Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b3), Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége (j6) és Gui Angéla, az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány alapítója (b4) az Egy vérből vagyunk elnevezésű jótékonysági futás rajtja előtt a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet udvarán 2021. július 14-én
Hirdetés

A futáson részt vevő Potápi Árpád János hangsúlyozta: a véradással és a jótékonysági futással „ráirányítjuk a figyelmet a nemzeti összetartozásra”. Nincs is szebb nemzeti újrakezdés annál, mint hogy újra együtt lehetnek, és a futással is ehhez járulnak hozzá – jegyezte meg a politikus.

Közölte: az idén a 600 kilométeres, 6 napon át tartó táv teljesítésével a Maros megyében található magyarfülpösi református diákotthon lakóit segítik. Reményét fejezte ki, hogy minél többen csatlakoznak hozzájuk.

Fontosnak nevezte a vérellátás biztonságosságát, s azt is, hogy évről évre felhívják a figyelmet a Magyarországon és a Kárpát-medencében élő nehéz sorsú emberekre.

Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége – aki vért adott az eseményen – azt hangsúlyozta: aki kész másoknak, ismeretleneknek vért adni, az mások életét, egészségét tudja megmenteni ezzel. A véradás kifejezi „az összetartozásunkat, egymásra utaltságunkat, de kifejezi az egymás iránti felelősségvállalásunkat” is – fűzte hozzá. Mint mondta, ő maga is vallja Kiplingnek A dzsungel könyvében szereplő mondatát, hogy „egy vérből valók vagyunk”, ezért ad rendszeresen vért.

Korábban írtuk

Arról is beszélt, a magyarok az elmúlt százegy évben megszenvedték azt, hogy „határok választanak el minket egymástól”, ezért vált fontossá, hogy „megerősítsük a közösségeink közti kapcsolatokat és kifejezzük összetartozásunkat”. Ennek egy eleme a hagyományos önkéntes véradással egybekötött jótékonysági futás – tette hozzá.

Katasztrófák, válsághelyzetek idején – mint amit a járvány is magával hozott – megszaporodnak a rossz hírek – mondta Herczegh Anita, majd úgy folytatta: a veszélyhelyzettel kapcsolatos hírekre ösztönösen jobban odafigyelnek az emberek, mert az óvatosság, elővigyázatosság életmentő lehet. Úgy vélte: a vírushelyzet azt is megmutatta, mennyi jószándékú, önzetlen ember él közöttünk. Tudományos kutatások igazolják, hogy katasztrófák után csökken a bűncselekmények száma, az altruizmus viszont nő, ami azt jelenti, hogy a katasztrófák túlélői készebbek az összefogásra, az önzetlen segítségnyújtásra – hangoztatta.

Gui Angéla, az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány alapítója elmondta: az eseményük mottója, hogy „állandó siránkozás helyett segítsünk másokon”. Hozzátette: a pandémia miatti lezárások során sokan éltek át nehéz pillanatokat, de akik másokon segítettek, átélhették a segítségnyújtás örömét. Mint mondta, abban hisz, hogy másokon segíteni a legjobb dolog a világon. Jelezte: az elmúlt 5 évben már 5000 kilométert futottak, idén 6 nap alatt 600 kilométert tesznek meg, hogy felhívják a figyelmet a véradás fontosságára és a határon túli magyarokkal való összetartozásra. Magyarnak lenni olyan sorsközösség, amit a határok sem tudnak szétszakítani – fogalmazott.

Ismertette: szerdán a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) udvarán lévő véradóbuszban lehet vért adni, a busz csütörtökön a szolnoki művelődési háznál fog állni, pénteken pedig Berettyóújfaluban várják a véradókat. A futók péntek este Romániába érkeznek, a következő állomásuk a Partiumi Keresztény Egyetem, ahová adományként sporteszközöket visznek. Vasárnap délután érkeznek a tervek szerint Kolozsvárra, az idén húszéves Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez, ahol Románia miniszterelnök-helyettese és sportminisztere fogadja őket; mindketten magyarok. Hétfőn érkeznek Székelyföldre, egy református lelkész által alapított szórványkollégiumnak visznek adományokat Magyarfülpösre, ahol 45 gyerek tanul magyarul, akikről a szüleik nem tudnak vagy akarnak gondoskodni. Nekik sporttábort is szerveznek majd – tette hozzá.

Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese elmondta: a biztonságos vérellátáshoz napi 1800 önkéntes véradóra van szükség, hogy úgynevezett zöld zónában maradjon a vérkészlet; ez nehéz, mindennapos kihívást jelent. Hozzátette: az egészségügyi intézmények több vért használnak fel ezen a nyáron, az újrainduló egészségügyben a járvány miatti lemaradásokat megpróbálják a kórházak ledolgozni.

Andréka Péter, a GOKVI főigazgatója hangsúlyozta, a vérrel nemcsak lehet, de kell is spórolni. Mint mondta, az általa vezetett intézet az egyik legnagyobb magyar vérfelhasználó, a szív- és érsebészet hagyományosan nagy vérigényű. Hozzáfűzte: mindent el kell követni azért, hogy spóroljanak a vérkészlettel, ezt leginkább műtéti technikával tudják megtenni, illetve különböző vérmentő eljárásokkal.

A főigazgató arról is beszélt, hogy a GOKVI minden magyar kardiovaszkuláris intézete, eddig is sok segítséget igyekeztek nyújtani a határon túl élő magyaroknak.