2010 óta korábban soha nem látott mértékben, évről évre nőtt a családok által igénybe vehető kedvezmények száma, és kiszélesedett azoknak a családoknak a köre, amelyek a támogatásokban részesülhetnek. A kormány az elmúlt hét évben megduplázta a családpolitika területére fordított támogatást, amelynek összege idén mintegy kétezermilliárd forint. Ez GDP-arányosan 4,9 százalék, ami a fejlett országok 2,55 százalékos átlagának a duplája.

2018 a Családok éve: A kormány a magyar családok iránti tisztelet jeleként 2018-ra meghirdette a Családok évét, amely még több megbecsülést és figyelmet, illetve újabb támogatásokat és kedvezményeket jelent. A programsorozat részeként családokat segítő projektekre lehet pályázni, a kormány tudományos kutatásokat, képzéseket és táborokat szervez. A programsorozat a Kárpát-medence egészére kiterjed. A tudományos projektekkel és a családbarát vállalkozások támogatásával a kormány a külhoni gyermekvállalási kedvet is erősíteni szeretné.

Családi adókedvezmény: Magyarországon 2010. január 1-jétől lépett életbe az új családi adórendszer, amely két alapvető értéket ismer el: a munkát és a munka melletti gyermeknevelést. 2011 januárjától évente több mint 700 ezren veszik igénybe a családi kedvezményt, és számuk folyamatosan növekszik. Az adórendszer átalakításának köszönhetően évről évre mintegy 150 milliárd forinttal több marad a családoknál. A szabályozás értelmében az egygyermekes családok 10 000, a három- vagy többgyermekesek gyermekenként 33 000 forinttal több pénzt vihetnek haza havonta. A kétgyermekes családok adókedvezménye a kezdeti 10 000-ről gyermekenként tavaly 15 000 forintra, az idei évtől pedig 17 500 forintra nőtt. A kormány szándéka szerint a kedvezmény 2019-re 20 000 forintra emelkedik. A támogatást nemcsak házasságban, hanem élettársi kapcsolatban élő szülők is igénybe vehetik. A családi adórendszert bevezetése óta folyamatosan bővíti a kormány. 2014-ben lépett életbe a kiskeresetűek adócsökkentése. Azóta a gyermekek után járó kedvezményt nemcsak az adóból, hanem a járulékokból is le lehet vonni. Az intézkedésnek köszönhetően 2014 óta mintegy 300 ezer szülőnek gyakorlatilag a zsebében marad a bruttó fizetése.

Első házasok adókedvezménye: 2015-től a házasságot kötők első gyermekük születéséig, de legfeljebb két évig havi ötezer forint adókedvezményben részesülhetnek, azaz egy év alatt 60 ezer, két év alatt 120 ezer forint többletjövedelemhez juthatnak. Az intézkedés 30 ezer házaspárt érint.

Családi otthonteremtési kedvezmény (csok): 2015 óta 68 ezer család 190 milliárd forint értékben kapta meg a csokot, vagyis a családi kamattámogatott lakáskölcsönt. A lakásvásárlási, -bővítési és -építési támogatás a gyermekek számától és az ingatlan alapterületétől függ, és elérheti akár a 10 millió forintot is. A 10+10 csok konstrukciót a 3 gyermekes családok kérhetik, akik a 10 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás mellé további 10 millió forint kamattámogatott hitelt is igényelhetnek. Idén március 15-től a kormány könnyített az igénylés feltételein. Az adminisztratív terhek egyszerűsítésének keretében az eddigi 23-féle papír helyett immár elegendő néhány igazolást benyújtani. A „nyilatkozati elv” szerint a támogatott személyek jogi nyilatkozatot tesznek a szükséges igazolások beszerzéséről. Gondoltak a külföldről hazatérni kívánókra is, akiknek március közepétől nem kell igazolniuk a 180 napos magyarországi munkaviszony meglétét, elég azt vállalni, hogy a szülők valamelyikének 180 napon belül lesz itteni munkahelye. Az új szabályozás kötelezi a bankokat arra, hogy lakásvásárlások esetén 30 napon belül, építkezések esetén pedig 60 napon belül bírálják el a kérvényeket. Az eddigi gyakorlattól eltérően már a folyamatban lévő lakásbővítésre is lehet csokot igényelni, és a maximum 5 millió forintig terjedő áfa-visszatérítési támogatás a nyugdíjas korú igénylőkre is érvényes.

Szocpol: A lakhatási körülmények javítása érdekében 2015-től az egygyermekes családok is igénybe vehetik a „szocpolt”.

Babakötvény: Alaptámogatásként az állam minden megszületett gyermeknek 42 500 forintos életkezdési támogatást nyújt, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán írnak jóvá. Ha a szülők ehhez kapcsolódva értékpapírszámlát nyitnak, az alaptámogatást további összegekkel növelhetik a gyermek 18 éves koráig. A befizetések után 10 százalékos állami támogatás és az éves átlagos infláció felett plusz 3 százalék kamatprémium jár. A számlanyitás és a számlavezetés ingyenes, az összegyűlt pénz adó-, járulék- és illetékmentesen vehető fel.

Köldökzsinórprogram: 2018-tól a külföldön született magyar gyerekek után is igényelhető az anyasági támogatás (64 125 forint) és a babakötvény. A babakötvényeket a gyerek születése utáni fél évben lehet igényelni, tehát már a 2017 júliusától született gyerekeknek is jár.

