Az egészségügy lényegesen felkészültebb a második hullámban

Gulyás Gergely a szigorítások első napjának tapasztalatai után köszönetet mondott a kijárási tilalom betartásáért és a maszkhasználat, valamint a védőtávolság esetében kiemelkedő állampolgári jogkövetésért.

A kormány abban bízik, ha ez tartható, a 30 napra elrendelt intézkedések beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, meg tudják állítani a fertőzés felfutását, és képesek lesznek az egészségügyben a kapacitások alatt tartani az intenzív kezelésre szorulók számát – mondta.

A napi megbetegedési adatok alapján indokoltnak nevezte a múlt héti és az e heti szigorító lépéseket.

Hozzátette, figyelik az európai gyakorlatot is, a környező országokét, különösen Ausztriáét. Ahogyan tavasszal, úgy most is lényegesen alacsonyabb volt a magyarországi fertőzötti szám, amikor ugyanazokat a döntéseket meghozta a magyar kormány, mint Ausztria – jegyezte meg.

„Ezért bízhatunk abban, elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az intézkedések beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket, és ezáltal a járvány felfutása mérséklődjön” – mondta.

A Miniszterelnökség vezetője kiemelte: egymillió emberre vetítve Magyarországon áll rendelkezésre a legtöbb lélegeztetőkészülék, és szintén egymillió emberre vetítve itt van a harmadik legtöbb kórházi és intenzív ágy az EU-tagállamok közül.

Kiemelte: tudják, hogy nehéz betartani a szabályokat, és mindenkinek átalakul az élete. De ha ez 30 napig sikerül, akkor remélhetőleg utána sokkal könnyebb és jobb időszak következik, és az egészségügyi rendszer is működőképes marad – magyarázta.

Elmondta: a jelenlegi helyzet rendkívüli, idén történt meg először a demokratikus Magyarország 30 éves történetében, hogy rendkívüli jogrendet kellett bevezetni. A szabályok világosak, és az emberek tisztában vannak a helyzet komolyságával, betartják a rendelkezéseket – vélekedett.

Megjegyezte: a honvédség is kiveszi a részét a védekezésből.

Gulyás Gergely kitért rá: ahogyan minden más magyar állampolgártól azt várják, hogy ebben a nehéz helyzetben is tegyen eleget munkavállalási kötelezettségének, elvárják az országgyűlési képviselőktől is.

Azt mondta: úgy hozták meg a szabályokat, hogy bár az élet alapvető rendje változik meg, azt mindenkinek biztosítják, hogy dolgozhasson. Ezért a munkavégzést elvárják a képviselőktől is, az Országgyűlésnek továbbra is kell rendes törvényalkotási munkát végeznie – közölte.

Úgy látja, értelmezhetetlen az a felvetés, hogy miért nyújtanak be most törvényjavaslatokat. Azért, mert a magyar országgyűlési képviselők sem lehetnek kivételek – tette hozzá.

Emlékeztetett: tavasszal az terjedt el a világban, hogy nem működik az Országgyűlés, miközben szemben más országokkal és az Európai Parlamenttel, végig ülésezett és ellenőrizte a kormányt.

Arról is beszélt, indokolt és szükséges a választási törvény módosítása, és ez nem érinti az ellenzéki összefogás kérdését.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: eddig egyetértés volt a politikában arról, hogy a választási és a kampányfinanszírozási szabályok visszaélésekre adnak lehetőséget a kis pártok és a „kamupártok” számára. A mostani módosítás azt szolgálja, hogy azok a pártok kapjanak támogatást, amelyek legalább 50 egyéni választókerületben jelöltet tudnak állítani – mutatott rá. Hozzátette: ennek nincs köze az ellenzéki pártok indulásához, ahhoz, hogy egy vagy két listával indulnak-e majd.

Megjegyezte: a választási törvény módosítására csak 2021. január 1-jéig van lehetőség a következő választás előtt, ezért dolgozták ki most a javaslatot.

