Valami megváltozott Magyarországon. Jön a vihar. A szocialisták balatonôszödi frakcióülésén elhangzott trágár és cinikus Gyurcsány-beszéd jól idôzített felbukkanása vasárnap este és éjjel mintegy ezreket hajtott ki a budapesti Országházhoz, Gyurcsány Ferenc és kormánya lemondását követelni. A hazudozás nyílt beismerése által kiváltott budapesti megmozduláshoz több vidéki városban is csatlakoztak. A tömeg másnap reggelre mintegy pár száz fôre apadt, ám hétfô estére már újra több ezren voltak a Kossuth téren és szerte az országban. Éjjelre a rendôrökkel többször összecsapva elfoglalták a Magyar Televízió Szabadság téri székházát. A rendszerváltás óta a Gyurcsány-kormány az elsô, amelynek a politikája elleni elégedetlenség utcai zavargásokba torkollott.

Példátlan hangfelvételt tett közzé a közszolgálati Magyar Rádió internetes honlapján vasárnap délután. A Magyar Szocialista Párt országgyûlési frakciójának májusi, balatonôszödi ülésén a kormányfô vulgáris jelzôktôl hemzsegô beszédében beismerte, hogy a baloldal az elôzô ciklusban súlyos válsághelyzetet teremtett, és folyamatosan hazudott. A leleplezô dokumentum hatására néhány óra alatt többezres tiltakozó tömeg gyûlt össze az Országháznál. A fôként fiatalokból álló sokaság Gyurcsány Ferenc és kormánya távozását követelte, s az eleredô esô ellenére is egyre többen és többen érkeztek a térre. Vasárnap este tizenegy óra körül tele volt a Kossuth téri metróállomás, a többség nemzetiszínû vagy Árpád-sávos zászlókat hozott magával. A tüntetést senki nem szervezte, senki nem jelentette be; az embereket az igazságérzetük és a felháborodásuk hozta ki az Országház elé. A tömeg a következô jelszavakat skandálta: „Elkúrtad!” (utalva a Gyurcsány balatonôszödi beszédének egyik fordulatára), „Mondjon le!”, „Gyurcsány, takarodj!”, „Nem kell félni, nem fog fájni!”, „Hazaárulók!”, „El lehet menni!”. A rendôrség sorfalat vont a tüntetôk és a Parlament épülete közé, miután a tüntetôk közül néhányan letépték a Rákóczi-szobor elôtti füves térséget az Országház nyilvánosságtól elvileg elzárt parkolójától elválasztó láncot. A sorfal az este folyamán mintegy húsz métert hátrált eredeti helyéhez képest. A kivezényelt rendôrök végig békésen viselkedtek, nem szólították föl távozásra a tömeget, sôt Gergényi Péter, Budapest rendôrfôkapitánya törvényesnek nevezte a tüntetést, miután kampányidôszakban nem szükséges hetvenkét órával korábban bejelenteni az utcai megmozdulásokat. A Kossuth téren vasárnap este feszült, dühös, ugyanakkor derûs hangulat uralkodott. Éjfél után nem sokkal a tömeg egy része a Várba vonult, hogy a Sándor-palota elôtt követelje Sólyom László köztársasági elnöktôl Gyurcsány lemondatását, mások pedig a kormányfô Szemlôhegy úti villája elé vonultak, de a rendôrség nem engedte az épület elé ôket. Reggelre körülbelül ötszázan maradtak a Parlament elôtt, ám délelôtt ismét duzzadni kezdett a tömeg. A tüntetéshez Szegeden és Zalaegerszegen is csatlakoztak, ezeken a helyszíneken is egész éjjel kitartottak a tüntetôk. Hírek szerint a héten több vidéki településen útlezárásokat, tüntetéseket terveznek civilek. A felháborító Gyurcsány-monológ által kiváltott indulatok Szarvason a helyi szocialista pártház ablakainak beveréséhez vezettek. Lapzártánk napján este hét órára nagygyûlést hirdettek a Kossuth térre az egész nap ott tüntetô polgárok, napközben pedig petíciót fogadtak el, amelyet Sólyom Lászlónak kívánnak eljuttatni annak érdekében, hogy a Gyurcsány-kormány távozzon a hatalomból. Információink szerint hétfôn este Szegeden, Zalaegerszegen, Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Nyíregyházán, Sárospatakon, Dunakeszin, Csornán, Szombathelyen, Békésen is utcára mennek az emberek, sôt a délvidéki Szabadkán is szimpátiatüntetésre gyûltek össze jó néhányan, több erdélyi városban pedig imádkoznak a tüntetôkért. Úgy tûnik, vasárnap este betelt a pohár. – Csak a diktatúra épülhet hazugságokra, a demokrácia nem. Ha Gyurcsány Ferenc, valamint a kormánya hazugságokkal operált, akkor ez nemcsak azt jelentette, hogy az MSZP becsapta a választóit 2006-os kampányában, hanem azt is, hogy az általa kreált rendszer sodródik a diktatúra felé – mondta Fricz Tamás politológus. Gyurcsány Ferenc szalagra rögzített beszédében önkéntelenül is bevallotta, hogy a szocialista párt rosszul kormányzott, rosszul irányította a hazai gazdaságot és válságba sodorta az országot. Fricz Tamás szerint hatalmas összegeket herdált el mindeközben a Gyurcsány-kormány, ez okozta végül az egyensúlytalanságot, s a veszteségeket most az adózó polgárokkal szeretnék megfizettetni. Gyurcsány Ferenc és kabinetje azonban nemcsak gazdasági, hanem