A költségvetési bizottság ilyen értelmű határozatot fogadott el a testület keddi ülésén, 19 igen és 7 nem szavazat mellett. A kormánypárti képviselők támogatták a határozatot, az ellenzéki képviselők, így a szocialista, az LMP-és és a jobbikos képviselők ellenezték azt.

A testületi ülés elején Dancsó József (Fidesz) javaslatára egy olyan értelmű új napirendi pontot fogadtak el, amely szerint a bizottság arra kérné a jegybankelnököt, hogy a bizottságnak küldje meg mindazokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy eladta a ciprusi cégét, az abban lévő mintegy 900 millió forintos vagyont hazahozta, és az erre vonatkozó adókötelezettséget pedig teljesítette.

A bizottsági felhívásban az is szerepel, hogy 2011. október 30-ig kell a dokumentumokat a bizottság rendelkezésére bocsátania az MNB elnökének.

A javaslatot élesen bírálták az ellenzék képviselői, többen is felvetették, ez csak arra jó, hogy elterelje a vitát a meghirdetett napirenden előzőleg már szereplő jövő évi költségvetési törvényjavaslatról.

A testület ülésén az új napirendnek a megtárgyalásán éles szóváltásba keveredtek a fideszes és a szocialista honatyák, főleg Szijjártó Péter és Babák Mihály fideszes, illetve Veres János és Tukacs István szocialista képviselők.

Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke kijelentette: titkolózás folyik a Magyar Nemzeti Bankban, holott az MNB egy közintézmény, az „ott szolgálatot teljesítők munkájukért közpénzből kapnak fizetést, és időnként bónuszokat”.

„Az MNB függetlenségét tiszteletben kell tartani, minden demokratikus országban ez alapvető norma” – jelentette ki, külön is kiemelve, hogy „amikor az MNB a monetáris politikát alakítja, akkor függetlennek kell lennie”.

Mint hangsúlyozta: ez ugyanakkor nem elegendő ok arra, hogy az MNB „közfigyelemtől elzárt területként működjön, és nem helyes, ha a monetáris politika függetlenségének hangsúlyozása más területekre is átterjed”.

A fideszes politikus kiemelte: „a függetlenség leple alatt nem lehet helye a titkolózásnak”. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt héten az MNB múlt évi tevékenységének áttekintése kapcsán is felmerült egy ügy, „egy feloldhatatlan ügy, ez pedig a közvéleményben offshore-ügyként híresült el, amely az MNB elnökének korábbi üzleti érdekeltségeire vonatkozik, és amelynek megnyugtató lezárására a mai napig nem került sor”.

Egyben botrányosnak nevezte, hogyan fordulhatott elő az, hogy az MNB elnökének Cipruson volt cége, amellett, hogy Magyarországon volt cége. „Botrány hogy több mint 900 millió forint hogyan áramlott ki oda, nem látjuk, milyen ok miatt kellett Limassolba vándorolnia ennek a vagyonnak” – hangoztatta.

Ezért szükségesnek ítélte: az MNB elnöke ez év október 30-ig mutassa be azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy felszámolta a ciprusi cégben lévő tulajdonát. Csatolja a bizottságnak azokat az iratokat is, amelyekből kiderül, hogy milyen adófizetési kötelezettségnek tett eleget a vagyon Magyarországra hozatala nyomán. „Az MNB elnöke, személytől függetlenül egy olyan pozíciót tölt be, ahol titkolózásnak, lezáratlan ügyeknek helye nincs” – mondta Szijjártó Péter.

Tukacs István (MSZP) felvetette: vegyék le a bizottság napirendjéről a határozati javaslatot, mert az árt az ország érdekének, sőt, felhívta a kormánypárti képviselők figyelmét arra, ez az eljárás akár még az ország leminősítéséhez is hozzájárulhat. Ha vizsgálni kell a jegybankelnök vagyonnyilatkozatát, akkor ezt a vizsgálatot folytassák le a PSZÁF elnökét, a legfőbb ügyészt és a kormány tagjait illetően is – tette hozzá.

Veres János ennél jóval durvábban fogalmazott: „ocsmánynak és undorítónak” nevezte az eljárást, s a javaslat beterjesztését. Felvetette, mondják meg a fideszes honatyák: milyen törvény hatalmazza fel őket az MNB-elnök vagyonnyilatkozatának vizsgálatára.

