kamatkiadás emelkedik ezen kibocsátások kamatfizetései miatt – áll a javaslatban.

A költségvetés forintban fennálló adóssága után fizetendő kamatok összege 2014-ben várhatóan csaknem 833 milliárd forint lesz, amely az összes kamatkiadás 71,5 százalékát teszi ki. A forint kamatkiadások 2014-ben várhatóan jelentős mértékben csökkennek, köszönhetően a 2013-ban bekövetkezett nagymértékű piaci hozamcsökkenésnek, aminek hatása meghaladja az államadósság nominális nagyságának kismértékű emelkedéséből adódó kiadásnövekedést.

2014-ben összesen 91,2 milliárd forint forint-kamatbevételre lehet számítani a kormány előrejelzése szerint.

A jövő évi büdzsé megalapozásához 19 jogszabályt módosít a kormány

Az államháztartásról szóló törvény szerint a kormánynak a költségvetés benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek az abban foglaltak megalapozásához szükségesek.

A benyújtott előterjesztés módosítja egyebek mellett az államháztartás szabályozásával összefüggő és a központi költségvetéssel összefüggő egyes törvényeket.

Hajlékonyabbak lesznek az önkormányzatok adósságrendezési szabályai, a gépjárműadó ellenőrzésekor a NAV a személyes adatokhoz is hozzájuthat az önkormányzatoknál, a hulladéklerakási járulék a jövőben nem a szaktárcát, hanem a központi költségvetést illeti – egyebek mellett ezek a szabályok is szerepelnek a törvényjavaslatban.

A jogszabálycsomag a helyi önkormányzatok adósságrendezését szabályozó, még 1996-ban hozott törvény módosításával indul. Ez megengedi, hogy az önkormányzat és a hitelezői az adósságrendezés bármely szakaszában megállapodhassanak egymással. Ennek megfelelően hitelt is bármikor felvehetnek az önkormányzatok, a hitelezőik kifizetésére. Erre azonban külön szabályok vonatkoznak.

Kiegészítésképpen került be a szövegbe az a megkötés, hogy a zálogjoggal biztosított követelés tulajdonosa – az adósságrendezési eljárás megindulásától – nem gyakorolhatja a zálogjogát. (A vállalkozások csődeljárásaiban a jelzálogjoggal biztosított követelés kielégítése megelőzi az ilyennel nem bíró követelést. Az önkormányzati csődnél viszont a zálogjoggal rendelkező hitelező egy szintre kerül az azzal nem bíróval.)

Az egyezség során az önkormányzatnak az állammal szembeni tartozása – például az adó- és járuléktartozás – megfelezhető. Ehhez azonban az államháztartásért felelős – jelenleg a nemzetgazdasági – miniszter engedélye szükséges.

Az új szabályokat azokban az adósságrendezési eljárásokban is alkalmazni kell, amelyeknél a bíróság még nem hagyta jóvá a vagyonfelosztási javaslatot.

A gazdasági stabilitási törvény már 2011 óta korlátozza az önkormányzatok hitelfelvételét. Az egyik szabály szerint az önkormányzatnak a hitel miatti – tárgyévi – összes fizetési kötelezettsége (a hitel futamidejének végéig) egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50 százalékát, de ehhez is kell a kormány hozzájárulása. Kivételes, vagy pedig az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a kormány eltekinthet az 50 százalékos aránytól.

A módosítás ugyanezeket a feltételeket szabja a kormány hozzájárulásához akkor, ha az önkormányzatnak azért kell hitelt felvennie, mert jogerős bírósági ítéletbe foglalt fizetési kötelezettségét kell teljesítenie.

Az államháztartási törvény módosítása meghatározza a jogellenesen igénybe vett, illetve felhasznált költségvetési támogatás visszafizetésekor alkalmazandó késedelmi kamatot. Ez a késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese.

Ugyancsak az államháztartási törvény engedi meg jelenleg is az adóhatóságnak azt, hogy az önkormányzatok által beszedett gépjárműadó dokumentumaiba – ellenőrzési céllal – betekinthessen. Így hozzájuthat az adótitkokhoz is, de nem férhet hozzá a személyes adatokhoz. A módosítás törli a személyes adatokhoz való hozzáférés tilalmát.

Az idei költségvetést megalapozó, tavalyi törvénycsomag módosította úgy az államháztartási törvényt, hogy az állami szférában a kincstár által működtetett központi bérszámfejtés működjön 2014 első napjától. A mostani módosítás ezt egy évvel eltolja.

A szociális törvény módosítása bevezeti a kiemelt ápolási díjat, amely annak jár, aki a legsúlyosabb egészségi állapotú hozzátartozóját ápolja. Ez a díj az ápolási alapdíj 180 százaléka.

A tavalyi dohánykereskedelmi törvény írta elő azt, hogy „a dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, a koncessziós szerződés megkötésének előkészítésére, valamint a megkötött koncessziós szerződés ellenőrzésére a miniszter 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot alapít”. A mostani kiegészítés a miniszter kötelezettségévé teszi az említett zrt. működési célú támogatását.