súlyos erkölcsi válságba is jutott. Márpedig Szent Ágoston szerint erkölcs nélkül a kormányok csak közönséges rablóbandák. Fricz Tamás nem zárta ki annak lehetôségét, hogy az MSZP bonyolult konspirációja, illetve rafinált kommunikációs akciója következményeként került ki a Balatonôszödön rögzített beszéd. Trónfosztás készül, éppen olyan, amilyen Medgyessy Péter eltávolítása volt 2004 augusztusában. A magyarországi baloldal úgy véli, már mindent megtehet és megengedhet magának. Azt is, hogy machinációkkal, személycserékkel kápráztatják el a közvéleményt, változásokat és változtatásokat ígérve, a valóságban azonban minden megy tovább a régi mederben. Az eddig ismert információk arra engednek következtetni, hogy a kormányfô kirohanásának kiszivárgása nem a véletlen mûve volt. Tény, hogy a szöveg csakis szocialista körökbôl kerülhetett ki, hiszen rajtuk kívül más nem volt ott a frakcióülésen. Tény az is, hogy a Gyurcsány-beszéd a közszolgálati Magyar Rádióban hangzott el elôször. Tény, hogy ennek az intézménynek az SZDSZ-es kötôdésérôl ismert balliberális Such György az elnöke. A szocialista forrás és a jelentôs liberális befolyás alatt álló közmédium szerepe tehát megkérdôjelezhetetlen a botrány kirobbantásában. Több politológus, elemzô egybehangzó vélekedése szerint a Gyurcsány-beszédrôl készült felvétel túlságosan jó minôségû ahhoz, hogy azt valaki titokban vegye föl. Valószínûsíthetô, hogy az Gyurcsány Ferenc beleegyezésével, netán kezdeményezésére történt. Ebben az esetben viszont szándékos a megjelentetése is. Erre utal, hogy a kormányfô meglepô gyorsasággal, néhány óra múlva közzétette „szenvedélyes” beszédének teljes írott szövegét a saját internetes köznaplójában. Ha viszont így van, akkor valószínûsíthetô, hogy a „szenvedélyes” beszéd is elôre megtervezett volt. Antal Zsolt médiaelemzô, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány médiamûhelyének vezetôje is úgy véli, hogy a véletlen kizárható. Mint mondta, a kormánykoalíció abban érdekelt, hogy a beszéd nyilvánosságra kerülése ne rengesse meg Gyurcsány Ferenc pozícióját. A szakértô szerint tudatosság sejthetô a kiszivárogtatás mögött, mivel a sokkoló gyurcsányi kendôzetlenség a meglepetés erejével hat, és így akár politikai hasznot is hozhat a szocialistáknak. A médiaszakértô felhívta a figyelmet arra, hogy az augusztus huszadikai tragédiát követô idôszakkal ellentétben Gyurcsány Ferenc egyáltalán nem tûnt meglepettnek, sem tanácstalannak, reakciói naprakészek, akárcsak a koalíciós partner SZDSZ és a kormánypárti médiumok megnyilatkozásai. Az elemzô nem tartja kizártnak, hogy egy ördögi kommunikációs kísérlet alanya a magyar társadalom, amikor Gyurcsány Ferenc olyan morális és szakmai korlátokat lép át, amelyeket még senki sem mert átlépni. Gyurcsány Ferenc hazardôr módon elôre menekül. Erre utal, hogy a brutális stílusban megfogalmazott beszédet a hozzá hû sajtó máris úgy magyarázza, mint egy olyan ember szenvedélyes megnyilatkozását, aki végre ki akar törni a hazugságspirálból. Maga Gyurcsány is ekként tálalja balatonôszödi szövegét. A Magyar Televízió Nap-kelte címû mûsorában úgy érvelt, hogy a frakcióülésen zárt körben elhangzott beszéde azt bizonyítja, amit az elmúlt három-négy hónapban mond és csinál, az nem kommunikációs álca. Vagyis paradox módon a hazugság brutális beismerésével kívánja igazolni ôszinteségét. Ugyanakkor újból elôvette azt a kommunikációs panelt, amely szerint az elmúlt tizenhat év minden kormánya egyformán felelôs a válsághelyzetért és a hazugságáradatért. Ezzel pedig lenullázza, zárójelbe teszi, történelmi kisiklásnak nyilvánítja a rendszerváltási kísérletet, ô maga pedig ugyanakkor megerôsödve, sôt megtisztulva kerülhet ki a botrányból, mint olyan ember, aki új korszakot akar nyitni. A Kossuth téren tüntetô tömeg már vasárnap este hangot adott annak a követelésének, hogy Sólyom László köztársasági elnök mondassa le Gyurcsány Ferencet, és írjon ki új választásokat. A jogszabályok azonban nem teszik ezt lehetôvé. Cservák Csaba alkotmányjogász a Demokratának elmondta, hogy Sólyom Lászlónak nincs ilyen jogosítványa. A kormányt az Országgyûlés válthatja le konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, amelyhez a képviselôk húsz százalékának kezdeményezése szükséges. Ám hogy az indítvány realizálódjon, ahhoz a parlament felének plusz egy fônek a támogatása kell, és ez, ismerve az országgyûlési erôviszonyokat, kizárható. Ugyanezért nem valószínû, hogy az Országgyûlés föloszlatja önmagát, s ezt népszavazással sem lehet kikényszeríteni. Gyakorlatilag tehát nincs lehetôség a törvények alapján rászorítani a kormányt, hogy távozzon. Papp Gábor