Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Hirdetés

Az uniós állam- és kormányfők múlt heti, online csúcstalálkozóján több tagállam részéről is kritika érte a vakcinák közös európai beszerzését, mert lassan érkeznek a szállítmányok, és hosszabb idő az engedélyeztetés is, mint más országokban. Például Európában csak a hó végére várható a brit AstraZeneca vakcinájának jóváhagyása, pedig Angliában már január eleje óta használják. A szigetországban már percenként száznegyven embert oltanak be háromféle szérummal, és a tempót még fokozzák is, míg az Európai Unióban csak a Pfizer–BioNTech és a Moderna készítménye van egyelőre jelen, és kevés érkezik belőlük a gyártói kapacitás korlátai miatt.

Magyarország is kevesebb mint százezer adagot kap hetente, ilyen ütemben harminc hét alatt tudnánk hárommillió embert beoltani. Ráaádsul a Pfizer–BioNTech beismerte, hogy képtelen lesz tartani az ígért ütemet, emiatt több tagállamnak át is kellett terveznie az oltási menetrendjét. A hírek szerint idővel talán fel fognak gyorsulni a kiszállítások, és vélhetően bevonnak majd más cégeket is a gyártásba, de nem biztos, hogy ezt ki tudjuk várni, hiszen már több országban felpörgették a járványt az új mutációk, a társadalom erőtartalékai kifulladóban vannak, és minden órányi késéssel újabb emberek halnak meg.

A kormány tehát hozzálátott, hogy más forrásokból is szerezzen vakcinát: az orosz Szputnyik V-ből kétmillió adag érkezik februártól, három részletben, a kínai Sinopharmtól – a magyar hatóság jóváhagyása esetén – további egymillió, az AstraZenecával pedig folyik a tárgyalás.

Húszmillióan tesztelték

A kínai vakcinával már a harmadik klinikai fázis befejezése előtt elkezdték oltani a lakosságot, így mára több mint húszmillió ember kapta meg, Kína mellett többek között Indonéziában, Törökországban, Brazíliában, az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben, Peruban, Argentínában, Egyiptomban. A vakcina megrendelői között van például Szingapúr, Malajzia, Chile és Szerbia is. Utóbbi már meg is kezdte a tömeges oltást.

Korábban írtuk

A Sinopharm oltóanyaga elölt vírust tartalmazó készítmény, a legrégibb, klasszikusnak mondható vakcinatechnológiát képviseli. Mellé az immunválasz elősegítésére a legelterjedtebb, 90 éve használt adjuvánst (alumínium-hidroxid) adják. Hatásossága a kínai bejelentés szerint 79,34 százalékos, illetve száz százalékban megakadályozza a közepes és súlyos megbetegedést. Az Egyesült Arab Emírségek január elején hagyta jóvá, az ottani hatóságok a megelőző tesztelés során 86 százalékos hatékonyságot állapítottak meg. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy Kína mellett az Emírségektől és Bahreintől is kikértük a tapasztalatokat és a dokumentációt az alapos hazai döntéshozatal érdekében.

Kínában csak 59 éves korig oltanak a vakcinával, de ezt nem a minősége magyarázza, hanem náluk mások a prioritások az oltási rendben. A harmadik fázis eredményeit ugyan nem tudjuk, de az első két fázisban külön vizsgálták a 18 és 60, illetve a 60 és 79 év közötti korcsoportot; egyikben sem jegyeztek fel súlyos mellékhatást. Az enyhe reakciók (oltási hely fájdalma, pirosodás) az esetek 29 százalékában jelentkeztek, a közepes súlyosságú mellékhatások (láz, hányinger, hányás) négy százalékában. A Pfizer vakcinájának azonos stádiumú teszteredményei egyébként hasonló vagy némileg jobb értékeket adtak. Ezenkívül ez az első oltóanyag, amit teszteltek 3–17 éves kor között is három alcsoportban; a Sinopharm elnöke, Liu Csing-csen nyilatkozott erről, szerinte a vakcina az ő körükben is biztonságosnak bizonyult.

Jó vagy sem?

A hazai ellenzéki médiában hamar felröppentek különböző híresztelések azzal kapcsolatban, hogy a technológia túl régi és veszélyes. Az általunk megkérdezett vezető virológusok azonban egybehangzóan állítják, hogy ennek nincs alapja, számos oltásunk, így a gyermekbénulás, a hepatitis A, a veszettség és az influenza elleni vakcina is inaktivált vírussal készült. Vészhelyzetben pedig teljesen logikus, hogy ha egy országnak van ehhez a technológiához gyártósora, akkor kihasználja még akkor is, ha ma már akadnak modernebb módszerek.