Ugyancsak ez a törvény egészül ki a koncessziós díjak beszedési szabályával. Ez az illetékes miniszter feladata, de a zrt.-vel szedeti be, majd utalja azt tovább. A nettó koncessziós díjat a kincstár, az áfát pedig az adóhatóság kapja. A késedelmi pótlék, a kártérítés és a kötbér viszont a minisztérium saját bevétele lesz.

A hulladéktörvény módosítása megváltoztatja a lerakási járulék feletti rendelkezést. Ez jelenleg a környezetvédelemért felelős minisztériumot illeti, a jövőben a központi költségvetés kapja.

Amennyiben a hulladékelszállítást az önkormányzat nem tudja biztosítani, akkor egy másik hulladékszállítót kell kijelölni – erről az idén nyáron elfogadott, a vészhelyzetről szóló törvény, és a végrehajtási rendelete intézkedik. Jelenleg ilyenkor a kijelölt szemétszállítót – közszolgáltatót – a lerakási járulékból kell kifizetni. A jövőben ez a központi költségvetés dolga.

Plusz ötmilliárd jut a többletkapacitások finanszírozására az egészségügyben

Az egészségügyben a jövő évi költségvetési javaslat szerint ötmilliárd forint jut a többletkapacitások finanszírozására, többet kapnak a háziorvosok és az Országos Mentőszolgálat is.

A javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap 2014. évi költségvetése a 2013. évhez hasonlóan a bevételi és kiadási főösszeg egyezőségét irányozza elő. Míg idén az alap kiadási és bevételi főösszege 1804 millió forint volt, addig a jövő évi 1884 millió forint.

A gyógyító-megelőző ellátásokon belül a háziorvosi ellátásra 101 milliárd forint jut, szemben az idei 87 milliárddal. Védőnői szolgáltatásra, anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre nagyjából 20 milliárd forint jut. A gyógyító-megelőző ellátások céltartalékára 10 milliárd forint szerepel a kiadási oldalon.

Gyógyszertámogatásra jövőre nagyjából ugyanakkora összeget – 222 milliárd forintot – szán az állam, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételekre 49 milliárd forintot terveztek jövőre, szemben az idei 40 milliárddal.

Az egészségbiztosítási ellátások kiadásai között táppénzre 54 milliárd, gyermekápolási táppénzre 2,4 milliárd a tervezett jövő évi kiadás.

A gyógyszertárak juttatása 3,6 milliárd, a gyógyszertárak szolgáltatási díjára éves szinten 4,5 milliárd forint szerepel a jövő évi büdzséről szóló javaslatban.

A népegészségügyi termékadó bevételeit 19 milliárd forintra tervezték, míg a baleseti adóból 23 milliárd forint a bevételi célelőirányzat.

Az Országos Mentőszolgálat 5 milliárd forinttal gazdálkodhat többel, mint idén, a jövő évi előirányzat 32,2 milliárd forint, ami mellett az állami támogatás is emelkedett, az idei 383 millióhoz képest jövőre 703 millió forintra.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeten belül az előző évhez hasonlóan folytatódik az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatása. A légimentésre 1,5 milliárd forint jut jövőre, a kisforgalmú patikák támogatására az ideivel megegyezően 700 millió forintot szán a kormány. A patika-hitelprogram kamattámogatására 370 millió jut jövőre.

A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 1612 milliárd forint, összevont szakellátásra valamivel kevesebb jut jövőre, az idei 630 milliárdhoz képest jövőre 615 milliárd az előirányzat.

A szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményeit jövőre 80,3 milliárd forinttal támogatja az állami költségvetés, szemben az idei 66,2 milliárd forinttal.

A tárca különböző projektjeit bonyolító Türr István Képző és Kutató Intézet kevesebb állami támogatást kap; 855,2 millió forintot az idei 945,4 millió forinthoz képest.

A tárca másik háttérintézménye, a pályázatkezeléssel és különböző programok koordinálásával foglalkozó Emberi Erőforrás Támogatáskezelő ugyanakkor többet, 949,6 millió forintot kap várhatóan az idei 888,8 millióhoz képest.

A gyesen és gyeden lévők hallgatói hitelének célzott támogatására 620 millió forint a jövő évi előirányzat.

A Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó alapot megillető része és munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel-tervezet jövőre 2053 milliárd forint, szemben az idei tavalyi 1847 milliárddal. A biztosított által fizetett nyugdíjjárulék tervezett bevétele jövőre 870 milliárd, valamivel több, mint idén.

Öregségi nyugdíj kifizetésekre 2404 milliárd terveznek elkölteni, míg az özvegyi nyugellátásra 341 milliárdot.

A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási oldala 2954 milliárd, bevételi oldala 2962 milliárd forint, az állami támogatás tervezett összege 8,7 milliárd forint.

Több mint 450 millió jut a hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására

A hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására 450,9 millió forintot különítene el a kormány a jövő évben, ugyanannyit mint az idén – derült ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból.

Az előirányzat célja az állami, nem állami és egyházi fenntartók hajléktalanellátó szervezeteinek működését kiegészítő támogatás biztosítása a konvergencia régiók vonatkozásában, illetve a közép-magyarországi régió tekintetében a hajléktalanellátás kiegészítő forrásainak fedezése a Hajléktalanokért Közalapítványon keresztül – olvasható a központi költségvetéséről szóló előterjesztésben, amelyet hétfőn nyújtott be a kormány.