alkotmányjogász az egyik kereskedelmi rádióban kifejtette, a köztársasági elnök a jelenlegi helyzetben nem vonhatja meg a bizalmat a Gyurcsány-kormánytól, s nem szólíthatja fel lemondásra. Nem alakult ki ugyanis olyan átfogó válsághelyzet, amely ezt indokolttá tenné. Papp Gábor úgy vélte, csak egy parlamenti bizalmatlansági indítvánnyal mozdítható el Gyurcsány Ferenc és kabinetje. Az alkotmányjogász azt sem tartotta eredményre vezetô módszernek, ha most az országgyûlés ellenzéki képviselôi egyöntetûen visszaadnák képviselôi mandátumukat. Ez ugyanis csak a kétharmados törvények megszavazásánál jelentene gondot a kabinetnek, a feles jogszabályok esetén megmaradna az Országgyûlés határozatképessége, és természetesen a kormány szavazati többsége is. – A jelenlegi politikai elit süllyedt a legmélyebbre a rendszerváltás óta, s az alkotmányosság elveit szem elôtt tartva, de ki kell kényszeríteni Gyurcsány Ferenc és a kormány lemondását – mondta a Demokratának Szûrös Mátyás egykori szocialista országgyûlési képviselô. A baloldalon most elsôsorban az MSZP választmányának kellene reagálnia Gyurcsány Ferenc balatonôszödi szavaira. Például kiadni egy nyilatkozatot, amelyben épp az MSZP tekintélyének megôrzése érdekében a választmány elhatárolódik Gyurcsány Ferenctôl, és kezdeményezi a visszahívását. Szûrös Mátyás szerint csatlakoznia kell ehhez a párt parlamenti frakciójának is, ellenkezô esetben bûnrészessé válik. Szûrös Mátyás szerint bárhogy is szivárgott ki Gyurcsány Ferenc ôszödi beszéde, s bármire is számít most az MSZP, az eset súlyosan rontja a szocialista kormány megítélést. Azaz negatívan hat a választókra, s ez érzékelhetô lesz a közelgô önkormányzati választáson is. Igaz ez annak ellenére, hogy Gyurcsány Ferenc most egy olyan politikus szerepében szeretne tetszelegni, akinek van bátorsága megtörni az elmúlt 16 év hazugságfolyamát, és aki valós reformlépéseket követel. Ugyancsak érdekes elem volt ôszödi beszédében a trágár szavak használata és az ebbôl eredô közvetlenkedés is, amely Horn Gyula védjegye egyébként a pártban, s a szélesebb társadalmi rétegekkel való azonosulást hivatott jelképezni. Szûrös Mátyás szerint a jelenlegi politikai elit süllyedt a legmélyebbre a rendszerváltás óta, s az alkotmányosság elveit szem elôtt tartva ki kell kényszeríteni Gyurcsány Ferenc és a kormány lemondását. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke szerint a Gyurcsány-kabinet erkölcsi-morális válsága politikai és alkotmányos válságba csapott át. A KDNP elnöke és Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetôje azzal kereste meg Sólyom László köztársasági elnököt hétfôn délben, hogy az Alkotmány 29. paragrafusa szerint a köztársasági elnök ôrködik az ország demokratikus államszervezte fölött. A két politikus arra kérte Sólyom Lászlót, ennek szellemében tegye meg a szükséges lépéseket. A két politikus az alábbi levelet küldte el Hiller Istvánnak, az MSZP elnökének. „Tisztelt Elnök Úr! A magyar demokrácia súlyos válságba került. Az európai parlamenti demokráciák történetében példátlan esetnek lehettünk tanúi: a Magyar Köztársaság miniszterelnöke beismerte, hogy a kormányzati hatalma megtartása érdekében éveken keresztül hazudott. Hazudott a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának és egész tagságának, hazudott a népfelséget megtestesítô Országgyûlésnek, hazudott a magyar választópolgároknak. Hazudott a minket a közelmúltban soraiba fogadó Európai Uniónak, a nemzetközi politikai világnak és üzleti életnek. Tettével lejáratta az ôt jelölô pártot, lejáratta az ország kormányát, és szégyent hozott valamennyi magyar emberre. A miniszterelnök beismerte azt is, hogy céljai érdekében nem válogatott az eszközökben: attól sem riadt vissza, hogy szándékosan tönkretegye az országot. Ezzel a nyugati politikai kultúrával ellentétes viselkedésével kivételes bizalmi, pénzügyi és immár politikai válságot idézett elô. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt Elnöksége áttekintette a kialakult helyzetet, és felszólítja a Magyar Szocialista Párt vezetését, hogy a magyar baloldal megújulása és ezáltal a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom visszaállítása, valamint a közélet megtisztulása érdekében vonja meg a bizalmat a miniszterelnöktôl. Az események túlléptek Gyurcsány Ferencen, aki mára nem a megoldás része, hanem maga a probléma, ezért nemkívánatos személy lett a magyar demokratikus közéletben. A tét már nem az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány hatalmának megtartása, hanem több millió magyar embernek a demokráciába és az ország jövôjébe vetett bizalmának helyreállítása.” Sólyom László