Közölte: a módosításban egy olyan elvárást fogalmaznak meg, amelynek teljesítése a minimum, hogy a választási kampányhoz költségvetési támogatást kapjon egy párt. Összesen 25 ezer aláírás kell egy országos listához – tette hozzá.

A kérdések között Gulyás Gergelyt faggatták arról, tesztelik-e az egyházi és magániskolák dolgozóit is, amire elmondta: minden iskolai dolgozót tesztelnek.

Az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok rendszeres teszteléséről az operatív törzs dönt majd.

A miniszter arra a felvetésre, mennyibe kerül a kormányfő által is említett amerikai-német vakcina, illetve mekkora keretet szánnak összesen az oltóanyagok beszerzésére, közölte: Magyarország vakcinakapacitást egyetlen céggel kötött le az uniós tagállamok egyikeként. Hazánk mintegy 6,5 millió vakcinára tarthat igényt a szerződés alapján, ami közel 13 milliárd forintba kerül – ismertette. A kormánynak ugyanakkor kötelessége, hogy minden olyan oltóanyagot megpróbáljon beszerezni, amely ennél a vakcinánál korábban eljuthat Magyarországra, a harmadik tesztfázison túlvan, alkalmas a védekezésre, az emberi életek megmentésére. Megerősítette: tárgyalnak izraeli, orosz, kínai vakcináról és minden olyanról, amelyet uniós keretek között nem látnak biztosítottnak elérni.

A cél, hogy a lehető legtöbb vakcina álljon rendelkezésre, és a lehető leggyorsabban – szögezte le.

Megismételte: az oltás minden esetben önkéntes és ingyenes lesz, bármilyen vakcinát is szerezzenek be. Aláhúzta, hogy csak olyan oltást hagynak jóvá, amely nem jelent kockázatot az emberi egészségre.

Kitért arra is, mindenkivel tárgyalnak a licensz alapján történő gyártásról, készen állnak arra, hogyha ezt megkapják, akkor Magyarországon is állítsanak elő oltóanyagot. A külügyi tárca előrehaladott tárgyalásokat folytat, ha lesz eredménye, be fogják jelenteni – közölte.

Megjegyezte, ő bármilyen vakcinával beoltatná magát, amely a három rendes tesztelési fázison keresztülesett.

A rendelkezésre álló kórházi ágyakról Gulyás Gergely elmondta: kórházban ma 6426 koronavírusos beteget ápolnak, az intenzív kapacitás 4072, lélegeztetőgépen 486 beteg van.

Arról, hogy miért csak november 9-én döntöttek a járvánnyal összefüggő szigorításokról, azt mondta: a kormány a megfelelő időben megfelelő döntéseket hozott. A kórházban ápoltak számához képest szerinte kétszeres ágykapacitás is megteremthető, de ez az ápolókra és az orvosokra nem igaz. A megfelelő színvonalú ápolás biztosítása érdekében kellett korlátozó intézkedéseket hozni – közölte.

Kifejtette: a kormány álláspontja továbbra is az, hogy az egészségügy állja sarat, és ennek megfelelő intézkedéseket hoztak. Hozzátette: ma is úgy látják, hogy az ágykapacitás, beleértve az intenzív ágyakat is, valamint az orvosok és az ápolók, az egészügyi rendszer egésze képes lesz kibírni azt a nyomást, amelyet a járvány Magyarországon jelent.

Mint mondta, számtalan olyan ország van, amely ezt a nyomást nem bírta ki és borzalmas képeket láthattak ellátatlan betegekről. Kijelentette: Magyarországon ilyen nem fog előfordulni, az egészségügy felkészítése megtörtént, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legjobb ellátáshoz jusson mindenki, aki kórházba kerül.