A javaslat szerint az előirányzat lehetőséget teremt a hajléktalanok ellátását végzők számára a jogszabályokban meghatározott, és állami normatív hozzájárulással támogatott programokat a téli időszakban és éves szinten is kiegészítő, a szolgáltatások eredményességét növelő tevékenységek finanszírozására.

Több mint 153 milliárd a pedagógus életpálya-modellre

Több mint 153 milliárd forint többlettámogatással számolhat a köznevelés a pedagógus életpálya-modell bevezetésének első teljes évében, 2014-ben – egyebek között ezt tartalmazza a jövő évi büdzsé tervezete, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn nyújtott be. Új tételként lépett be a hit- és erkölcstan oktatásának finanszírozása is.

A tervezet mintegy 160 ezer pedagógus számára, összesen 153,4 milliárd forint többletkiadást javasol a köznevelés ágazatba – az állami, önkormányzati és más intézményfenntartók támogatási előirányzataiba – beépíteni, figyelemmel a 2014/2015 tanév indításától tovább növelt bérek jövő évi kifizetésének forrására is.

A tervezet rögzíti azt is: az új köznevelési rendszer végrehajtása érdekében 2013 októberétől alapvető változás történik a nem állami- és nem önkormányzati feladatellátás finanszírozása területén. Az állami- és önkormányzati intézményrendszerrel valóban azonos pénzügyi feltételek megteremtése érdekében a korábbi – sok vitát kiváltó – pénzellátási gyakorlatot átlagbéralapú finanszírozás váltja fel, amit az egyházak és a nemzetiségi

önkormányzatok számára további működési támogatás egészít ki. A javaslat a 2014-es évre az egyes támogatási formák szerint tartalmazza a jogosultakat megillető fajlagos értékeket, azok felhasználásának és elszámolásának szabályait.

A köznevelés területén feladatellátásra összesen mintegy 485 milliárd forintot különítettek el. Az átlagbér alapú támogatást intézménytípusonként határozzák meg, és összege fedezi a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó pedagógusok és a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait számított átlagbér formájában.

Az átlagbér alapú támogatásnál a vezető pedagógusok és beosztott pedagógusok létszámát a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tanulólétszámához viszonyított tényleges pedagóguslétszám alapján, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítők létszámát a kormányrendeletben meghatározottak szerint, a tanulólétszám függvényében intézménytípusonként határozzák meg.

A nemzetiségi önkormányzatok és a bevett egyházak előzőeken túl jogosultak a tanév zavartalan lebonyolítása érdekében átmeneti kiegészítő támogatásra is. E támogatás 2014 januártól szeptemberig tartó időszakra szól. Az elszámolása kétlépcsős: az első ütem a tárgyévet követő januárban, a gyerek, tanuló létszám alapján történik, a második ütem pedig a zárszámadáshoz kapcsolódik.

A javaslat 2014-re – mint az új finanszírozási rendszer első teljes évére – a támogatások éves szintű megállapítását tartalmazza, külön megjelölve a bértámogatások esetén 2014/2015 tanév indításához kapcsolódóan a pedagógusok illetmény-előmeneteli rendszerében a további 10 százalékos emelkedést. A javaslat a finanszírozott pedagóguslétszámmal összefüggésben általános iskolában 11,8 tanulónként 1 pedagógust; gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is – 12,5 tanulónként 1 pedagógust; szakiskolákban, nem szakképzési évfolyamon 11,3 tanulónként 1 pedagógust; szakiskolában, kizárólag szakképzési évfolyamon pedig 15,9 tanulónként 1 pedagógust határoz meg. A szakközépiskolában, nem szakképzési évfolyamon 11,1 tanulónként 1 pedagógust; szakközépiskolában, kizárólag szakképzési évfolyamon pedig 14,7 tanulónként 1 pedagógust rögzít.

A javaslat kitér arra, hogy a bevett egyház az állami iskolában általa szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan tankönyvtámogatásra jogosult. A tankönyvtámogatást a bevett egyház a hit- és erkölcstan-oktatásban résztvevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel. A támogatást a köznevelésért felelős miniszter utalványozása alapján 2014. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár. A tankönyvtámogatás fajlagos összege az 1-2. évfolyamon 980 forint/tanuló, az 5-6. évfolyamon 1270 forint/tanuló, a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7-8. évfolyamon 1580 forint/tanuló.

A bevett egyház az állami iskolában általa szervezett hit- és erkölcstan-oktatásra tekintettel további átlagbér alapú támogatásra is jogosult. Mint írták: a támogatás szempontjából elismert számított pedagógus létszámot két tizedes jegyre kell megállapítani a hit- és erkölcstan-oktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával számolva. A tanulók számának meghatározása a 2013. október 1-jei statisztikai létszám alapján történik. A támogatás összege január-szeptember hónapokra havonta 319 200 forint, október-december hónapokra 330 300 forint havonta, ami a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbére és járuléka. Az oktatásért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit-és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

A hit és erkölcstan oktatására a büdzsé tervezete 1,12 milliárdot irányoz elő. A kis létszámú hit- és erkölcstan oktatás kiegészítő támogatása 400 millióval szerepel. Szakmai, tanügy-igazgatási informatikai feladatok támogatása 1 milliárd forint áll rendelkezésre.