hétfôn délután sajtónyilatkozatot adott ki, amelyben megállapította, hogy Magyarországon morális válság alakult ki. Mint fogalmazott, ha akármilyen cél érdekében egyesek minden eszközt megengedhetônek tartanak, akkor a demokrácia elveszíti hitelét. Kiemelte, hogy a köztársasági elnöknek nincs közjogi beavatkozási lehetôsége, ugyanakkor leszögezte, ha a választási ígéretek és a valós tettek között nyilvánvalóan különbség van, akkor elveszik a felelôs döntés jogát az emberektôl. Sólyom László szerint semmilyen cél nem igazolja a demokrácia morális alapjainak kockáztatását. Mint hangsúlyozta, ennek nyilvános elismerését várja el Gyurcsány Ferenctôl is. Kuncze Gábor elnök vezetésével a Szabad Demokraták Szövetsége kiállt Gyurcsány Ferenc mellett, miközben a Magyar Szocialista Párt Társadalompolitikai Tagozatának vezetôje, Gazsó Ferenc alkalmatlannak nevezte a kormányfôt tisztségére. Dávid Ibolya, az MDF elnöke távozásra szólította Gyurcsányt, a Fidesz-MPSZ, a Kereszténydemokrata Néppárt, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom ugyancsak azt követelte, hogy mondjon le a kormány. A kormánypárti politikusok és a hozzájuk hû média ugyanakkor egy új, ôszinte korszak megtestesítôjeként igyekeznek feltüntetni Gyurcsány Ferencet. Készülôdnek a gazdák. Megalakította országos demonstrációs bizottságát a Magosz. A gazdaszervezet vezetése hétfôi ülésén úgy döntött, részt vesz a kormány leváltására indított tüntetéseken. Obreczán Ferenc, a Magosz fôtitkára a Demokratának elmondta, a gazdák a lehetô legjobban ismerik Gyurcsány Ferenc taktikázásait és hazugságait. Példa erre az a 2005 márciusában aláírt megállapodás, amely a kormány és a tüntetô gazdák között született. Gyurcsány Ferenc aláírta a 32 pontból álló dokumentumot, ám vajmi kevés teljesült a gazdák követeléseibôl. A Magosz állásfoglalása szerint csak egy széles társadalmi összefogás képes kikényszeríteni a kormány távozását. A gazdák éppen ezért szeretnék felvenni a kapcsolatot más civil és érdekvédelmi szervezetekkel. Például a vasutasokkal, az egészségügyi dolgozókkal, a diákokkal, a tûzoltókkal, a rendvédelmi dolgozókkal. Az egyetlen olyan MSZP-s csoportosulás, amely negatívan értékelte a Gyurcsány-monológot, az MSZP Társadalompolitikai tagozata volt. Gazsó Ferenc, a szervezet tiszteletbeli elnöke szerint Gyurcsány Ferenc szavainak egyik legsúlyosabb következménye az, hogy megsérült a parlamenti demokrácia tekintélye. Gazsó Ferenc szerint Gyurcsány elveszítette erkölcsi hitelét, s bármit tesz a jövôben, ezt már nem korrigálhatja. Bárki bármit is várt a kiszivárogtatott beszédtôl, az eset következményei kiszámíthatatlanok az MSZP számára. A tagozat elnöke szerint az lenne jó a szocialista párt és a magyar közélet számára, ha az esetet negatívan ítélné meg a társadalom. Ugyanis ez indítana el jó irányú változásokat a kabinet munkájában és az MSZP berkein belül is. Hétfôn este, az Oroszországból hazatért Gyurcsány Ferenc részvételével frakcióülést tartott az MSZP. A zárt megbeszélés után Lendvai Ildikó közölte, egyhangúlag nyilatkozatot fogadtak el. „Ahogy eddig is, továbbra is támogatjuk a kormány politikáját és az ezt megvalósító miniszterelnököt. Támogatjuk, mert ezt a politikát közösen alakítottuk ki és közösen fogjuk sikerre vinni. Sikerre visszük, mert az ország érdekére esküdtünk fel és az ország érdeke ezt kívánja. Folytatjuk, amit megkezdtünk. A reformok, a fejlôdés és az egyensúlyteremtés politikáját. Megvan bennünk ehhez a szükséges bátorság, mert szakítottunk a magyar politikai élet eddigi hazug önáltatásával” – kezdôdik a közlemény. Hétfôn este már több ezren gyûltek össze a Parlament környékén. A térre megérkezett egy traktoron Bethlen Farkas, Verôce polgármestere, aki a traktor után kötve elhozta legendás gulyáságyúját, ami a híres gazdatüntetésen szolgált az elsô naptól az utolsóig. Eközben egyre többen vonultak a Magyar Televízió székházához. Közöttük olyan alakok is megjelentek, akiket a labdarúgó-mérkôzéseken a legvadabb jelenetek szereplôiként szoktak látni. A tüntetôk közé keveredô provokátorok egyre hevesebb támadást intéztek a rendôrök ellen, akik egy ideig hátráltak és könnygázgránáttal verték vissza a támadókat. Voltak, akik a szovjet hôsi emlékmûre felmászva azt kezdték el bontani. Mások autókat vertek szét vagy gyújtottak fel. A józanabb tüntetôk igyekeztek gátat vetni a tombolásnak, de nem jártak sikerrel. A rendôrök visszavonultak és a tüntetôk végül elfoglalták a televízió székházát, ám hajnalban kivonultak onnan és visszaadták a rendôröknek. Az utcai tüzeket eloltották, az emberek elszéledtek. A Kossuth téren nem történt rendbontás. (munkatársainktól)