Lombikprogram kiszélesítése: A kormány idén megemelte a egészségbiztosítási kassza terhére évente elvégezhető lombikkezelések számát, illetve azok támogatását. Így ha egy párnál az első öt lombikeljárás valamelyike sikerrel jár, akkor a következő gyermek, gyermekek esetében is négy-négy alkalommal támogatják a beavatkozást. A korábban támogatott hatezer kezelés a következő két-három éven belül tizenkétezerre emelkedhet.

Nők munkába állásának támogatása: 2015-től a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekes szülő után a munkáltatónak ugyanúgy jár az adókedvezmény, mint a teljes munkaidősök esetében. A három vagy több gyermeket nevelő szülők pedig a korábbi 3 helyett már 5 évig kérhetnek részmunkaidős foglalkoztatást a munkáltatóktól.

Gyed, diplomás gyed, csed: 2018. január 1-jétől a minimálbér növekedésének köszönhetően emelkedett a gyermekgondozási díj (gyed) és a diplomás gyed összege, amelyet már a gyermek kétéves koráig igénybe lehet venni. A gyed maximális összege 2018-ban elérte a bruttó 193 200 forintot, míg a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 96 600 forintra, a mesterképzésben részt vevők esetében pedig 126 350 forintra emelkedett. A csecsemőgondozási díjra (csed) a vér szerinti apa a korábbi gyakorlattól eltérően több élethelyzetben is jogosult lehet.

Gyed extra: 2017. január 1-től az ellátás folyósítása mellett az anya már a gyermek féléves kora után is munkába állhat. Korábban a munkavállalás csak egy év után volt lehetséges. További támogatásként két gyermek után kétszeres, három gyermek után pedig háromszoros összeg jár. A gyed extra igénylésére az apáknak is lehetőségük van.

Diákhitel és gyermekvállalás: 2018. január 1-től az első gyermek születésénél a kormány három évre felfüggeszti a hiteltartozás törlesztését, a második gyereknél a felfüggesztés mellett a fizetendő összeg felét is elengedi, míg a harmadik gyerek esetében teljes mértékben törli a diákhitel visszafizetésének kötelezettségét.

Családos jelzáloghitelesek tartozásának elengedése: Ettől az évtől minden 3. és további újonnan születendő gyermek után a kormány 1-1 millió forint lakáshitel-tartozást átvállal a szülőktől. A 17 milliárd forintos, felülről nyitott keretösszegből 2018-ban 17 ezer érintett gyermek után kaphatnak támogatást a szülők.

Bölcsődefejlesztési program: A 2014 és 2020 közötti ciklusra a kormány 100 milliárd forint fejlesztési forrást irányzott elő a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítésére. A cél, hogy 2020-ra 60 ezerre nőjön a bölcsődei helyek száma, ami 33 százalékos bővülést jelent.

Ingyenes tankönyv: 2013-tól a kormány felmenő rendszerben elkezdte bevezetni a mindenki számára ingyenes tankönyvellátást az általános iskolákban. Később a rendelkezést kiterjesztették a kilencedik évfolyamos diákokra is. A tizedik évfolyam után tovább igényelhetik a térítésmentes tankönyveket az olyan családok, ahol halmozottan hátrányos helyzetű, tartósan beteg vagy gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeket nevelnek, illetve ahol három vagy annál több kiskorú van egy háztartásban. Hazánkban a 2017/2018-as tanévtől a diákok 85 százaléka tanul ingyen kapott tankönyvekből.

Ingyenes iskolai étkezés: A 2010-es kormányváltás óta csaknem a háromszorosára, 79,3 milliárd forintra emelkedett a keret. Ennek értelmében ingyenesen, illetve 50 százalékos kedvezménnyel étkezhetnek az arra rászoruló bölcsődés és óvodás gyerekek, valamint a nappali tagozatos általános és középiskolás diákok. A térítésmentes étkezést a jogosultak az iskolai szünetekben is igénybe vehetik.

Gyermeküdültetés: Az Erzsébet-program keretében 2012 óta összesen mintegy 500 ezer gyermek vakációzhatott az Erzsébet-táborok szervezésében. A programra idén 4,4 milliárd forint áll rendelkezésre, a cél továbbra is az, hogy azoknak a gyerekeknek is üdülési lehetőséget biztosítsanak, akiknek egyébként erre nem lenne lehetőségük. A zánkai és a fonyódligeti táborok fejlesztésére 8,5 milliárd forintot fordítanak.

Tartós ápolást végzők támogatása: 2018-tól a súlyosan beteg gyereküket legalább 20 éven át ápoló szülők – nyugdíjba vonulásuk után – havi 50 ezer forint nyugdíj-kiegészítést kapnak. Ez az intézkedés mintegy 1000 embert érint.

„Nagymamanyugdíj”: 2011. január 1-jétől bevezették a nők számára a 40 év jogosultsági idő alapján – korhatárra való tekintet nélkül – igényelhető öregségi nyugdíjat. Az intézkedés célja egyebek mellett, hogy lehetőséget biztosítson arra, hogy a nagyszülők tevékenyen részt vehessenek az unokák gondozásában, nevelésében.

Családügyi kabinet: Tavaly ősszel a kormány létrehozta a családügyi kabinetet, hogy az intézkedésekben még hangsúlyosabban jelenjenek meg a családpolitikai szempontok. A kabinet feladatai közé tartozik a kormányzati előterjesztések, programok, stratégiák véleményezése, a családpolitikai intézkedések rendszerének és eredményességének vizsgálata, valamint a kormány felé család- és népesedéspolitikai szempontból fontos javaslatok megfogalmazása.