Fotó: MTI/Mónus Márton, archív, illusztráció
Hirdetés

Schmuck Erzsébet a fordulat évének nevezte az ideit, mert egyre többen látták be: fenntarthatatlanok a termelési és fogyasztási szokások, hiszen azok ökológiai válsághoz vezettek. Úgy fogalmazott: berobbant az életünkbe a klímaválság, és ezzel már nemcsak az ENSZ főtitkára vagy a pápa foglalkozik.

Az LMP a fenntartható fejlődést tekinti célnak – hangsúlyozta -, ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány szétszakította a társadalmat kevés gazdagra és egyre több szegényre. Szintén elfogadhatatlan a természetet kizsigerelő gazdasági növekedés hajszolása. Szerinte a kormány környezetpolitikája a semmibe vezet, hiszen a tőke és a nagyberuházások, valamint a saját oligarcháik „vihetnek mindent”.

Hangsúlyozta: az LMP számos önkormányzati képviselője érte el, hogy településén klímavészhelyzetet hirdessenek, a párt pedig továbbira is követelni fogja annak országos kihirdetését is, annak ellenére, hogy a kormány egyszer már lesöpörte a javaslatot.

Kendernay János arra mutatott rá, hogy Európa más országaiban a „zöld hullám” akár kormányzati szinten is jelen van, és az Európai Bizottság is úgynevezett zöld megállapodást szorgalmaz.

A téma az idei, két magyarországi választáson is nagy teret kapott, és Budapest új polgármestere számára is fontos a kérdés. A kormány mégis magatehetetlenül áll azzal szemben, mit kezdjen a klímaválsággal – jelentette ki, hangsúlyozva: ezért kezdeményezett pártja „zöld népszavazást”.

A politikus szerint a kérdéseik az Országgyűlésre tartoznak, ezért a Kúrián támadják meg a választási bizottság elutasító határozatait.