A Fidesz közleménye

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy alkotmányos eszközökkel elérjük a kormány távozását. A Fidesz szolidaritást vállal a most is az utcán tiltakozó, a kormány távozását kérô elkeseredett emberekkel. Komoly a veszélye ugyanakkor annak, hogy a becsapott emberek spontán indulatai kezelhetetlenné válnak, ezért arra kérünk mindenkit, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel és tekintélyük latba vetésével igyekezzenek az indulatokat féken tartani, a spontán akciókat a törvényesség keretei között tartani, valamint a kormányoldal részérôl várható provokációknak elejét venni.„

{mosimage}

”Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon„

Gyurcsány Ferenc májusi beszéde – vágatlanul Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. május 26-i, az MSZP balatonôszödi frakcióülésén elhangzott beszédét maga az érintett tette közzé a napokban, internetes naplójában, azt követôen, hogy annak botrányos részletei nyilvánosságot kaptak. Gyurcsány egy helyütt magyarázó megjegyzést is fûz hozzá. A szöveg pontossága és hitelessége megkérdôjelezhetô. A figyelmes olvasó ugyanis észlelheti, hogy a sok alpári kifejezést tartalmazó szöveg a végére jelentésében megváltozik. Az önleleplezônek induló beszéd a végére egy terjengôsen öndicsérô, a haza megmentésében tetszelgô himnusszá változik, ami felveti annak gyanúját, hogy a szöveg szerzôje és közreadója egy bizonyos cél érdekében belenyúlt az anyagba.

