Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék főigazgatója szerint a fő probléma az, hogy az állam folyamatosan visszavonult a helyi önkormányzati rendszer támogatásából. Az önkormányzatokhoz telepített közfeladatokat, az alapfokú oktatást, a szociális ellátást, a közművelődési teendőket normatív alapon finanszírozza, ám a támogatások és hozzájárulások a költségek mintegy 65-75 százalékára nyújtanak csak fedezetet. A hiányzó összeget az önkormányzatoknak kell hozzátenniük, kiegészíteniük, saját bevételeikből. A 3187 önkormányzatból 1139 település rendkívüli támogatás nélkül működésképtelenné válna. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok (Önhiki) a költségvetési törvényben biztosított állami normatíván felül pályázat útján kiegészítő támogatást igényelhetnek.

– Az önkormányzatok tavaly összesen 21 milliárd forintot igényeltek, hogy alapvető működésüket biztosítani tudják, de csak 17 milliárdot kaptak. Évről évre nehezebb hozzájutni a támogatásokhoz, a támogatáshoz jutó önkormányzatok száma mégsem csökken – hívta fel a figyelmünket dr. Kovács Zoltán, az önkormányzati bizottság fideszes alelnöke.

Állandó szélmalomharc

Íme egy trükk a trükkök százai közül: a forráshoz jutás feltételeit évről évre nehezítik, hogy a papíron elismert forráshiányos önkormányzatok száma ne nőjön drámai mértékben. Súlyos hátrányt jelent az Önhiki-támogatásnál, ha egy önkormányzat hitellel terhelt, ugyanis a hitelállomány 30 százalékával csökkentik a megítélt forrás összegét. 2008-ban ez már 70 százalék lesz. A tárca szerint a támogatást igénylő települések számának növekedését elsősorban az okozza, hogy az önkormányzatok „egyre jobban megismerték ezt a lehetőséget”. Az elutasítást, illetve az igényeltnél kevesebb támogatás megítélését azzal indokolják, hogy az önkormányzatok nem működéshez, hanem fejlesztések megvalósításához kértek segítséget, illetve az előírt racionalizálási intézkedéseknek nem tettek eleget.

Egy sárbogárdi kistérségben található település pénzügyi osztályvezetőjét arról kérdeztük, miért igényeltek működésképtelenség címén állami támogatást.

– Általános működési kiadásokra kértünk tízmillió forintot. Ki kellett fizetnünk több, nyugdíj előtt álló pedagógus bérét, ami nagyon megterhelte a költségvetésünket. Ha nem kapjuk meg a pénzt, működési hitelt kellett volna felvennünk. Felhalmozási hitelünk már van. A művelődési házunk felújítására ugyanis nyertünk egy nagyobb összeget, de ezt csak egy jelentős önerő ellenében kaptuk volna meg. Ezért kellett hitelt felvennünk. Már teljesen elfogytak a tartalékaink. Az állami normatíva évről évre csökken, de a közüzemi díjak folyamatosan nőnek. Ezért adósodnak el az önkormányzatok – hívta fel figyelmünket az osztályvezető.

Egy Békés megyei polgármesteri hivatal munkatársa arról tájékoztatta lapunkat, ha nem kapták volna meg a 9 milliós rendkívüli, kiegészítő támogatást, hívhatták volna a csődbiztost.

– Idén újra kell igényelnünk a támogatást, ha működni szeretnénk valahogy. Ez egy állandó szélmalomharc, amely minden évben kezdődik elölről. De a kistelepülések kilencven százaléka ilyen helyzetben van. A megtakarítás terén minden lehetőséget kimerítettünk már, mégis kilencmillió forint hiányunk keletkezett. Valószínűleg arra megy ki a játék, hogy a kistelepülések csatlakozzanak a nagy településekhez, majd végleg szűnjenek meg – vázolta fel az előrelátóan névtelenséget kérő munkatárs a nem túl biztató jövőt.

Szabó Gellértet, a Magyar Faluszövetség elnökét, Szentkirály polgármesterét arról kérdeztük, milyen racionalizálási intézkedéseket vár el az állam az önkormányzatoktól. Szerinte az eladósodás és a csődközeli helyzet miatt az önkormányzatiság csak korlátozottan érvényesül hazánkban.

