Az okosváros kommunikációs országútján
Egyelőre az MVM Magyar Villamos Művek és a kormányzat jelentik a fő felhasználóit a négy évvel ezelőtt átadott 450 megahertzes mobilfrekvenciának. A kifejezetten adatátvitelre szánt hálózat ugyanakkor kulcstényezője lehet az okoseszközök egymás közötti kommunikációjának, ahol a következő években robbanásszerű fejlődést vizionálnak a szakemberek. Sere Péterrel, az MVM NET stratégiai és üzletfejlesztési igazgatójával a rendszerben rejlő lehetőségekről beszélgettünk.A cikk megjelenését az MVM NET Zrt. támogatja
– Harminc évvel ezelőtt már létezett egy 450 megahertzes hálózat, a Westel 450, ami aztán megszűnt. Miben más a mostani rendszer, és mire ad lehetőséget?
– Csak annyiban hasonlít, hogy ugyanazt a frekvenciát használja. Azok, akik a mobiltelefon-használat hajnalán tudtak ilyen telefont venni, emlékezhetnek rá, hogy a 450 MHz-es frekvencián ment akkor a hangszolgáltatás. Az MVM által most működtetett 450-es frekvencia alapvetően adatátviteli célokat szolgál, kimondottan a gépek közötti kommunikációra alkalmas.
– Amikor 2014-ben elnyerték ezt a frekvenciát, a kiírásban szerepelt, hogy elsődlegesen kormányzati célokat támogató rendszert építenek. ami egyúttal segíti a digitális közszolgáltatások kiépítését. Fejlődnek a digitális közszolgáltatások Magyarországon?
– Amikor az MVM elnyerte ezt a tendert, a saját vállalatunkat érintő szándékok elsősorban az okosmérés és az okos energetikai hálózatok távközlési igényeinek kiszolgálására vonatkoztak. Viszont azóta a világ sokat fejlődött a digitalizáció irányába. Az energetikai szegmens például túllépett az órák leolvasásán, immár itt is oda-vissza kommunikációról van szó, beleértve ki- és bekapcsolási feladatokat, vagy azt, hogy a világon mindenhol mozdulunk el az okosköz-műhálózatok felé. Másrészt a világban egyre több iparágban indulnak olyan trendek, hogy a cégek adatokat próbálnak gyűjteni különböző területekről, szenzorokat helyeznek a termelés különböző állomásaira, továbbá a logisztikába, hogy ezek elemzésével hatékonyabbá tehessék üzletmenetüket. Ezeket az adatátviteli igényeiket is ki tudja elégíteni egy ilyen hálózat. Magyarországon ugyan némileg gyerekcipőben járnak ezek a trendek az Európai Unióhoz képest, a magyar vállalatok nem igazán digitálisan transzformáltak, de ebből adódóan óriási lehetőségek is vannak ennek a területnek a fejlesztésében. Az agrárium területén például, vagy a logisztikában nagy felfutást várható, és az energetikai szegmens is egyre inkább digitalizált.
– Miért kellett új frekvenciát megnyitni erre a célra, miért nem volt jó az egyébként mobilcélokra használt 900-as vagy 1800-as frekvencia?
– A 450-es frekvenciának kiemelkedőek a terjedési képességei, ezáltal kifejezetten magas területi lefedettséget valósítottunk meg, az ország több mint 95 százalékát eléri a hálózat. Mivel egy zárt hálózatról beszélhetünk, ezért a felhasznált frekvencia terjedési képességei kiemelt fontosságúak a költséghatékony országos lefedés elérése szempontjából. Másrészt ez a céljainknak leginkább megfelelő frekvencia, a gyorsabb frekvenciákban nagy tömegű adatátvitelnél létezik bizonyos zavar-kockázat. Továbbá ezen a frekvencián a klasszikus lakossági forgalom sem zavarja az adatok átvitelét.
– Ezt az adatkommunikációt úgy képzeljük el, hogy a kommunikáció két végpontjában van egy-egy adó illetve vevő berendezés, és a rendszer biztosítja a kettő közötti összeköttetést?