Az egyetemek-főiskolák bevételei oldalán 283,6 milliárd forint szerepel, a támogatási soron 136,68 milliárd forint. Az Oktatási Hivatal támogatása 2,4 milliárd, az Oktatásfejlesztő és Kutatóintézet 882 milliót kapna a tervek szerint.

A felsőoktatásban kiválósági program az idei évhez hasonlóan mintegy 10 milliárd áll rendelkezésre. A Felsőoktatási Struktúra Átalakítási Alap 11 milliárdos kerettel szerepel. A határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatására 250 millió forintot irányoztak elő.

Áfából, szja-ból több, jövedéki adóból kevesebb bevételre számít a kormány

A kormány általános forgalmi adóból (áfa) 1,5 százalékkal nagyobb, személyi jövedelemadóból (szja) pedig 3 százalékkal több bevételre számít jövőre, a jövedéki adóbevételek ugyanakkor 1,6 százalékkal csökkenhetnek a most benyújtott 2014-es költségvetés szerint.

Az Országgyűlés honlapján megjelent javaslat alapján áfából háromezer milliárd forintot, szja-ból 1550 milliárd forintot, jövedéki adóból 931,9 milliárd forintot, társasági adóból pedig 358,8 milliárd forintot vár a kormány jövőre.

Az idei költségvetéshez képest 2014-ben 47 milliárd forinttal többet tervez a kormány az áfa-bevételekből. Az szja-nál a tervezett növekmény 48 milliárd forint, a társasági adóbevételeknél pedig 38 milliárd.

A törvényjavaslat szerint ugyanakkor a jövedéki adókból származó bevételek 15,2 milliárd forinttal csökkenhetnek jövőre, és csak 931,9 milliárd forintot tesznek ki.

A benzinből származó bevétel 191 milliárdról 188 milliárdra csökken, míg a gázolaj adója változatlan – 311 milliárd – a tervezetben. Az alkohol jövedéki adójából 3 milliárddal kevesebb, 90 milliárd forint bevételt vár a kormány. A cigarettánál a legnagyobb a különbség az idei és a jövő évi adóbevétel között: erre az évre 295, míg jövőre 260 milliárd forint szerepel a törvényjavaslatban. Az egyéb dohányáruknál viszont ellentétes a tendencia: 53-ról 76 milliárdra növekszik a bevétel.

Az áfából származó bevételnél a vásárolt fogyasztásnál minimális, 9 milliárdos növekedéssel kalkulál a kormány, így ez 2518 milliárdot tesz ki jövőre. A lakossági beruházásokból 75 milliárd után most 82 milliárd forintot várnak. Az állami szektornál kalkulál nagyobb növekedéssel a kormány: az idei 372 milliárdot követően 395 milliárd forint szerepel a jövő évi költségvetésben.

A társasági adónál a kormány arra számít, hogy az adózás előtti nyereség jelentős – az idei 5386 milliárd helyett 5912 milliárd forint lesz, ellenben az átlagos adóterhelés 6,1-ről 5,9 százalékra csökken. Ezek együttes hatása a 38 milliárd forint többlet bevétel, amely 358 milliárdra emeli a jövő évi társasági adóbevételt.

A pénzügyi szervezetek különadója nem változik: 144 milliárd forint marad.

Az illetékbevétel gyakorlatilag nem változik, az idei várható 111 milliárd forint helyett 110 milliárd forint várható ebből jövőre. Legnagyobb tétel a vagyonszerzési illeték 74 milliárd és az eljárási illeték 36 milliárd forinttal. Mindkét terv megegyezik az idei várható összeggel.

Kismértékben nő a bíróságok, ügyészségek és az Ab támogatása

Kismértékben nő a bíróságok, ügyészségek, illetve az Alkotmánybíróság és az ombudsmani hivatal költségvetése, ugyanakkor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezete valamelyest csökken a jövő évi költségvetési törvény parlament honlapján olvasható javaslata szerint.

Az Alkotmánybíróság költségvetési előirányzata az idei 1773,8 millióról 1790,1 millióra emelkedik a jövő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban.

Az Alapvető Jogok Biztosának hivatala az idei 1138,2 millió helyett jövőre 1238,2 millióval gazdálkodhat a javaslat szerint, ami 100 millió forintos növekedést jelent.

A bíróságok 86 552,4 millió forintos költségvetési támogatást kaphatnak jövőre a javaslat szerint, amelyhez további 2258 millió forint bevételt is előirányoz a fejezetben a kormány. Az idei támogatás 84 009,2 millió volt – hasonló bevételi előirányzat mellett – így kismértékben, mintegy 2,5 milliárd forinttal nőhet jövőre a bíróságok költségvetése.