– Egy falunak például tízmillió forint adóssága van, amit csak úgy tud rendezni, ha az oktatási intézményük társul a szomszédos település intézményével. Ilyen helyzetben nincs az a képviselő, aki ne a társulás mellett szavazna. Nem azért társul a szomszéd településsel, mert azt partnerének tekinti, hanem azért, mert túlélni akar. Egyre több az olyan település, ahol mindent elkövetnek, hogy elkerüljék a csődöt: létszámleépítést hajtanak végre, oktatási intézményeket vonnak össze, körjegyzőséget alakítanak, azaz racionalizálnak. Nincs költséges beruházásuk sem. Nem felelőtlen gazdálkodás történt, mégis csőd fenyeget. Naponta a lét-nemlét veszélyével kell együtt élni. Alapvető rendszerkorrekcióra van szükség, amellyel a kormány is egyetért – magyarázza Szabó Gellért.

Hitel nélkül nem megy

Az állami támogatástól elesett forráshiányos önkormányzatok tehát hitelfelvételekre kényszerülnek. Az önkormányzati hitelállomány növekedését a Pénzügyminisztérium a felvehető hitelek korlátozásával állítaná meg. A fő indok, az önkormányzatok gazdálkodása veszélyezteti a konvergenciaprogramot. 2007-ben Veres János pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be, amely az önkormányzati költségvetésben bevezeti az adósságkorlátalap fogalmát. A tervek szerint az adósságkorlátot meghaladó kötelezettségvállalások semmisnek minősülnek. Működési hitelt pedig csak naptári éven belüli teljesítés esetén vehetnének fel a települések.

A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) tiltakozik a helyi önkormányzatok hitelfelvételét korlátozó törvényjavaslat ellen. Szita Károly, az MJVSZ ügyvezető elnöke a Demokratának elmondta, az önkormányzatok több mint fele hitelfelvételre szorul, hogy életben tudjon maradni.

– Az eladósodási folyamat 2003 elején indult, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök ötven százalékkal megemelte a köztisztviselők, közalkalmazottak bérét. Az önkormányzatoknak saját működési költségükből kellett kigazdálkodniuk a béremeléseket. Emiatt egy év alatt 123 millió forint hiány keletkezett. Az önkormányzati szférát sújtó elvonás évre évre egyre nagyobb, 2007 végére már meghaladta az ötszázmilliárd forintot. Az eladósodott önkormányzatok hitelek nélkül működésképtelenné válnak, már nincs kiárusítani való ingatlanuk sem. Hangzatos szólamokat hallunk a mintegy nyolcmilliárdnyi uniós támogatásról, azonban ezekhez önrész szükséges, amit a települések szintén hitelből tudnak csak megoldani – vázolja a helyzetet Kaposvár polgármestere, aki szerint a közösségi élet ellehetetlenítése zajlik minden téren, iskolák, óvodák, posták, vasúti szárnyvonalak bezárásával.

Felvetésünkre, hogy a törvényjavaslatra a Pénzügyminisztérium szerint a felelőtlenül gazdálkodó önkormányzatok miatt van szükség, Szita így válaszolt:

– Az eladósodás a felelőtlenül gazdálkodó állam miatt történt. Az államadósság is azért növekedett drámai mértékben, mert a kormány, ahogy Gyurcsány Ferenc fogalmazott, négy évig nem csinált semmit. Ezért nem beszélhetünk felelőtlenül gazdálkodó önkormányzatokról. Sokáig azt hittem, hogy csak a szakértelem, a hozzáértés hiányzik, de egyre inkább úgy érzem, szándékosan teszik tönkre a településeket. A kormány kistelepülések és falvak nélküli országot szeretne – hangsúlyozta Szita Károly.

Nem kevés derűlátással látja ugyanezt a helyzetet Jauernik István, a parlament önkormányzati bizottságának elnöke.

– Nem nagy mértékben, de az inflációt 1-1,5 százalékkal meghaladóan nő az önkormányzatok központi költségvetésből kapott bevétele.

Az MSZP-s politikus hangsúlyozta, az Országgyűlés a tervezettnél ötvenmilliárd forinttal többet szavazott meg 2008-ra az önkormányzatoknak. Ebből a legnagyobb tétel az önkormányzatokban dolgozó közszolgák kötelező béremelésének fedezetére biztosított 40 milliárd forint. Jauernik István úgy látja, az önkormányzatok szempontjából 2008 nem lesz rosszabb, mint az idei év. Úgy véli, jövőre az önkormányzatoknak nagyon fegyelmezett, takarékos gazdálkodást kell folytatniuk, és akkor az eddig megszokott színvonalon tudják biztosítani a közszolgáltatásokat.

