Az EU azokat büntetné, akik jól teljesítettek a járvány kezelésében
Az Európai Unió válságkezelése azokra az államokra tenne terhet, amelyek jól teljesítettek a koronavírus-járvány elleni védekezésben, és azokat segítené, amelyek rosszul teljesítettek - mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A műsorban arról beszéltek, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben az unió 2021 utáni hétéves pénzügyi keretéről (MFF), valamint az uniós bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor elmondta: Új generáció néven indítanák el a helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna.
Kovács István szerint a szolidaritási alap legnagyobb nyertesei Olaszország és Spanyolország lenne, akik egyébként a vírus kezelésében a legrosszabbul teljesítettek, ráadásul a gazdaságuk is rosszul áll.
„Az a legnagyobb baj, hogy ennek az egésznek a (…) vesztese a tervek szerint pont a mi régiónk lenne, ami pedig mind a víruskezelésben nagyon jól teljesített, mind pedig az elmúlt években a gazdaság is rendkívül jól teljesített” – hangsúlyozta, hozzátéve, bebizonyosodott egyébként, hogy a hozzánk érkező uniós források nagyon jó helyre jönnek, jó befektetésnek számítanak.
A vissza nem térítendő uniós támogatásokat kell előnyben részesíteni a koronavírus-járvány okozta károk kezelésekor – közölte Szabó Dávid József külpolitikai elemző csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Az elemző azt mondta, hogy az uniós mentőcsomag, amely 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 250 milliárd euró hitelből áll, újabb szuverenitási kérdéseket vetne fel, mert az Európai Unió beleszólna a hitelt felvevő tagállamok gazdaságpolitikájába.
Magyarország fegyelmezetten gazdálkodó, államadósságát folyamatosan csökkentő ország, ezért fontos, hogy ne vállaljon át aránytalanul nagy kockázatokat olyan tagállamoktól, amelyek nem tudnak, vagy nem akarnak ezen az úton haladni – vélekedett.
Hangsúlyozta: garantálni kell, hogy Brüsszel ne a visegrádi négyek (V4: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia), a felzárkózó kelet-közép-európai országok elől vegye el a forrásokat.