Az ügyészség a jövő évi előirányzat szerint 37 655,9 milliós támogatást kap, amihez 88 millió forintos tervezett bevétel járulhat. Az idei 36 714,8 milliós támogatáshoz, illetve 88 milliós előirányzott bevételhez képest ez mintegy 0,9 milliárdos növekedés.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetben a javaslat jövőre 192 403,2 milliós támogatást és 52 930,6 milliós bevételt irányoz elő. Ehhez járul – fejezeti céltartalékként – a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára 71 150 millió, valamint „különféle kifizetések” címén további 5000 millió. Így e fejezet kiadási főösszege 321 483,8 millió, ez mintegy 11,5 milliárddal alacsonyabb az ideinél.

Ennek a tárcának a költségvetési fejezetében van többek között a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a Balassi Intézet, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, vagy a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány.

VM: mintegy 48 milliárddal nő a költségvetés

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tervezett jövő évi kiadási, bevételi és támogatási főösszegei is magasabbak az ideieknél – derül ki a hétfőn közzétett 2014-es központi költségvetésből, amely az Országgyűlés honlapján olvasható.

A tárca jövő évi kiadása mintegy 47,7 milliárd forinttal lehet több az ideinél: a tervezet szerint 422,9 milliárd forintot költhet jövőre a minisztérium.

A VM bevételi előirányzata 2014-ben 214,8 milliárd forintot tesz ki, az idén ez 181,96 milliárd forint volt. A minisztériumi célok megvalósításának támogatására 2014-ben 208,1 milliárd forint áll rendelkezésre, szemben az idei 193,27 milliárd forinttal.

A VM fő feladata jövőre is a vidékfejlesztés, az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás, a természet- és környezetvédelem, valamint a vízügy támogatása és szabályozása.

A kormány kiemelt célja 2014-ben is a fenntartható és versenyképes agrárgazdálkodás, egyúttal az élhető vidék megteremtéséhez szükséges alapok létrehozása és azok támogatása – áll a dokumentumban. A rendelkezésre álló támogatási lehetőségek hasznosításával olyan integrált vidékfejlesztési programot kívánnak megvalósítani, amely elősegíti a minőségi mezőgazdaság kialakulását és alkalmazkodik a tájak eltérő természeti adottságaihoz, a gazdálkodási tradíciókhoz, továbbá az egyéni és családi kis- és középbirtokok meghatározó szerepére épül. A fenntartható agrárszerkezetnek és termeléspolitikának a többfunkciós mezőgazdaság minőségi termelési, élelmezési és élelmiszerbiztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia.

A célok között szerepel egyebek mellett, hogy helyre kell állítani a növénytermesztés, kertészet és állattenyésztés egészséges egyensúlyát. El kell érni, hogy az állati termékek döntő többségben feldolgozva kerüljenek exportálásra. Meg kell teremteni a hagyományos háztáji gazdálkodás újraindításának lehetőségét, valamint ezzel arányban a helyi értékesítési lehetőségeket is.

Így a Tanyafejlesztési Program támogatására jövőre 1,41 milliárd forintot kívánnak fordítani. A Hungarikum Bizottság feladatai ellátásának támogatására 500 millió forintot biztosít a tárca fejezeti előirányzata. Az osztatlan közös földtulajdon kimérésének támogatására 2,0 milliárd forintot tervez a tárca. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) támogatására tervezett kiadás 1,99 milliárd forint. Az állami génmegőrzési feladatok támogatása 93,8 millió forintba kerül. Egyes speciális szövetkezetek (TÉSZ-ek) támogatására 2,56 milliárd forint jut majd 2014-ben. Az iskolagyümölcs program finanszírozására 1,2 milliárd forint költhető.

A különböző mezőgazdasági termelési folyamatokat segítő, a gazdálkodók jövedelmi helyzetét javító támogatásokra jövőre 49,2 milliárd forintot lehet költeni a tervek szerint. A kárenyhítés kiadásaira tervezett összeg 8,6 milliárd forint, ez 600 millió forinttal több az ideinél. A mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítását 83 milliárd forint kiadás szolgálja majd. A környezet- és s vidék fejlesztésének finanszírozását 21,78 milliárd forintos támogatás és 59,65 milliárd forint bevétel szolgálja: azaz mindez mintegy 81,4 milliárd forint kiadást tesz lehetővé. A Leader programok fejezeti előirányzatának kiadásaira mintegy 18,69 milliárd forintot irányoz elő a 2014-es költségvetés tervezete.

Több mint nyolcszázmillió forinttal nagyobb keretből gazdálkodhat a Külügyminisztérium

Az ideinél 807 millió forinttal több pénzből gazdálkodhat a Külügyminisztérium a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint.

A büdzsé tervezete a tárcának összesen 63,781 milliárd forintot irányoz elő. Ennek legnagyobb részét – 44,13 milliárd forintot – a külképviseletek igazgatására fordíthat a Külügyminisztérium, tavaly erre 41,703 forint jutott.

Központi igazgatásra 6,16 milliárd forintot fordíthat a tárca, a Külügyminisztérium háttérintézményeként működő Magyar Külügyi Intézet fenntartására pedig 156 millió forintot. Nemzetközi tagdíjakra és uniós befizetésekre 12,52 milliárd forintot, közhasznú és egyéb civil szervezetek támogatására 151 millió forintot, a közép-európai elnökségi feladatok ellátására 110 millió forintot, nemzetközi fejlesztési együttműködésre és humanitárius segélyezésre pedig 160 millió forintot kaphat a tárca.