– Érdemes különbéget tenni két fogalom között. A szintén gyakran emlegetett M2M és az IoT fogalmak is a gépek közötti kommunikációt jelentik, amikor is valamilyen érzékelőből, szenzorból származó adatot gyűjtenek és továbbítanak az eszközök. Az M2M-berendezések ugyanakkor jellemzően pont-pont kapcsolatokat valósítanak meg részleges adatgyűjtési vagy vezérlési céllal, míg az IoT-eszközök az internetre vagy zárt, WAN hálózatra csatlakozva összetettebb feladatokat látnak el és a telemechanikát, telemetriát és a folyamatirányítást is magukban foglalják. Az IoT-hálózatok alkalmasak a smart city megoldások, intelligens ipari termelés, logisztikai, távfelügyeleti megoldások biztosítására. Ezeket az élet számos területén már használják is, bár a felfutása még előttünk van. Nemcsak hatékonyabbá tudják tenni a cégek folyamatait, de például a jelenlegi járványhelyzetben is biztonságosabb megoldást jelent, amikor például emberi beavatkozás nélkül lehet mérőórákat leolvasni vagy távolról beavatkozni.
– LTE-450-ként is emlegetik ezt a frekvenciát. Mit is jelent az LTE?
– Ez az angol longtermevolution rövidítése, amit a klasszikus negyedik generációs mobilhálózatokra szoktak alkalmazni. A mi 450-es szolgáltatásunk valóban klasszikus negyedik generációs szolgáltatást takar. Bár a szaksajtó arról is ír, hogy rövidesen általánossá válik Magyarországon az 5G, ami eggyel még fejlettebb hálózatot jelent, azok a fejlesztések nagyságrendekkel beruházás-igényesebbek. Emiatt jelenleg a 4G technológia az általánosan elterjedt Magyarországon.
– 2016 óta milyen felhasználási tapasztalatokat szereztek, kik a jellemző ügyfelek?
– Kezdetben az MVM-csoporton belüli igények kiszolgálása volt a fókuszban, márpedig az MVM Magyarországon a harmadik legnagyobb cégcsoport, Kelet-Közép-Európában pedig a tizenegyedik legnagyobb. A cégcsoporton belül az okosmérési és vezérlési megoldásokat a MAVIR és a Nemzeti Közművek alkalmazza.A publikus hálózatokkal szemben az LTE 450 nagy előnye, hogy vészhelyzetben sem alakul ki rajta torlódás a lakossági felhasználás hiányában, illetve például a PLC technológiával ellentétben a villamos hálózattól független megoldást kínál, így egy áramkimaradás esetén is elérhetők a vezérlő eszközök.Természetesen használja a hálózatot a kormányzat is, a felhasználási területek között előfordulnak a tartalék adatkapcsolatok, különböző jelző- és riasztórendszerek adatkapcsolatainak biztosítása vagy akár a Mobilizált Kormányablakokban is találkozhatunk a hálózattal. A tapasztalatok szerint a hálózat nagy erőssége, hogy kritikus felhasználási igényeket is ki tud elégíteni.
– Nyáron vezetik be az LTE 450 hálózaton a kis energiafogyasztást és nagy hatótávolságot lehetővé tévő LTE Cat-M1 kommunikációs technológiát. Miben tud többet a Cat-M1 az eddigieknél?
– A szenzorok közötti kommunikációnak sok esetben kritikus kérdése, hogy egy adott helyre telepített mérő nem látható el elektromos táplálással. Tipikusan ilyenek például intelligens parkolásnál az aszfaltba telepített szenzorok, vagy az okosmérők több fajtája. A feladat ezeknél olyan rendszer kiépítése volt, ami vagy tíz évig biztosítja az eszközök önálló működését, vagyis hogy a szenzor tudjon jeleket továbbítani. A Cat-M1 kis áramfogyasztású szenzoros adatkommunikációt megvalósító hálózat, ami megoldást nyújt erre a problémára. Természetesen ez kisebb adatátvitelt, ritkább kommunikációt feltételez.
– Meddig bővíthető a hálózatuk, figyelembe véve, hogy az IoT-technológiát alkalmazó eszközök robbanásszerű növekedését valószínűsítik az elemzések?
– A tanácsadó cégek szerint 2024-ben már 14 milliárd készülék fog vállalati oldalon működni világszerte. A gyors piaci felfutás természetesen mindig egy spirált is jelent, ahol a felhasználás kitölti a tartalékokat, és amikor telítődik, további fejlesztések lesznek szükségesek. De a jelenlegi hálózat képességeinek még bőven vannak tartalékai. Jelenleg úgy véljük, hogy a 450-es frekvenciának továbbra is elsődlegesen az okosméréshez kapcsolódó feladatok lesznek az elsődleges felhasználási területei, kormányzati oldalon pedig a kritikus adatátvitelt igénylő területek.