”…Az, amit el tudtam nektek mondani itt egy órában, sôt talán több is volt, mint egy óra, az természetesen nem az egész politikánk. Az természetesen nem képes magába foglalni egy sor dolgot, amelyet meg kell tenni és nem képes visszaadni az egyébként szükséges kommunikációnak azt a sokrétûségét, ami kell a sikerhez. Ezzel együtt is a figyelmeztetést és a tanácsokat ez ügyben köszönjük szépen.

*

Ha ôszinte vagyok hozzátok, akkor azt tudom mondani, hogy tele vagyunk kétségekkel. Hogy a magabiztosság mögött ott van az ôrlôdés és a gyötrôdés. Egészen pontosan tudom, hogy mindaz, amit csinálunk, az nem lesz tökéletes. Hogy egy sor ügyben fogalmam sincsen, hogy melyik a nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom. Tudom az elsô kettôt. És egyszerre kell megpróbálni elôre vinni ezeket az ügyeket, fenntartani közöttünk az együttmûködést, a jóhiszemûséget, biztosítani a koalíciós partner támogatását, fölkészíteni a legbefolyásosabb lapok vezetôit és vezetô publicistáit, hogy mire számíthatnak. Bevonni ôket ebbe a folyamatba. Megtanulni nem fölszisszenni minden pillanatban, és menni elôre.

*

Dehogy tudom kiszámolni minden lépésünknek a következményét. Nem tudjuk. Nincsen ennyi kapacitásunk. Az az igazság, hogy csak reggel 7 órától éjjelig dolgozik az egész csapat és hiába, egy pont után nem lehet szélesíteni. Nem tudjuk 12-15 embernél többen körülülni azt az asztalt, amelynél meg kell állapodni kormányzati emberekkel, minisztériumi emberekkel meg szakértôkkel. Nem tudjuk. Ennyi tehetségünk van gyerekek. Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelôzô hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben elôkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük. Úgy ôriztük a titkot, hogy miközben tudtuk és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási gyôzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt. Úgy ôriztük a politikai egységet tavaly nyár óta, és mögötte mondjuk a szakmai politikai egységet, mint soha ebben az elmúlt években. Vagy talán sose. Természetesen mindaz, amit tudunk, az anyagaink kidolgozottsági foka hagy maga után kívánnivalót. Igen. Igazatok van. Pontosan tudjuk mi azt, hogy rengeteg kockázattal nézünk szembe. Mikor azt mondjátok nekem, hogy vigyázzunk oda, mert hát az Alkotmánybíróság visszaküldhet dolgokat, tudjuk mi ezt. Nem baj, hogy mondjátok, de higgyétek el, tudjuk. Egy nagyon szûk csapat dolgozik Petrétei Jóska mögött – merthogy nem engedhetjük be a minisztérium egészére ebben a fázisban még -, öt-hat-hét ember. Reggeltôl éjszakáig. A szó legszorosabb értelmében. Hogy nehogy baj legyen. Ôrületbe kergetjük egymást bizonyos pontokon, hogy összeszedjük a szükséges mennyiségû pénzt. És én magam, amit korábban egy évig nem tapasztaltak tôlem, az elmúlt egy hónapban talán háromszor kezdtem el üvöltözni és kiabálni, nem bírva mindennek a feszültségét a tárgyalásokon. Nem a kollégákkal, hanem amikor mennek a politikai egyeztetések, hogy húzzatok már a picsába ezzel. Gyerünk elôre.

*

Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetôségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentôs kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást a végire. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk? Természetesen a dolog az nem szépen, nyugodtan, aprólékosan fölépített. Nem. Nem. Ôrült lóhalálában készül, mert egy darabig nem csinálhattuk, nehogy kiderüljön, most meg már olyan rohadtul kell csinálnunk, hogy majdnem belegebedünk. Aztán lassan fölbukunk. Mert nem bírjuk jobban a tempót. Ez a helyzet. Közben meg meg kell állapodni még a szabad demokratákkal, mert még miniszteri problémák – ismeritek.