A kormányzat szerint nem az elavult, gazdaságtalan, rossz hatásfokú rendszert kell finanszírozni, hanem a fejlesztésekre kell összpontosítani. Erre az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 8 ezer milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre.

Visszajön a tanácsrendszer

– Hiába beszélnek az uniós támogatások kapcsán aranyesőről, ezek az uniós pályázatok önrészt igényelnek. Bár van egy uniós önrész-alap erre a célra, de ez csak 15 milliárd forint 2008-ra, azaz önkormányzatonként 4-5 millió. Tehát ha egy település uniós forráshoz szeretne jutni, komoly önrészt kell fizetnie, mivel utófinanszírozásról van szó, és az egészet meg kell előlegeznie, amit csak hitelekből, kötvénykibocsátásokból tud fedezni – mondta a Demokratának Kovács Zoltán, Pápa polgármestere, aki súlyos problémának látja, hogy a vállalkozások elhagyják a magyar településeket.

– Az állam a költségvetési egyensúly érdekében idén 13 százalékos bevételnövekedést, ezen belül 20 százalék iparűzésiadótöbbletet írt elő az önkormányzatoknak. Lehetetlen ilyen mértékű növekedést produkálni. Egyre kevesebb működőtőke jön az országba, mert magasak az állami elvonások, és 2008-tól már adómentességet sem kaphatnak a vállalkozások, ez uniós előírás. Elvesztettük a versenyhelyzetünket, a vállalkozások inkább Romániába vagy Szlovákiába települnek át – mondja az önkormányzati bizottság alelnöke, aki szerint a rendszerváltozás előtti tanácsrendszert jellemző állapotok uralkodnak.

– A kormányzat a problémamegoldást helyi szintre utalja, ezzel elhárítja a felelősséget. Azért, hogy az emberek inkább a helyi településvezetéssel legyenek elégedetlenek, ne a kormánnyal. Nem ad forrást az önkormányzatoknak, mondván, termeljék meg vagy gazdálkodják ki valahogy a szükséges összeget. Ehhez azonban nem teremti meg a feltételeket, sőt nehezíti azokat. Ezután felállnak a kormánypárti képviselők az Országgyűlésben, és elmondják, milyen felelőtlenül gazdálkodnak az önkormányzatok. Miközben a központi költségvetési támogatás kilenc százalékkal kevesebb a tavalyihoz képest, és megszigorították a forráshiányos önkormányzatok támogatási feltételeit, most törvényben korlátoznák az önkormányzatok hitelfelvételét is. A letűnt tanácsrendszer tért vissza, ahol az állam pénz ad, de megmondja, mire lehet költeni. A pénzt vazallusi rendszer alapján adják a szocialista vagy ellenzéki önkormányzatnak. A hitelkorlátozó törvényjavaslat miatt pedig a jövőre nézve szűkítik a lehetőségeket.

Az önkormányzatok kötvénykibocsátásának a növekedése óriási veszélyeket rejt magában, ha az abból származó bevételeket nem fejlesztésekre, hanem hiteltörlesztésre költik. Sok településnek azonban ez az utolsó mentőöv, mielőtt végleg belefulladna az adósságba. A 170 milliós hiánnyal küzdő szobi önkormányzat például úgy döntött, hogy fennálló hitelállományát 170 millió forint értékű kötvény kibocsátásával egyenlíti ki. Az önkormányzatnak az első három évben csak a kamatokat, évi 8 millió forintot kell törlesztenie, majd 2010-től 17 éven át fizeti tartozását a pénzintézetnek, évi 10 millió forintot és kamatait. Tehát 19 év múlva szabadulhat meg a város az adósságától, és csak akkor kezdődhet a fejlődés.

A települések élete kísértetiesen hasonlít az eladósodott lakosság megélhetésért folytatott küzdelmére. Egyik hitelt a másik után veszik fel, hogy működőképességüket megtartsák. A működésképtelenné nyilvánított önkormányzat valamennyi forrását csak a kötelezően ellátandó feladatokra fordíthatja. Még több oktatási és egészségügyi intézményt zárhatnak be, a szociális segélyeket is csökkenteni kell. Településfejlesztés, új beruházás évekig szóba sem jöhet. Eladósodott ország, eladósodott települések, eladósodott lakosság.

156 milliárd forintra nőtt az önkormányzatok költségvetési hiánya 2006-ra.

130 milliárd forint kötvényt bocsátottak ki az önkormányzatok 2007-ben, 2006-ban csak 22 milliárdot.