– A Gram-festés 140 éves sejtfestési eljárás, mégis alkalmazzuk ma is. Newton törvénye még régebbi, mégsem vonjuk kétségbe – mondja nevetve egy neve elhallgatását kérő virológus.

A szakemberek abban is egyetértenek, hogy ha a hazai hatóság, a hazai gyógyszerészek jóváhagyják a vakcinát, akkor megbízhatunk az ítéletükben és felelősségérzetükben. Maga az engedélyezési eljárás egyébként alapos, számos külső és belső szakember részvételével zajlik. A kínai kutatók, mérnökök, biológusok és virológusok tudása pedig abszolút nyugati szintű, nagy részük tanult Európában vagy az Egyesült Államokban, és a kínai kutatóintézetek, nagy gyárak színvonala sem marad el a nyugatiakétól.

– Az más kérdés, hogy nem publikálták a harmadik kutatási fázis eredményeit – veti fel a virológus. – Most, az oltások kapcsán vált egyértelművé, hogy Keleten egészen más attitűd jellemző, mások a prioritások, nem tartják olyan fontosnak a tudományos nyíltságot, mint mi, Nyugaton. Ez nem épp szerencsés és támogatandó hozzáállás, de nem biztos, hogy ront a minőségen. Az engedélyeztetés pedig más kérdés, ennek során a megrendelő fél megkaphatja a dokumentációt, a tesztelési eredményeket, bemehet a gyárba, ellenőrizheti a folyamatokat. Az is biztos, hogy ha lenne valami súlyosabb mellékhatás vagy simlisség, az a különböző, eltérő hátterű országokban beoltott húszmillió ember esetében már napvilágra került volna.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYÉI) szakemberei Kínában vizsgálták a gyártást és a tesztelések dokumentumait, a hatósági ellenőrzési főosztály vezetője, Lukács Ferenc szerint a vakcinát biztonságos körülmények között, korszerű gyárban állítják elő, hatásossága viszont még további vizsgálatokat igényel.

Ráfanyalodnak

Az orosz vakcinából már hatezer adag érkezett Magyarországra decemberben, ezeket a nyilatkozatok szerint klinikai vizsgálat keretében fogjuk felhasználni. Ezenfelül vásároltunk egymillió ember beoltásához elegendő kétmillió adagot, miután az OGYÉI vészhelyzeti, ideiglenes engedélyt adott a Szputnyik V használatára, szintén helyszíni vizsgálat után. Az orosz oltóanyag harmadgenerációs technológia, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett szérumhoz hasonlóan úgynevezett vek­torvakcina. Ez azt jelenti, hogy egy ártalmatlan kórokozót, jelen esetekben adeno­vírust kibeleznek, és hordozóközegként használnak fel a koronavírus genetikai anyagának bejuttatására a sejtekbe. Ott aztán letermelődik az a fehérje, ami beindítja az immunválaszt. Az orosz vakcina hatékonysága 91,4 százalékos, jelentősebb mellékhatást nem tapasztaltak.

Eddig másfél millió orosz állampolgár kapta meg a Szputnyik V-öt, miután szintén a harmadik klinikai fázis lezárulása előtt elkezdték használni. Eddig tíz ország engedélyezte: többek között Argen­tína, Venezuela, a Palesztin Hatóság, az Egyesült Arab Emírségek, Szerbia. Európa eddig érdektelenséget mutatott vele szemben, ahogy azonban szorít a helyzet, most már az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is előzetes tárgyalásokat folytat a Szputnyik V gyártójával. Angela Merkel kancellár pedig bejelentette, hogy Németország kész segíteni az oroszoknak az engedélyeztetésében, sőt közös gyártást is el tud képzelni. Habár a bejegyzést már október végén kérték az oroszok, a szakvizsgálat folyamata februárban kezdődhet csak meg.

Az orosz vakcinával kapcsolatban azonban kérdés, hogy lesz-e elég gyártókapacitásuk, ugyanis a saját hazájukban is lassú az ellátás. Ennek ellenére szállítanak külföldre is, nem kis mennyiségben: valószínűleg stratégiai kérdésnek tekintik, hogy a többi mellett az orosz vakcina is megjelenjen világszerte.