*

Nézzétek. A dolog az úgy áll, hogy a legrövidebb távon nincsen választás. Veres Janinak igaza van. Lehet még egy picikét itt teszetoszáskodni, de nem sokat. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbôsége, meg trükkök százai, amirôl nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen. És persze még gondolkodhatunk nagyon sokáig, meg kibaszott sok elemzést el lehet végezni, hogy melyik társadalmi csoportot hogy fogja végezni, azt tudom nektek mondani. Nem tudunk még hetekig elemezni gyerekek, nem tudunk. Az elsô nap meg kell mondani, hogy mit kell csinálni azért, hogy ebbôl még idén kiigazítás legyen, hogy szeptember elsejétôl bizonyos adójogszabályok életbe léphessenek. Elemezgethetek még egy pár hétig, aztán majd jönnek, akiknek az a szakmájuk és azt mondják, hogy ôk már elemezték. Magyarország le van írva. Ezért annak az elôrebocsátásával, hogy amit csinálunk, az messze nem tökéletes, nem tudok nektek B-verziót mondani. Aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló makrogazdasági ügyekben Kornaitól Bokrosig, Békésitôl Surányiig, Vértestôl a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük. És azt is meg kell mondjam nektek, hogy nagyon sok nagy ötlettel találkozunk. Hû, a hétszázát neki! És kiderül, hogy még a legnagyobbak is, a legtöbbre tartottak is százmilliárdos nagyságrendû tévedésekben vannak. Vessünk ki ingatlanadót mindenkire. Tudjátok, hogy mennyi jön be ingatlanadóból, ha minden ingatlant megadóztatunk, ami 5 millió forintnál drágább? Alacsony értékhatárt mondtam, nem százmilliót: ötöt. És egyébként még odaadjuk még az önkormányzatoknak azt az 52 milliárdot, ami a kommunális adóból bejön, mert akkor azt oda kell nekik adni, már most az ô bevételük. Az egésznek az egyenlege kevesebb mint 20 milliárd forint. Odajön hozzám Magyarország talán legbefolyásosabb üzletembere, Demján Sándor. Hatalmas nagy hanggal, hogy: Ferikém, olvasom a Sárközi-tanulmányban, hogyha minden háttérintézményt bezárunk, akkor 700-800 milliárd forintot fogunk megtakarítani. Mondom: Sanyikám, normális vagy te? Hát legalább te tudhatnál számolni, áldjon meg a jó Isten. Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ôneki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkba, akkor már nincsen megoldása. Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány. Általában sok kritika van, hogy a rendszer nem eléggé kerek, nem eléggé konzisztens, mindenkinek van ötlete, hogy akkor mit vegyünk ki belôle, hogy a maradék konzisztensebb legyen és máris éppen csak harmadanynyi pénz van, mint amennyit össze kell szedni. Ja? Úgy én is tudok konzisztens lenni. Ja, úgy én is tudok konzisztens rendszert. Csak az a problémám, hogy nem 50 milliárdot kell öszszeszedni, hanem, nem mondom meg, hogy mennyit. Hát ez a baj. Ráadásul mindezt valahol úgy kell megtenni, hogy amit akarunk csinálni hosszú távon, azt ne keresztbe verje.

*

Gyerekek. Nem vagyunk tökéletesek. Egyáltalán nem. Nem is leszünk. Nem tudom nektek azt mondani, hogy minden rendben lesz. Azt tudom nektek mondani, amit mondtam az utolsó egy évben. Hogy ami tisztességgel megcsinálható, ami a tehetségünkbôl kitelik, mert nem játszunk különleges meccseket, mert az energiáinkat nem arra fordítjuk, hogy egymással szarakodjunk, mert nincsenek külön érdekek, amik egyébként nem bírná ki közöttünk a nyilvánosságot, mert nem valamit akarok veletek elintézni. Az a csapat, akire rábíztátok ennek az oldalnak a vezetését, az a csapat képes nagyjából erre a teljesítményre. Képes nagyjából programot adni. Lehet, hogy van egy másik csapat, amelyik tud mást. Nem tudunk, nem tudunk ennél többet és ennél jobbat. Nem leszünk rá képesek. Ha belegebedünk, akkor sem. Nagy munka van, tisztességes munka van egymás között. Muszáj megcsinálni. Nem beszélek az Új Magyarországról, a fejlesztésekrôl, határon túli magyarokról, egyházakhoz fûzôdô kapcsolatról és még ezer dologról, mert a nagyhoz képest ma nem ez a legfontosabb. Mindegyikben érdemi, jelentôs és mély javaslataink lesznek. Egyik-másik meglepetést is fog okozni. De az egészhez képest, amit el kell döntenünk egymás között, nem ez a legfontosabb. Reform vagy bukás. Nincs más. És amikor azt mondom, hogy bukás, akkor beszélek Magyarországról, beszélek a baloldalról, és nagyon ôszintén mondom nektek, beszélek magamról is.

