Az önkormányzatok elkerülték a legrosszabbat
Települési csődök nem lesznek, fizetési halasztások viszont igen – nyilatkozta a demokrata.hu-nak az iparűzési adó felezésének hatásáról Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A döntés a kistelepüléseket alig fogja érinteni, a nagyobb városok azonban kormányzati támogatásra szorulhatnak.
– A koronavírus-járvány az önkormányzatok számára is kihívást jelentett. Mekkora veszteségeket szenvedett a szektor?
– Ez településtípusonként változott. Az önkormányzati szektor kétharmadánál nagy bevételkiesések nem voltak, hiszen a gépjárműadó főleg a nagyobb településeken jelentős, a nagyvárosokat pedig érintette a parkolási díj elengedése is, a kicsiknél emiatt számottevő veszteség nem keletkezett. Persze át kellett bizonyos pénzeket csoportosítani, de nem kellett jelentős segítséget kérnie a települések 70 százalékának, és fizetésképtelenség sem fog felmerülni.
– A gazdálkodási vagy szervezési problémák voltak jelentősebbek?
– Gazdálkodás szempontjából 2020 a szokásosnál valamennyivel rosszabb év volt, de sokkal rosszabb is lehetett volna. Bizonyos dolgokra persze nem lehetett felkészülni, hogy intézményeket be kell zárni, hogy mi lesz ebben a helyzetben az ott dolgozókkal. De nagy bukások ezekből sem lettek. Többen a kormány szemére vetik, hogy a védekezés költségeit ugyan felmérték, de azt semelyik önkormányzat nem kapta meg. Ezzel kapcsolatban azonban kezdettől nem voltam optimista, mert ezek a kiadások nehézkesen azonosíthatók be egyértelműen, emellett számos esetben keveredtek a kormányzati védekezés kiadásaival, és több önkormányzat fel is srófolta az igényeket.
– Az iparűzési adót a kis- és középvállalkozások számára felezték meg. Eszerint ez elsősorban a kistelepüléseken okozhat bevétel-kiesést?
– Inkább a nagyobbaknál. Egy kisebb településen kettő-négy vállalkozásnál nincs több, azok is gyakran mezőgazdaságiak, amelyek alig fizetik ezt az adónemet. A nagyobb településeken ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy a kezdeti elképzelésről, vagyis hogy 250 főig és egymilliárd forint árbevételig érvényes a felezés, négymilliárdra emelték a jogosultságot határoló árbevételi korlátot, amiben viszont a magyar vállalkozói szektor 70 százaléka beletartozik. Én azt prognosztizálom, hogy körülbelül 2400 önkormányzatot ez nem nagyon fog érinteni, 300 települést, főleg a városokat viszont jelentősebben.
– Az állam azt ígéri, hogy a 25 ezer fő alatti településeknek mindent visszapótol, a nagyobbakkal pedig egyedileg számol el. Mit jelenthet ez?
– Én nem tartom helyesnek, hogy mindent visszapótolnak. Ha már egyszer elveszik, egyébként a helyi vállalkozások érdekében, akkor meg lehetne várni az év végét, hogy az önkormányzat így is képes-e végigvinni a 2021-es esztendőt. Szerintem a kisebbek képesek lesznek, és a legnagyobb gond azoknál a városoknál keletkezik majd, ahol nem jelentős a multinacionális cégek, ellenben jelentős a hazai középvállalatok aránya, vagyis például Szekszárdon, Pécsett, Kaposváron, Nagykanizsán, Szombathelyen, Egerben, Salgótarjánban. Ezeket a településeket a kormányzat kénytelen lesz valamiféle tőkejuttatásban részesíteni.
– Csődök előfordulhatnak?
– Csődökre nem számítok, fizetési halasztásokra viszont igen. Bizonyos beszállítóknak lehet, hogy mondjuk egy hónapot várniuk kell a pénzükre.
– Jelentett-e kiadási kényszert az önkormányzatok számára a koronavírus-járvány? A TÖOSZ az idősügyi hálózatot szervezte meg az otthoni ápolásért… Marad ezekre a településeken keret?
– Biztos lesznek olyan önkormányzatok, ahol marad, de a települések nagy részénél nem ez a helyzet. Makroszinten ugyan az önkormányzati szektornak jelentős megtakarítása, 350-400 milliárd forintnyi tartaléka van, de a valóságban ezek uniós pályázatok önrészeit jelentik. Emellett a szektornak van 250 milliárd forint hitelállománya is, ami most meg fog ugrani, vélhetőleg duplázódik. A kisebb önkormányzatok hozzászoktak ahhoz, hogy nincs pénzük, továbbra is pályázgatni fognak, most viszont a nagyok is föl fogják élni forrásaikat. Ilyen célokra ugyanakkor, mint járvány-időszakban az idősek ellátása, muszáj pénzt szánni. Az ilyen programok finanszírozása a meglévő költségvetésekből történik, de a működtetéshez kell az önkormányzatok rugalmassága is, ahol a megvalósítás érdekében akár bizonyos szabályokat is képlékenyen kezelnek.
– Az uniós beruházásokhoz kapcsolódó állami támogatások időben érkeztek ebben az állam számára is nehezebb költségvetési időszakban?
– Az önkormányzatok állam által biztosított működési kiadásai folyamatosan érkeznek minden hónapban. Az uniós beruházásokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatásokat pedig a kincstár előre rendben biztosítja, fennakadás csak az olyan beruházásoknál volt, amelyek a drágább megvalósítás miatt kiegészítő támogatást igényeltek volna, ezek a projektek most döntésre várnak.