A Külügyminisztériumról szóló fejezetben az indoklás szerint a 2014-es év kiemelten fontos feladata lesz, hogy kölcsönösen előnyös együttműködési terveket kínáljanak fel a Magyarországgal szomszédos országoknak, és maradandó eredményeket felmutatva, sikeresen fejezzék be az ország elnökségét a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) élén.

A V4 elnöki pozícióját idén júliustól egy éven át látja el Magyarország.

Az indoklás arra is kitér, hogy a kedvezményes honosítás miatt 2011 óta „nemzetpolitikai többletfeladatok” hárulnak a magyar külpolitikára és konzuli hálózatra. Ezek közül 2014-ben különös súllyal esik latba a külhoni magyar állampolgárok választójog-gyakorlásának biztosítása, illetve a kedvezményes honosítás eredményeként „a megnövekedett konzuli ügyfélkörnek” magas színvonalú szolgáltatások biztosítása.

A törvényjavaslat szerint a magyar külkapcsolatoknak különösen jelentős színtere az Európai Unió. Az aktív, konzekvens és értékorientált Európa-politika arra irányul, hogy megerősítse az uniót, valamint abban Magyarország helyét, és a magyar nemzeti érdekeket sikeresen építse be az uniós döntéshozatalba – olvasható a dokumentumban. Hozzátették: 2014-ben az EU kiemelt céljai közé tartozik a gazdasági válság leküzdése, ennek keretében a növekedés újraindítása, a versenyképesség és a munkahelyteremtés előmozdítása, a gazdasági kormányzás kereteinek erősítése, a bankunió megvalósítása, valamint a 2014-2020 közötti többéves pénzügyi keret programjainak elindítása.

Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI-nek elmondta: jövőre a tárcának az alapfeladatain túl több más feladatot is el kell látnia: ilyen például az egyszerűsített honosítás folytatása, a 2014-es európai parlamenti és országgyűlési választásokhoz kapcsolódó külképviseleti szavazás lebonyolítása, valamint a kormány külképviseletek nyitására vonatkozó döntéseinek végrehajtása. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: fontos cél a globális nyitás megvalósításához szükséges gazdaságdiplomáciai kapcsolatrendszer megerősítése.

A sajtófőnök meglátása szerint a Külügyminisztérium feladatai ellátásához olyan költségvetési forrásokat kapott, amelyek „feszes gazdálkodás mellett” biztosítják a célok elérését.

Honvédelmi kiadásokra nagyjából ugyanannyi jut jövőre, mint az idén

A honvédelmi tárca 2014-ben csaknem ugyanakkora összegből gazdálkodhat, mint az idén – derült ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból. Honvédelmi kiadásokra több mint 241 milliárd forintot terveztek be, ami az előre jelzett GDP csaknem 0,8 százaléka.

A javaslat szerint jövőre 214,6 milliárd forint jut honvédelmi kiadásokra, az idei 241,4 milliárd után.

A kabinet tavaly határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés.

A honvédelmi kiadások között a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (a budapesti Honvédkórház) számára 25 milliárd forintos forrást biztosít a tervezet, míg a Honvédelmi Minisztérium fenntartásába került egyetlen oktatási intézmény, a debreceni Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumra mintegy 250 millió forint jut.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat csaknem 10,5 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre.

A NATO költségvetéséhez 4 milliárd forintos hozzájárulást terveztek be, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként további 2,3 milliárd forintot. A NATO és EU felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, míg az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 350 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

Az előző évhez képest a nemzetközi feladatokra – a szerződéses kötelezettségek módosításából adódóan – jövőre kevesebbet, mintegy 9 milliárd forintot javasoltak.

A javaslat szerint a tervezéskor kiemelt célnak tekintették a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó teljes körű finanszírozását, továbbá a Magyar Honvédség alapvető működési és fenntartási feltételeinek biztosítását, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó feladatokat (például az afganisztáni szerepvállalás, békefenntartói tevékenységek) szükségleteit, végül a hadfelszerelési kiadások előirányzatainak biztosítását (köztük a Gripen vadászgépek bérleti megállapodásának esedékes fizetési kötelezettségeinek teljesítését).

Az előterjesztésben úgy fogalmaztak, hogy „a Honvédelmi Minisztérium feladatait 2014-ben is szigorú és fegyelmezett költségvetési gazdálkodás mellett, a takarékosság szem előtt tartásával kell végrehajtani”.

A rendőrség és az önkormányzatok is több forráshoz jutnak

A rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a helyi önkormányzatok támogatásai is nőnek a 2014-es költségvetés hétfőn benyújtott tervezete szerint. A javaslat szerint ugyanakkor egymilliárd forinttal kevesebb jutna a Terrorelhárítási Központnak.

