Az első fordulót megnyertük

Mint ismeretes, a fővárosi Semmelweis Egyetem vezetésével, a pécsi, a szegedi és a debreceni orvosképző egyetemek részvételével rendezték meg az országos szűrést, H-Uncover néven. A 17 778 résztvevőt a Központi Statisztikai Hivatal választotta ki, hogy reprezentálják a lakosságot nemek, korosztályok és településmintázat szerint. A kiválasztottak egyenként mintegy 500 embert képviseltek. A szűrés során egyrészt PCR-teszteket végeztek, amelyek eredménye azt mutatja majd, adott pillanatban mennyien lehettek koronavírussal fertőzöttek az ország különböző részein, az ellen­anyag-vizsgálatok pedig arról szólnak, hányan estek már át a fertőzésen. Másrészt egy általános laborral felmérik a vizsgáltak egészségi állapotát, kérdőívvel tájékozódnak a körülményeikről is, tehát igyekeznek a fertőződéssel összefüggő mindenféle adatot feltárni.

– Ez világszerte egyedülállónak mondható szűrés; az elsők között vagyunk, akik ilyen volumenben, reprezentatív módon szolgáltatnak adatot a népesség fertőzöttségére és átfertőzöttségére vonatkozóan – mondja dr. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese. – Ráadásul a kezdeményezés és a szervezés is különleges összefogás eredménye. Szerepe, hogy pontos képet adjon a kiindulási pontról, amikor a korlátozások enyhítése megkezdődik. Ez jó alapként szolgál a következő stratégiák kidolgozásához, és így elképzeléseink lehetnek arról is, hol és mikor készüljünk a második hullámra.

A 14 éven felüli és nem idősek otthonában vagy húszfősnél nagyobb létszámú intézményben élő magyar lakosok körére vonatkoztak a vizsgálatok, a félidőben elvégzett 8276 PCR-tesztből kettő lett pozitív. Róluk dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Klinikai Járványelemző Munkacsoport vezetője egy interjúban elárulta, egyikük budapesti, másikuk vidéki. Ha ez lenne a teljes reprezentatív minta, akkor az derülne ki belőle, hogy a 14 éven felüli, nem intézményben élő magyar lakosok körében 243 és 7230 közötti az aktív fertőzöttek száma. Ami elenyésző.

Az ellenanyagot tekintve az első 1524 minta között 9 pozitív volt, ami azt jelenti, hogy a lakosság 3 ezrelék és 1,1 százalék közötti arányban lehet átfertőzött, 22 ezer és 92 ezer fő közötti számmal. Mivel az ellenanyagtesztek sok esetben megbízhatatlanok, a vizsgálat során a nemzetközi szinten legjobb mutatókkal rendelkező tesztet használták. A vizsgálatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) finanszírozta a Covid–19 Kutatási Alapból. Mintegy 1500 orvos, ápoló, asszisztens, orvostanhallgató és doktorandusz munkájával valósult meg. A mintavételben segítettek a mentőszolgálat és a vízi mentők munkatársai is. Az elemzésben matematikusok és járványügyi szakemberek is részt vesznek.

A részeredmények a vizsgálat vezetőit is meglepték, ugyanis a négy orvosegyetem március 22. óta egyébként is tesztel maga is a hivatalos eljárásrenden kívül. Egy magánellátóval együtt összegezték 50 ezer mérés eredményét, ennek során három járványügyi kategóriát vizsgáltak, és naponta elemezték az adatokat. Merkely Béla a vizsgálat kapcsán rendezett online konferencián elmondta, a panaszos betegek közül sose volt magasabb a fertőzés 6,5 százaléknál, a kontaktuskeresés során átlagosan nem volt magas az arány, de amikor idősek otthonában vagy ápolási osztályon végeztek méréseket, akkor felment tíz százalék fölé is. Ennek az 50 ezer mérésnek az egyharmadát a panaszmentesek és kontakus nélküliek tették ki, közülük a járvány kezdeti szakaszában, vagyis március végén egy százalék körül volt a pozitív eredmények aránya, az utóbbi hetekben pedig 0,1.

A Semmelweis Egyetem rektora hozzáfűzte: „Ezen adatok alapján úgy számoltunk, hogy a május 1-jén kezdődött országos tesztelés eredménye 2-2,5 százalékos átfertőzöttséget mutat majd, az aktuális fertőzöttek aránya pedig egy ezrelék körül lesz. Ezzel szemben az országos kutatás, illetve annak részeredménye mind a két érték nagyjából ötödét hozta ki.”

Ez az jelenti, hogy a vád ellenére, miszerint kevés a hivatalos tesztek aránya, az adatok fedik a valóságot, nincs mögöttük olyan fertőzött tömeg, amelyet nem teszteltünk le, és időzített bombaként adja tovább a vírust: egyszerűen valóban ilyen kevés a fertőzött Magyarországon. Az országos szűrés lezárultával körülbelül egy hétre van szükség a beérkezett minták feldolgozásához és a kiértékeléshez: a jelenlegi részeredmény tehát változni fog, de radikális különbségekre nem kell számítani.

– A fertőzöttek általunk eddig kimutatott száma alátámasztja a hivatalos adatokat, tehát valóban alacsony az arány, a gyors döntéseknek és a lakosság fegyelmezettségének köszönhetően elkerültük azt a tömeges fertőzést, ami a legtöbb európai országban bekövetkezett, a betegek szignifikáns része pedig az intézményekhez köthető – összegzi véleményét a rektorhelyettes.

Merkely Béla úgy fogalmazott egy interjúban: „a fél világ Magyarországra irigykedik, hogy ezt így meg tudtuk csinálni.” Dr. Jakab Ferenc, a Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetője pedig az egyik online konferencián hozzáfűzte, a Pécsi Tudományegyetem elemzései szerint több gócponton több lokális terhelés indult meg, de ezek nem tudtak szétterjedni és összeérni.

A következő országos vizsgálat időpontja a járványügyi helyzettől is függ, de a mostani kilátások alapján Szabó Attila szerint szeptemberre várható, miután tipikusan a hidegebb időszak, október–november beköszöntével szoktak előjönni a légúti fertőzések, és előtte szeretnének egy újabb képet látni a helyzetről. Az­után pedig logikusan a téli időszakban lehet elvégezni a harmadik szűrést, addigra az iskolák működésének hatását is le lehet mérni.

– Most folyamatos kontrollra lesz szükség, az enyhülés hatására bekövetkezett változások nyomon követésére, a tüneteket mutató emberek tesztelése mellett a rizikócsoportok vizsgálatára, továbbá az idősek otthonai és az egészségügyi intézmények fokozott védelmére – szögezi le Szabó Attila.

Hangsúlyozza, a lakosság körében mostantól különösen fontos szerepe van a szociális távolságtartásnak, a maszkviselésnek, a kézfertőtlenítésnek, továbbá annak, hogy másokkal együtt lehetőleg minél többet a szabadban tartózkodjunk.