Arra a kérdésre, miért tartott annyi ideig, hogy a megjelenjenek a Magyar Közlönyben a korlátozáskról szóló részletszabályok, a miniszter elnézést kért azoktól, akinek ez nehézséget jelentett, ugyanakkor jelezte: a vádakat annyiban eltúlzottnak érzi, hogy a miniszterelnök már hétfő délelőtt bejelentette az intézkedéseket, így mindenkinek másfél napja volt ezekre felkészülni. Jelezte: a keddi parlamenti szavazás után 6-7 órával megjelentek a részletszabályok.

A miniszter a vegyes profilú üzletek – például könyvesboltban lévő kávézó – nyitvatartásáról szóló kérdésre megerősítette: ezeket nem kell bezárni, csak a helyben fogyasztást kell megszüntetni.

A kijárási tilalomra és a hajléktalanellátásra vonatkozó kérdésre jelezte: mindenkinek az az érdeke járványtól függetlenül, hogy november második felétől az utcán senki ne töltse az éjszakát. Mint mondta, jórészt az önkormányzatok feladata, hogy a hajléktalanokról gondoskodjanak, így a szállókon kell megnyitni olyan részeket, ahol tartózkodhatnak azok, akiknek nincsen még két negatív tesztjük. Jelezte: ha ezzel kapcsolatban a szabályozást módosítani kell, akkor a kormány áll rendelkezésre.

A miniszter a lejáró okmányokkal, illetve a kötelező felülvizsgálatokkal kapcsolatban közölte: minden ilyen határidőt meghosszabbítanak.

Kérdésre válaszolva kitért arra is: a legújabb szabályok a kaszinókra is érvényesek, ezek sem tarthatnak nyitva 19 óra után.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a gyerekek szervezett edzéseinek látogatására vonatkozó kérdésre elmondta: aki versenyengedéllyel rendelkezik és igazolt sportoló is egyszerre, az egyesülettől kért igazolással a kijárási tilalom ideje után látogathatja az edzéseket.

Azt álhírnek nevezte Gulyás Gergely, hogy milliós focistafizetéseket is kipótolna az állam.

Arra a kérdésre, mikor lesz ingyenes internet a digitális oktatásban érintett családoknak és pedagógusoknak, azt felelte: a kormány a közeljövőben fontos döntést hoz ebben a kérdésben.

Korózs Lajosra, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnökére vonatkozó kérdésre válaszolva Gulyás Gergely úgy értékelt: az ellenzék ugyan kormányzati jogköröket nem tud gyakorolni, mégis van ahhoz ereje, hogy kisebb parlamenti válságot idézzen elő. Hozzátette: sehol a világon nem lehetne arról vitát nyitni, hogy ha egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi bizottság elnöke kamuvideót készít és ebben a védekezésben résztvevőket rágalmazza meg, akkor másnap lemond.

Hozzátette: nem értik, hogy hogy az ellenzék miért nem jelöl valaki mást erre a pozícióra.

A miniszter a kereskedelmi és iparkamarának az iparűzési adó felfüggesztésére vonatkozó javaslatáról azt mondta: a jelenlegi helyzetben, amikor a gazdaságélénkítés az egyik legfontosabb feladat, minden ilyen javaslatot meg kell fontolni, de kormánydöntés nem született még erről.

Kérdésre válaszolva kitért arra is: kormány nem kíván módosítani a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatban az Országgyűlés által elfogadott szabályozáson. Hangsúlyozta: a kata célja, hogy a kisvállalkozóknak nyújtson segítséget, azonban a nagy cégek visszaéltek ezzel a lehetőséggel, így olyan szabályokat fogadtak el, amelyek ezeket a visszaéléseket szűrik ki.

