A korábbi figyelemfelhívások ellenére is – a halálozási adatok alapján félrevezető rangsorok, ezek alapján pedig éles politikai nyilatkozatok és hangzatos publicisztikák születnek, szükséges ezt a témát újra górcső alá venni – hívja fel a figyelmet a lap.

Hirdetés

Múlt héten több sajtóorgánum címlapon hozta a hírt, miszerint Magyarország már világelső lenne az egy főre jutó Covid-halálozásban. Ez azonban nem állja meg a helyét. A sorrendet ezen írások olyan adatok alapján állítják fel, amelyek nem összehasonlíthatók. A nemzetközi statisztikák forrásául szolgáló információs bázisok (például a www.ourworldindata.org)  részletesen fel is hívják a figyelmet arra, hogy nagy különbségeket eredményez a halálos áldozatok számbavételének módszertani eltérése. Ez tudományos körökben ma már evidencia.

Ezt a figyelmeztetést ezen szerkesztőségek figyelmen kívül hagyják, és objektív sorrendnek állítják be a halálozási adatsort, majd ennek alapján erőteljes, ámde téves megállapításokat tesznek.

Hatalmas eltérések

A világ országai sokféle módszertan alapján gyűjtik és jelentik a járványban elhunytak számát. Van olyan ország, amely csak a kórházban elhunytakat jelenti Covid-áldozatként, más ország az otthonukban elhalálozottakat is. Nagyon tág értelmezési és besorolási teret ad az alapbetegségek megítélése is, hiszen sokféle szakmai iránymutatás születhet, hogy az alapbetegséget vagy a Covidot kell-e közvetlen halálokként figyelembe venni. A WHO kiadott erre vonatkozóan egy iránymutatást, amit sok ország követ is. Legalábbis elméletben. A gyakorlat azonban még azonos elvi alapok mellett is jelentősen eltérhet.

Korábban írtuk

Nézzük például az Európai Unió országait! Megállapítható, hogy a tagállamok felében legalább tíz százalékkal többen haltak meg 2020-ban, mint a járvány előtti évben.

A három legmagasabb többlethalálozás Spanyolországban (18,9 százalék), Olaszországban (17,6 százalék) és Belgiumban (17 százalék) volt. Magyarországon 8,7 százalékos emelkedéssel az EU-átlagnál (11,5 százalék) alacsonyabb növekedés volt tapasztalható, ez a 11. legalacsonyabb érték az unióban.

Uniós szinten igen jelentős tehát a növekedés, hiszen a járvány előtti két évben az országok zömében csak plusz/mínusz egy-két százalékkal változott az évenkénti halálesetek száma, jellemzően inkább kis mértékben csökkent vagy stagnált. Mi lehet az oka, hogy 2020-ban szinte mindegyik EU-tagállamban mégis ennyire kiemelkedően megugrott a halálozás? Kézenfekvő (lenne) a válasz, azonnal rávághatnánk, hogy ezt a Covid-világjárvány okozta.

Ha azonban megnézzük, hogy ezen országok hány elhunytat jelentettek hivatalosan is a Covid áldozataként, már egészen más képet fogunk látni. Kérdés, hogy valós-e ez a kép? Az EU-s országok, amelyek elvileg közel azonos megközelítéssel kezelik ezen adatkört, mégis hatalmas eltérésre jutnak a gyakorlatba való átültetés során. A tagállamok negyede az országukban kimutatott többlethalálozás felére sem ismeri el, hogy az a Coviddal függene össze. Két ország (Litvánia és Szlovákia) a többlet alig egyharmadát magyarázza a pandémiával. A grafikonon látszik, hogy mely EU-tagállamban mekkora többlethalálozás volt tapasztalható 2020-ban, ebből mekkora növekedést okozott a Covid, és milyen hányadra nincs magyarázat.

Tisztán látható, hogy számos tagállamban igen jelentős olyan többlethalálozás volt a tavalyi évben, amelyet nem jelentettek Covid-halálozásként.

Az Eurostat megoldása

Az EU statisztikai szerve, az Eurostat törekszik egyszerűen megragadni ezt a kérdéskört. Honlapján a Covid–19-statisztikák közül első helyen a többlethalálozási adatok érhetők el.

Az Eurostat hónapról hónapra összeveti az egyes tagállamok halálozási adatait az ugyanezen tagállam 2016 és 2019 közti négy évének azonos hónapra vonatkozó átlagos halálozási adataival. A kimutatás 2020. januárral indul, és egyelőre 2021. februárig szerepel benne adat. Ez alapján megállapítható, hogy a vizsgált tizennégy hónapból Magyarországon összesen két hónapban, 2020. novemberben és decemberben volt az uniós átlagot meghaladó halálozási növekedés, a többi 12 hónapban az uniós átlag alatt, azaz az EU átlagánál kedvezőbb volt ez az adat.

Igaz természetesen, hogy a harmadik hullám márciusban és áprilisban érintette a legsúlyosabban hazánkat. Erre összehasonlítható adat minden EU-tagállamból még nincs. Az látható, hogy már márciusban is harminc százalék felé emelkedhet Magyarországon a növekedés. Ugyanakkor az EU-ban januárban és februárban is láttunk már akár hetven százalék feletti értékeket is.

Magyarországról idén a halálozásokról feldolgozott adat a 12. hét végéig, azaz március 28-ig érhető el. Ez alapján az látszik, hogy januártól március 28-ig 38 169-en haltak meg, ez 2361 fővel több, mint a 2019-es, utolsó járványmentes év adata. Ez 6,6 százalékos növekedést jelez. Erre az időszakra vonatkozóan egyelőre 16 országról érhető el adat az Eurostat oldalán. Ebből megállapítható, hogy ezen időpontig

Magyarországon a kilencedik legalacsonyabb vagy másként: a ­16-ból a nyolcadik legmagasabb halálozási többlet volt kimutatható. Ez éppen a sorrend közepe, Magyarország tehát az EU középmezőnyébe sorolható ezen mutató szerint.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható a Magyar Nemzet oldalán.