A belügyi tárca az előző évihez képest 16 milliárd 693 millió forinttal több forráshoz jut, a tervezet a minisztériumnál 420 milliárd 506 millió forintot tüntet fel. Növelik egyebek mellett a Nemzeti Védelmi Szolgálat keretét, erre az idei 3,5 milliárddal szemben 3,9 milliárd forint jut. A büntetés-végrehajtás 2 milliárd 279 millió forinttal kapna többet, mint 2013-ban; míg a rendőrség az idei 231 milliárd 244 millió forint helyett 240 milliárd 067 millió forintból gazdálkodhatna.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra 2,3 milliárd forinttal több juthat, így a szervezet 17 milliárd 674 millió forintból gazdálkodhatna, míg az Alkotmányvédelmi Hivatal támogatását 90 millió forinttal emelnék.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál a tervezet 51 milliárd 488 millió forinttal számol, ez 36 millió forinttal kevesebb az ideinél, a vízügyi igazgatóságok pedig lényegében ugyanannyi forrásból gazdálkodhatnak.

A Terrorelhárítási Központ előirányzata a 2013. évi 13 milliárd 410 millió forintról 12 milliárd 357 millióra csökken. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jövőre 1,9 milliárd forinttal több támogatáshoz juthat, a tervezet az intézménynél 8 milliárd 257 millió forinttal kalkulál. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ támogatása változatlan, 196 millió forint.

A büdzsétervezet 350 millió forinttal növeli az Országos Polgárőr Szövetség és 180 millió forinttal az önkéntes tűzoltóegyesületek támogatását.

Új sorként jelenik meg a Belügyminisztériumnál a kiemelt közbiztonsági feladatok tétele, ennél 2 milliárd forintos összeg szerepel. Ugyancsak új az e-közmű üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése, amelyre 266 millió forintot jeleznek. Örökségvédelmi feladatok címen 240 millió, a Magyar Rendvédelmi Karra 50 millió, a nemzeti bűnmegelőzési stratégia feladatrendszerének támogatására 200 millió, a belügyi alapokra pedig összesen 1,2 milliárd forint előirányzatot tüntettek fel.

Jelentősen, több mint 67 milliárd forinttal emelték a helyi önkormányzatok támogatásait, ennél a fejezetnél 703 milliárd 587 millió forint szerepel. Ezen belül a helyi önkormányzatok működésének általános támogatását 6 milliárd, a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatását több mint 50 milliárd, a kulturális feladatainak támogatását pedig csaknem 1 milliárd forinttal növelték. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatot csaknem 30 milliárd forinttal növelték, míg a kiegészítő támogatásokét 6 milliárd forinttal csökkennek.

Több pénz jut a Miniszterelnökségnek és a Kossuth tér átalakítására

Csaknem kilencmilliárd forinttal nő a Miniszterelnökség költségvetése, míg az Országgyűlés Hivatala, a Köztársasági Elnöki Hivatal és az Alkotmánybíróság az ideivel nagyjából megegyező összegből gazdálkodhat jövőre a büdzsé hétfőn benyújtott javaslata alapján. Az Országház előtti Kossuth Lajos tér átalakítására az idei tíz után jövőre több mint 17 milliárd forintot biztosíthatnak.

A Miniszterelnökség és intézményeinek költségvetési támogatása az idei 25-ről csaknem 34 milliárd forintra emelkedik. Ez egyebek mellett annak tudható be, hogy a Miniszterelnökség irányítása alá tartozik a 3,1 milliárd forintból gazdálkodó Nemzeti Külgazdasági Hivatal, továbbá a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nemzeti Örökség Intézete és a Veritas Intézet is, amelyek egyenként 300 millió forint körüli támogatást kapnak.

Több pénzből, 4 milliárd 800 millió helyett 6,5 milliárd forintból gazdálkodhat majd a miniszterelnökségi hivatal, ahol dologi kiadásokra és személyi juttatásokra is az ideinél többet fordíthatnak. Az Információs Hivatal egymilliárddal többet, mintegy 11 milliárd forintot kap.

Az ideivel megegyező összeget, félmilliárd forintot, szánnak kormányfői protokollra, kormányzati kommunikációra (1,7 milliárdot) és konzultációkra (1,6 milliárdot) is.

Az idei büdzsében még nem szerepelt az egyesült államokbeli Friends of Hungary Alapítvány támogatása – amelyre mintegy 600 milliót adhatnak jövőre a Miniszterelnökség költségvetéséből – és a 2015-ös milánói világkiállításon való részvétel előkészítése 555 millió forintból.

A szintén ebben a fejezetben szereplő Stipendium Hungaricum elnevezésű új felsőoktatási ösztöndíjprogram kétmilliárd forintos támogatást kap.

Az Országgyűlés Hivatala jövőre is mintegy 21 milliárd forintból gazdálkodhat, az Országgyűlési Őrség működésére pedig ismét több mint kétmilliárd jut.

Növekszik viszont a Kossuth Lajos tér rekonstrukciójára szánt összeg: nagyjából tízmilliárdról 17,4 milliárd forintra.

A Köztársasági Elnöki Hivatal és az ombudsmani hivatal költségvetése is százmillió forinttal nő: előbbi 2 milliárd 120 millióra, utóbbi 1 milliárd 238 millióra. Az Alkotmánybíróság jövőre 1 milliárd 790 millió forintból gazdálkodhat, ez lényegében megegyezik idei költségvetésével.