Kérdezték Hollik Istvánnak, a Fidesz kommunikációs igazgatójának az egészségügyi törvényről tett nyilatkozatáról is, amire a miniszter elmondta: a kommunikációs igazgató levelet juttat el a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökéhez, amelyben jelzi, hogy a törvénymódosításra vonatkozó megjegyzése pontatlan volt, de amit tartalmilag megfogalmazott, az pontos volt. A törvény felhatalmazást ad a kormánynak, hogy rendeleti formában az összes felmerült kérdést szabályozza. Ugyanakkor, ahogy a törvény meghozatalakor a MOK és az összes ellenzéki párt támogatását magukénak tudhatták, a részletszabályok kialakításakor is támaszkodni kívánnak a MOK-ra és a többi érdekképviseleti szerv véleményére – mondta, majd jelezte: a kirendelési szabályoknál el tudják fogadni a kamara 8 pontos javaslatát, és a másodállásnál is megengedők lesznek. Elmondta: nyitott és megengedő lesz az engedélyezés, azzal, hogy az új jogviszonyban, jelentősen megemelt fizetések mellett, a betegek és a kórházak is joggal várják el, hogy az orvosok a munkaidőt a kórházi gyógyítással töltsék.

Kérdésre elmondta azt is: a választási törvény módosításának célja a visszaélések megelőzése, a választókerületeken csak akkor változtatnának, ha az ellenzéki pártokkal konszenzus van erről.

A szavazólapok fényképezhetőségéről Gulyás Gergely kifejtette: neki az előző választáson is az volt a véleménye, hogy a Nemzeti Választási Bizottság téves határozatot hozott. A választójog titkossága a választópolgárt megillető jogosultság, ha ő úgy gondolja, hogy nyilvánosságra akarja hozni, kire adta a voksát, akkor ezt a jogát senki nem korlátozhatja. Hozzátette: a strasbourgi bíróság is egyértelművé tette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a választójog titkossága úgy oldható fel, ha mindenki szabadon rendelkezik arról, nyilvánosságra akarja-e hozni a szavazatát vagy sem. Magyarországnak nemzetközi kötelezettsége volt, hogy a választójog titkosságára úgy tekintsen, mint ami a választópolgárt illeti meg – magyarázta.

A kamupártok ügyében arról beszélt, hogy a 2018-as parlamenti választás egyes kampányelszámolásai miatt büntetőeljárás is folyik az ügyészségen, vagyis nem maradt következmények nélkül a visszaélés. A 2022-es választáson azonban hasonló visszaélésekre nem lesz mód, a kormány ugyanis levonta azt a következtetést, amelyet éppen az ellenzék fogalmazott meg a leghangosabban, hogy szigorúbb követelmények kellenek az induláshoz ahhoz, hogy valaki kampánytámogatásban részesüljön – tette hozzá.

Arra a kérdésre, miért korlátozzák az alaptörvényben a közpénz fogalmát, azt válaszolta: a joggyakorlatban egyértelmű igény volt egy meghatározott közpénzfogalomra, és semmilyen szűkítésről nincs szó, sőt éppen a lehető legtágabb és átláthatóságot garantáló a javasolt definíció.

Az európai uniós megállapodásról szólva Gulyás Gergely megerősítette: az Országgyűlés korábban világosan megszabta azokat a feltételeket, amelyek esetén a kormány nem járulhat hozzá a megállapodáshoz. Úgy értékelt: a német elnökség által megfogalmazott megállapodás sérti az európai szerződéseket, így annak elfogadása esetén Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy a konszenzushoz hozzá tudjon járulni.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szerződéseket „lopakodó módon” próbálja meg az aktuális elnökség és a tagállamok többsége felülírni. A szerződésmódosításhoz egyhangúságra van szükség – szögezte le. Hozzátette: jogállamiság jogorvoslat nélkül nem létezik, így jogállamisági kérdésekben olyan döntést nem lehet hozni, amelyet bíróságon ne lehetne megtámadni.