Ezzel szemben Szijjártó Péter (Fidesz), a bizottság alelnöke úgy érvelt: az árt az ország érdekének, ha a költségvetés, illetve Magyarország makrogazdasági pályájának adatait esetenként meghamisítják. Babák Mihály (Fidesz) pedig emlékeztetett a költségvetési bizottság múlt heti ülésére, ahol véleménye szerint a jegybank elnöke nem tisztázta egyértelműen, felszámolta-e a ciprusi cégben lévő tulajdoni hányadát.

Vágó Gábor (LMP) és Rozgonyi Ernő (Jobbik) is nehezményezte a bizottság határozatát. A testület szerintük nem működhet vizsgálóbizottságként, ezért nem támogatták a javaslat tárgyalását.

Simor András, az MNB elnöke a parlamenti testület előtt nyomatékosította: a költségvetési bizottság nem jogosult vagyoni helyzetének vizsgálatára, arra a parlament mentelmi bizottságának van joga. Elmondta: ő már 2009-es és 2010-es vagyonnyilatkozatában is tisztázta, hogy megszüntette korábbi tulajdonát a ciprusi cégben. A jegybankelnök felajánlotta: az MNB elnöki titkárságán a képviselők megtekinthetik vagyonbevallását. Ugyanakkor kijelentette: adózási kérdésekben csak az adóhatóságra és az állampolgárra tartozik a befizetett adók megvitatása.

(MTI)

Az MTVA-Sajtóadatbank kronológiája a 2009 tavaszán kipattant ügyről:

2009. március 7. – A Magyar Nemzeti Bank közleményben reagált a Népszava című napilap cikkére. Eszerint Simor András jegybankelnök száz százalékos tulajdona egy Cipruson bejegyzett cég, továbbá többségi tulajdona a budapesti székhelyű Simor Pénzügyi Tanácsadó Kft. A közlemény szerint a Trevisol Management Services Ltd. nem offshore társaság, hanem az Európai Unió egyik tagállamában, Cipruson bejegyzett normális, a helyi törvények szerint adózó vállalkozás. A két cég Simor András kinevezése óta nem folytat működési tevékenységet, a korábbi tevékenységükből származó esetleges osztalékjövedelmeket Simor András a törvényi előírásoknak megfelelően szerepeltette vagyon- és adóbevallásaiban. Azt is hozzátették: az MNB elnökének egyik cége sem pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás, így a nemzeti bankról szóló törvényben meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn.

2009. május 28. – Simor András jegybankelnök Orbán Viktor Fidesz-elnökhöz címzett, a Magyar Nemzet című napilap online kiadásában május 31-én megjelent levelében közölte: sem tulajdonában, sem érdekeltségében nincs offshore cég. A jegybankelnök Orbán Viktor szavaira reagált, aki egy sajtótájékoztatón azt mondta: „torkig vagyok azzal a helyzettel, amikor Magyarországon a jegybankelnök, a miniszterelnök meg a pénzügyminiszter kimenti vagyonát az adózás elől offshore cégekbe, majd ezután pénzhiányra hivatkozva, megszorításokkal sarcolja meg az embereket.” Simor közölte: a Trevisol Management Services Ltd. az Európai Unió egyik tagállamában bejegyzett, a helyi adójogszabályok alapján adót fizető (onshore) cég. A jegybankelnök szerint a társaságnak Magyarországról semmilyen jövedelme, árbevétele nem származott, a társaság Magyarországról semmilyen átutalást nem kapott. Szijjártó Péter, a párt kabinetirodájának vezetője a levelet úgy kommentálta: nem pártja, hanem a hatóságok feladata annak eldöntése, az MNB elnöke követett-e el törvénysértést.

2009. június 4. – A Fidesz vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Simor András jegybankelnök ellen, hogy kiderüljön: miért csökkent annak vagyona egy év alatt közel 900 millió forinttal és hogy ez milyen összefüggésben van a jegybankelnök offshore cégének tevékenységével. (Az MNB elnöke 2007-es vagyonnyilatkozata szerint 923 millió forintos, befektetési alapokban tartott megtakarítással bírt, egy évvel később ez az összeg már csak 67 millió forint volt.) Simor András közleményben tudatta, a vagyonnyilatkozataiban mutatkozó különbözet abból adódik, hogy korábbi, külföldi vagyonkezelő által kezelt megtakarításait a 100 százalékos tulajdonában lévő, ciprusi Trevisol Management Services Ltd. társaságba és nem off-shore cégbe helyezte át. A vagyonnyilatkozat nem kér információt a társaságban lévő vagyontárgyak számszerű összegéről, mindössze a nyilatkozattevő tulajdonában álló társaságok nevéről és a tulajdon arányáról. Másnap Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője lemondásra szólította fel Simor Andrást, aki szerinte vagyonát Ciprusra menekítette ki, így méltatlanná vált a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára, nem lehet a magyar pénzügyi hitelesség jelképe.

