Az Amnesty International Magyarország a rendőri fellépés jogszerűségét vitatja
Nagy Navarro Balázs szerint egyébként már maga a demonstrációk betiltása sem volt indokolt. Hozzátette: ha egy tüntetés nincs is bejelentve, addig nem lehet feloszlatni, amíg a résztvevők békések maradnak.
Egy tüntető van még őrizetben
Egy ember tartanak még őrizetben azok közül, akiket a tegnapi fővárosi tüntetésről állítottak elő. Négy demonstráló ellen indítottak eljárást. Tegnap a Magyar Gárdát és Gárda Egyesületet feloszlató jogerős ítélet ellen tüntetett több száz ember az Erzsébet téren, köztük mintegy kétszáz Gárda egyenruhás. Amikor a rendőrség megpróbálta feloszlani az engedély nélküli megmozdulást, dulakodás alakult ki, és több mint 200 embert előállítottak.
Maga a tüntetés a feloszlatott Magyar Gárda melletti szimpátiademonstráció volt. Az eredeti helyszínre nem kaptak engedélyt a szervezők, így másutt, az Erzsébet téren gyülekeztek, bejelentés nélkül. A gárdisták is ott voltak, egyenruhában, békésen ültek, szimpatizánsaik közül viszont többen a rendőrökre támadtak. Ekkor kezdett el oszlatni a rendőrség. Aki nem hagyta el a területet, mint a már említett gárdista, vagy Vona Gábor, azt előállították.
A rendőrség kétszáztizenhat embert állított elő tegnap, négy ember ellen intézkedtek bűncselekmény miatt, ők a rendőrökre támadtak. Mindenki más ellen szabálysértési fokozat indult, garázdaság, engedetlenség miatt – mondta Tafferner Éva szóvivő. Mindenki haza térhetett, egy férfi kivételével, ő olyan durván lépett föl a rendőrökkel szemben, hogy őt az ügyészség jobbnak látta őrizetben tartani. Ő az egyik hivatalos személy ellen erőszakot elkövető előállított – mondta el a szóvivő. Vona Gábor ellen is a rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt indítottak eljárást.
Lehet egyenruhában tüntetni a Gárda mellett, ha azt feloszlatta a bíróság?
Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet programvezetője elmondta, a rendőrség nagyon nehéz helyzetben van annak a megítélésekor, hogy milyen fajta tüntetést lehet engedélyezni, és milyen fajta tüntetést nem lehet engedélyezni ebben az adott helyzetben. Az, hogy maga az egyesület vagy mozgalom a továbbiakban nem működhet, nem jelenti azt, hogy ennek a mozgalomnak, illetve egyesületnek a tagjai továbbiakban nem gyakorolhatnák az alkotmányos alapjogaikat, így akár ne mehetnének el bizonyos tüntetésekre – vélte Simon Éva. Azt, hogy ezt tehetik-e egyenruhában, erre vonatkozóan semmiféle tiltó rendelkezés nincsen jelenleg sem a gyülekezési törvényben, sem a Büntető Törvénykönyvben – leszámítva az önkényuralmi jelképeket -, ezért ma, hogy bizonyos egyenruhát hordani nem lehet, ez nem egy megtiltási ok.
Önmagában a ruha nem félelemkeltő, de természetesen ebben a ruhában viselkedhetnek úgy emberek, még akkor is, hogyha békések, és nem verekszenek, törnek, zúznak, randalíroznak, hogy az másokban félelmet kelt. Az is számít, hogy hol jelennek meg a volt gárdisták egyenruhában, tehát sok tényezőt kell összevetni annak megítélésekor, hogy egy tüntetés félelmet kelt-e, vagy sem. Simon Éva, a Politikai Szabadságjogok programvezetője egyébként aggályosnak tartja azt, hogy a Magyar Gárda hivatalos honlapján is szervezték a szombati demonstrációt. Ez pedig akár egy bűncselekményt is megvalósíthat, hiszen ez az egyesület a továbbiakban nem működhet, ma nem is szervezhet semmiféle eseményt és semmiféle tüntetést sem – közölte. A szakértő jogellenesnek tartja, ha a továbbiakban is tüntetést szerveznek a Magyar Gárda védelmében. Mint ahogyan azt a Jobbik teszik.
A Társaság a Szabadságjogokért egyébként régóta szorgalmazza, hogy a gyülekezési törvény tiltó és oszlatásra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálják felül. A Független Rendészeti Panasztestület is azt közölte tavalyi állásfoglalásában, hogy a gyülekezésre vonatkozó jogszabályok nem alkalmasak a spontán gyülekezés kezelésére.
(hírTV, MR)