Mindkét MDF-es politikus ellen a tavaszi választások után indulhatott újra a 2009-ben felfüggesztett nyomozás, mivel nem kerültek be az Országgyűlésbe, így megszűnt a mentelmi joguk. Ezt tavaly az MSZP–SZDSZ-es többségű parlament nem függesztette fel, pedig az ügyészség már akkor kérte kiadásukat. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője tegnap elmondta: Dávid Ibolyát kétrendbeli személyes adattal való visszaélés vétségével és egyrendbeli kényszerítés bűntettével, Herényit pedig egyrendbeli személyes adattal való visszaélés vétségével gyanúsítják.

Az ügyészség emlékeztetett: Dávid Ibolya pártelnökként, a tisztújítás előtti utolsó, sorsdöntő országos választmányi gyűlés előtt hangfelvételt mutatott be az újságíróknak, s a felvételről azt állította, az ellene szóló illegális adatgyűjtésre tartalmaz bizonyítékokat. A felvétel az internetre is felkerült. Az állítólagos titkos adatgyűjtéssel kapcsolatba hozták Almássy Kornélt, Dávid elnökjelölti versenytársát és az UD Zrt.-t is, amelyről azóta bebizonyosodott, nem volt köze a lehallgatáshoz. A gyanúsítás szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal két telefonbeszélgetést is lehallgatott, s ezek egy CD-lemezen Dávid birtokába kerültek. A felvételeken az UD Zrt. vezetőinek beszélgetéseit és személyes adatait rögzítették. Dávid és Herényi ezekkel arra próbálta közvetítőkön keresztül rábírni Almássyt, lépjen vissza az elnökjelöltségtől, és közölték vele, ha ezt nem teszi meg, nyilvánosságra hozzák a hanganyagot. Almássy először nem volt hajlandó a visszalépésre.

Dávid ezután pártja képviselőcsoportja előtt lejátszotta a hangfelvételt – amelyből a beszélők személye is ismertté vált –, majd a hanganyagról sajtótájékoztatót is tartott. Másnap Dávid Almássy képviselőjével újabb feltételeket közölt, amelyek teljesítéséhez kötötte, hogy további hangfelvételt ne hozzon nyilvánosságra. Almássy a fenyegetés hatására arra kényszerült, hogy az elnökjelöltségről lemondjon. A vádhatóság szerint a gyanúsítottak cselekménye Almássy politikai karrierjét, megítélését hátrányosan érintette, Almássy mint közszereplő társadalmi, politikai, közéleti elfogadottsága megrendült, s ezzel jelentős érdeksérelmet okoztak számára. Dávid ugyanezt okozta a hangfelvételen szereplő más személyeknek is.

A főügyészség közleménye azt is tartalmazza, hogy Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság volt MSZP-s alelnöke rábírta Szilvásy György akkori titokminisztert, hogy utóbbi törvénytelenül a bizottság rendelkezésére bocsássa a Demeter Ervin és Kövér László fideszes képviselőket érintő lehallgatott beszélgetéseket. A félresikerült politikai akció célja ugyanaz volt, mint Dávidék esetében: azzal hozni hírbe az ellenzékieket, hogy egy illegális magán titkosszolgálattal állnak kapcsolatban.

(Magyar Hírlap)