2009. június 8. – Szijjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője azonnali kérdést intézett Simor Andráshoz a parlamentben ciprusi cége ügyében. Simor válaszában bejelentette: értékesíti ciprusi cégében lévő befektetéseit, a társaságot megszünteti, a befolyó pénzt pedig hazautalja. „Megértettem azok véleményét, akik szerint a közszereplőkre, így a jegybankelnökre is, szigorúbb viselkedési szabályok kell, hogy vonatkozzanak” – mondta Simor András. Az MNB elnöke aznap újságírókkal háttérbeszélgetésen közölte: a Cipruson bejegyzett cégben lévő tulajdonát a magyarországi törvényeknek megfelelően minden esetben bejelentette, vagyonnyilatkozatában feltüntette. A cégben lévő vagyon összegét azért nem szerepeltette, mert erre a vagyonnyilatkozat nem kérdez rá. Azt is elmondta: a társaság Cipruson van bejegyezve, s már nem offshore cég, ugyanis 2004 óta Ciprus az unió tagja és ezáltal megszűnt adóparadicsomnak lenni.

Simor András az Országgyűlés költségvetési bizottságában kérdésre válaszolva közölte, hogy az MNB felügyelőbizottsága korábban megállapította, hogy nem összeférhetetlen a jegybankelnöki pozíció az elnök ciprusi cégben betöltött szerepével.

2009. június 23. – Géczi József Alajos, az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának elnöke bejelentette, hogy nem rendelik el a vagyonnyilatkozati eljárás megindítását Simor András jegybankelnökkel szemben. Simor András vagyonnyilatkozatát a kezdeményező által kifogásoltakon is túlmenően kiegészítette, kijavította, megmagyarázta, a pontosításokat pedig nyilvános vagyonnyilatkozatában feltüntette. Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője sajtótájékoztatón azt közölte: az ellenzéki párt szerint Simor András jegybankelnök morálisan megbukott, és szakmailag is alkalmatlan arra, hogy posztján maradhasson.

2010. március 26. – A Fidesz bejelentette, hogy kormányra kerülése esetén tíz plusz egy üggyel kezdené az elszámoltatást. A plusz egyedik ügy az állami vezetők offshore érdekeltségeinek vizsgálata lesz.

2010. április 27. – Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: Simor Andrásnak, az MNB elnökének ciprusi off-shore cégei napvilágra kerülésekor le kellett volna mondania, és igennel felelt arra a kérdésre, hogy most le kell-e mondania Simor Andrásnak.

2010. április 26. – Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az országgyűlési választás második fordulója után nemzetközi sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Bankról szólva azt mondta: szeretnének büszkék lenni az intézményre, az „nem offshore-lovagok szálláshelye”. Április 29-én Navracsics Tibor emlékeztetett az egyik kereskedelmi televízióban arra, hogy Simor Andrásnak offshore cégei voltak, miközben a nemzeti bank elnöke. „Ez súlyosan összeférhetetlen” – vélekedett, hozzátéve, hogy ez sérti a jegybank tekintélyét.

2010. május 2. – Simor András, a jegybank elnöke együttműködést ajánlott az új kormánynak. Közleményében leszögezte: nincs és nem volt offshore cége, amióta a Magyar Nemzeti Bankot vezeti, minden, Magyarországon keletkezett jövedelme után az itt hatályos adótörvények szerint fizette meg az adókat és járulékokat. Korábban tulajdonolt külföldi vállalkozásába a külföldön képződött jövedelmét fektette be, még a jegybankelnöki kinevezése előtt, a cég Magyarországról soha semmilyen pénzt nem kapott, magyarországi ügyfelei nem voltak. Hogy az MNB a jövőben ne válhasson alaptalan politikai támadások célpontjává, külföldi cégtulajdonát eladta, az értékesített befektetésekből származó összegeket forintra váltotta és magyar befektetési alapokban helyezte el.

2011. október 12. – Az Állami Számvevőszék közleményben reagált a hvg.hu egy nappal korábbi cikkére, amely szerint az ÁSZ a Magyar Nemzeti Bank 2010. évi működésének ellenőrzése során elővenné Simor András ciprusi „offshore ügyét” is. A számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerveként a közpénzekkel és az állami vagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését végzi, hamis az állítás, hogy foglalkozna az MNB elnökének ciprusi „offshore ügyével”.