Az Országgyűlés elé kerül a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezet

A közleményben a tervezet körül a „baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások” miatt leszögezték: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai „havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák”, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, és így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek.

A köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagóguséletpálya-törvény tervezete is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet. A törvénytervezet elkészítését több hónapig tartó egyeztetés, és a pedagógusokkal három, a szülőkkel pedig egy online konzultáció előzte meg – írták.

A tervezetet a tárca március 2-án tette közzé társadalmi egyeztetésre. Összesen húsz alkalommal történt egyeztetés a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal. Az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadták – közölték.

Jelezték: a tárca többször egyeztetett a törvénytervezetről a pedagógus szakszervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal, az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, valamint a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák, a Klebelsberg Központ és a tankerületek, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel.

A törvényjavaslat véleményezésében részt vett a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház is – tették hozzá.

Miután a törvénytervezetet „a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték”, a minisztérium a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, melyre a baloldali pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy „nem egyeztetésre jöttek”, érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő. A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg – írták.

A Belügyminisztérium elkötelezett a pedagógusok jelentős béremelése mellett. A kormány januártól 10 százalékos pedagógusbér-emelést előlegezett meg. Amikor Magyarország megkapja az országnak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet. A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát – közölték.

A pedagógusok közszolgálatot látnak el, gyermekeink oktatása, nevelése a hivatásuk. A köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetésére tett javaslat ezt teszi egyértelművé, amikor nagyobb társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülést garantál a tanárok számára – írták.

A törvényjavaslat elfogadásával létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. Jubileumi jutalomban korábban csak közalkalmazottak részesülhettek, a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus megkapja, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magániskolában tanított. A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet – áll a közleményben.

Elfogadása esetén az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév legfeljebb egy hónappal történő meghosszabbítását, amennyiben a tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni, az új szabályozás tervezete mindenkinek kedvezőbb.

Hangsúlyozták: a pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra. A javaslat szerint ennek alkalmazására csak az adott járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor.

Az új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti. Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen. A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén – írták.

A törvényjavaslat további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség – áll a közleményben.