Tízmilliárd forint a választásokra, hatmilliárd a kampányköltségekre

Tízmilliárd forintot különítene el a kormány a jövő évi választások előkészítésére a költségvetésben, a pártok és a jelöltek kampányköltségeire pedig hatmilliárdot.

A javaslat szerint a pártok és alapítványaik támogatása nem változik az ideihez képest: jövőre ismét 3,8 milliárd forintot kapnak. A Fidesz továbbra is hozzávetőleg egymilliárd, az MSZP 521, a Jobbik 448, az LMP 249, a KDNP pedig 233 millió forinthoz juthat hozzá (a parlamenten kívüli MDF 43 millió forintra számíthat), és változatlan marad a pártalapítványok összesen 1 milliárd 260 millió forint juttatása is.

Az Országgyűlés júniusban szabályozta újra a parlamenti választási kampány finanszírozását. Ennek értelmében az állam a jövő évi választások előtt az egyéni képviselőjelölteket és a listát állító pártokat is támogatja majd: az előbbieket egymillió forinttal, a pártokat pedig – ha minden egyéni körzetben állítanak jelöltet – ezen felül maximum 600 millióval.

A költségvetési javaslat erre a célra összesen 6 milliárd forintot irányoz elő.

A szabályozás szerint a jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad kampányköltségeik fedezetére, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, és csak számla ellenében juthatnak hozzá pénzhez. A kiadásokkal az eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül el kell számolniuk, ezt a kincstár ellenőrzi. Aki nem vagy nem megfelelően nem számol el, az a felvett támogatás legfeljebb kétszeresét köteles visszafizetni. Annak a jelöltnek, aki nem kapta meg a szavazatok legalább 2 százalékát, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást.

A minden választókerületben jelöltet állító pártok 597 millió forint kampánytámogatásra jogosultak. A legalább 80 egyéni körzetben jelöltet állítók 448, a választókerületek felében induló pártok 299, míg a körzetek negyedében egyéni jelöltet állító pártok 149 millió forintot kapnak. A közös listát állító pártok egynek számítanak, a támogatás elosztásáról nekik kell megállapodniuk.

A költségvetési törvényjavaslat a Nemzeti Választási Irodának 11,5 milliárd forintot biztosít, ebből tízmilliárdot szánnak a 2014-es választások (az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választás) előkészítésére.

A választási iroda hatáskörébe tartoznak egyebek mellett a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatok, a választópolgárok, jelöltek és jelölőszervezetek tájékoztatása, a választási bizottságok működési feltételeinek biztosítása és a választási honlap működtetése.

A kábítószer-fogyasztás megelőzésére 355 millió forintot javasolnak

A kábítószer-fogyasztás megelőzésére jövőre az ideihez képest 45 millió forinttal többet, 355 millió forintot fordítanának a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014-ben is támogatja a kábítószer-ellenes feladatok ellátását, az egészséget alapértékként közvetítő szemléletmód középpontba helyezésével – olvasható a központi költségvetéséről szóló előterjesztésben, amelyet hétfőn nyújtott be a kormány.

Az előterjesztésben emlékeztetnek arra, hogy a kábítószerrel való visszaélés összetett társadalmi és népegészségügyi probléma. Az egészségtudatos magatartás elősegítése, a kábítószer-használat megelőzése és terjedésének mérséklése pedig kiemelt szakpolitikai cél.

Cél a Nemzeti Drogellenes Stratégia, valamint a kapcsolódó, tárcaközi egyeztetések révén létrejövő cselekvési terv megvalósítása – írták, hozzátéve, hogy ezt a prevenciós programok is szolgálják, csakúgy, mint a kábítószerügyi egyeztető fórumok, azaz a helyi szintű szakmai konzultációs munkacsoportok működésének támogatása. Ugyancsak ide tartozik a szenvedélybetegek felépülési folyamatának támogatása is – olvasható a javaslatban.

Több mint húszmilliárd a Nemzeti Olimpiai Központra

A költségvetési javaslat szerint az állam 20,3 milliárd forinttal támogatja 2014-ben a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) biztosított összegek között a sporttevékenység támogatása fejezet alatt található felsorolásból kiderül, hogy a nemzeti stadionfejlesztési program megvalósítására a következő évben összesen 12 milliárd forint jut, míg a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására, valamint a sportszövetségek adósságának rendezésére 11 milliárd.

A győri multifunkcionális aréna beruházásnak támogatására 4,9 milliárd forintot, míg a székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésére 4,5 milliárdot biztosít a költségvetési javaslat.

Az Országgyűlés elé benyújtott dokumentumból kiderül, hogy a diósgyőri futballaréna fejlesztéséhez 1,75 milliárd forinttal, a debreceni Nagyerdei Stadion rekonstrukciójához pedig 1,8 milliárd forinttal járul hozzá 2014-ben az állam.

Egyaránt 3-3 milliárd forint jut majd a tornaterem-építési programra, illetve a tanuszoda-fejlesztési programra.

A javaslat a 16 kiemelt sportág létesítményfejlesztéseire emellett 4 milliárd forintot szán.

A 2017-es győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválhoz (EYOF) kapcsolódó fejlesztésekre 1,5 milliárd forint szerepel a tervezetben.

(MTI)