Gulyás Gergely szerint a kérdés az, hogy a magyar kormányzati döntéseket Budapesten vagy Brüsszelben hozzák meg, ugyanis a német elnökség által kívánt szabályozás azt jelentené, hogy az eddig tagállami hatáskörben lévő döntések jó része Brüsszelhez kerülne, és bármilyen politikai kérdésben, mindenféle jogorvoslat nélkül lehetne bármely tagállamot zsarolni, ha ezzel a többi tagállam kétharmada azonosulna.

Olyan szabályozást nem tudunk elfogadni, amely a zsaroláshoz való jogot teremti meg, olyan kérdésekben, amelyek lisszaboni szerződés szerint kizárólag a magyarokra és a magyar kormányra tartozik – jelentette ki.

Arra a felvetésre, miszerint a DK és az MSZP nyíltan felvállalja a muszlim migránsok integrációját, ami burkoltan határnyitást jelentene megválasztásuk esetére, közölte: Magyarországon addig nincs migráció, amíg polgári kormány van hatalmon.

A minisztert kérdezték Elek István tanulmányáról, amelyben alátámasztotta Gyurcsány Ferenc tézisét arról, hogy mindenkit földönfutóvá kell tenni, aki bármilyen tisztséget viselt az Orbán-kormányok alatt. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: nem olvasta az írást, de el fogja. Az nyilvánvaló szerinte, hogy a DK egy olyan párt, amelyiktől nem várható el, hogy a valós jogállami kritériumokat akár csak egy napra is figyelembe vegye, ha hatalomra kerül.

Az egyedülállók örökbefogadásának miniszteri engedélyhez kötéséről kifejtette: mindig vannak kivételek, de ezekből kár általánosítani, és amikor jogszabályokat alkotnak, akkor pedig komoly hiba lenne. A gyermek testi és lelki fejlődését az szolgálja, ha van édesanyja és édesapja. Ésszerű és a gyermekek érdekét szolgálja a szabályozás, és Magyarországon több házaspár vár örökbefogadható gyermekre, mint amennyi van, ezért a felvetett probléma nem áll fenn – mondta.

A Next Generation uniós alapról közölte: a déli tagállamokkal vállalt szolidaritás miatt ment ebbe bele Magyarország, mert a közös adósságfelvétellel általánosságban nem ért egyet. Magyarországnak nincsenek finanszírozási nehézségei, mégis belement az adósságvállalásba és abba, hogy más országok adósságáért felelősséget vállaljon – idézte fel. Hozzátette: azt viszont nem tudják elfogadni, hogy a jogállamiság kérdéséhez kössék az alap pénzeit.

Az amerikai elnökválasztással kapcsolatban emlékeztetett, hogy hivatalos eredmény még mindig nincs. Ha Magyarországon állt volna elő hasonló helyzet, ha itt merültek volna fel szabálytalanságok, egy amerikai demokrata adminisztráció lesújtó kritikát fogalmazott volna meg – vélekedett. Hozzátette: a demokráciaexport nagyon veszélyes, mert „esetleg kevés marad otthon belőle”.

Úgy látja, minden kormánynak meg kell adni az esélyt, hogy olyan politikát alakítson ki, amellyel lehet közös célokat találni. Ez az Obama-adminisztráció alatt kevésbé sikerült, kérdés, a Biden-adminisztráció alatt hogy sikerül – mondta.

Egy az uniós országjelentésekkel kapcsolatos kérdésre a tárcavezető kifejtette: elfogadhatatlan, hogy zsaroláshoz való jogot akar az EU megteremteni magának. Az nem lehet, hogy egy olyan dokumentumhoz fűződjenek jogi következmények, amelyben nincs objektív mérce – mutatott rá.

Az MTV Europe Music Awards-ra (EMA) költött közpénzt firtató kérdésre Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt felelte: jelenleg üzleti titoknak minősül a rendezés költsége, de a kormány dolgozik azon, hogy publikálhassa, így várható, hogy a turisztikai ügynökség hamarosan nyilvánosságra hozza a számokat.