*

És akarok most egyetlenegyszer mondani nektek három percet. Ezt legfeljebb még egyszer fogom elmondani nektek. Fantasztikus dolog politikát csinálni. Fantasztikus. Fantasztikus egy országot vezetni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fûtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól, meg a jobboldaltól és tanulja most már meg magát nem ôhozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt. Imádtam. Életem legjobb része volt. Most az adja, hogy történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok. Egyáltalán nem érdekel, hogy benne leszünk-e, én személy szerint. Egyáltalán nem érdekel. Csinálunk-e valami nagyot? Azt mondjuk-e, hogy: a rohadt életbe, jöttek páran, akik meg merték tenni és nem szarakodtak azon, hogy hogy a francban lesz majd az útiköltség-elszámolásunk, bassza meg. Jöttek párak, akik nem szarakodtak azon, hogy a megyei önkormányzatban lesz-e majd helyük, vagy nem, hanem megértették, hogy másról szól ez a kurva ország. Hogy megértik azt, hogy azért érdemes politikusnak lenni itt a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot. Csak azért. Egzisztenciát lehet még találni sokat.

*

Tudom, hogy nekem ezt könnyû mondani. Tudom. Ne vágjátok mindig a képembe. De csak azért érdemes. Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni. Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással megcsinálni. Soha egy darab interjút nem fogok adni akkor, amikor be fogom fejezni, hogyha vitával fogunk elválni egymástól. Soha. Soha nem fogom a magyar baloldalt bántani. Soha. De csak azért érdemes csinálni, hogy hozzányúljunk a nagy dolgokhoz. Elmagyarázni és majd hosszú bizottságokban ücsörögni és majd új munkabizottságot tartani, aztán majd kideríteni, hogy soha egyetlenegy törvényben nem tudunk megállapodni, mert újra csak azok a kompromisszumok születnek meg, ami lényegében a semmittevés kompromisszuma, hogy fönnmaradjon, ami eddig volt. Mert minden más sérti valakinek az érdekét. Ahhoz másik madám kell. Ez az én imádatomat nem fogja megváltoztatni, egyáltalán nem. Én nem fogok naponta fölállni. Volt ilyen minisztere Horn Gyulának is, aki mindig le akart mondani. Volt ilyen miniszterelnök elôdöm is, aki állandóan elmondta, hogy ô, hogy én nem ilyen pasi vagyok. Amíg van benne erô és megyünk elôre, addig igen, és egyszer meg nagyon csöndben elmegyek. Nem érdemes másért. Mindenki döntse el magában, hogy 4-500 ezer forintért csinálja a dolgot, ami kurva fontos, különösen, ha az embernek már egyébként nincsen más szakmája, csak ez, tudom én. Hogy képes-e az elmúlt 15 év összes történetén fölülemelkedni és megkötni új …ket, vagy azt gondolja, hogy ez is egy olyan négy év lesz, hogy á, francba, túléltük az eddigit is, most is túl leszünk. Volt már elég miniszterelnökünk, hát ezen a pasin is túl leszünk majd. Mi úgyis maradni szoktunk. Lehet. És azt is mondom, hogy ez egy legitim érvelés, és nem is bánt, egyáltalán nem, egyáltalán nem. Van ebben a frakcióban nem egy miniszterelnöknek alkalmas ember. Én azt mondom, hogy vegyen mindenki nagy levegôt, igyon kurva sok bort…

*

(A leírt szövegben itt kazettacsere miatt törés van, az eredetit nem tudom rekonstruálni – Gy. F.)

*

…nem tudtunk megállapodni egymással. Mert ha mind a százkilencven ugyanazokat a mondatokat mondja, mint amit az elmúlt években mondott, akkor ugyanúgy nem fog történni semmi, mert ugyanúgy nem tudunk megállapodni. Bassza meg, ugyan nem értek egyet, de elengedem. Elôször csinálják. Máskor meg azt, …engedje el, hogy hadd csinálhassák. Az nem reform, hogy a többiek változzanak meg. Az nem reform, hogy egyébként kiállunk és mondjuk a népnek a mantrát. Az a reform, hogy hajlandóak vagyunk mi is egy sor ponton átértékelni mindazt, amit eddig gondoltunk és tettünk. Ehhez képest az elsô hónapoknak a dolga, a kiigazítás dolga, az csak szimpla kényszer, be kell valljam. Ott tévedtek, ha azt hiszitek, hogy van választásotok. Nincsen. Nekem sincs. Ma legfeljebb az a választás, hogy megpróbáljuk-e mi befolyásolni, hogy mi történik, vagy ránk fog omlani a francba. A megoldásunk biztosan nem tökéletes, igazatok van, biztosan nem, csak nem tudunk jobbat. Olyat, amiben meg tudunk állapodni a szakma nagy részével, akivel el tudjuk fogadtatni a piacokkal, el tudjuk fogadtatni a koalíciós partnerrel. Nálunk, akik nálunk ezt egy páran a tetején csinálják a Bélától a Veres Janiig, a Kiss Pétertôl az Ildikóig, Szekeres Imrétôl a Hillerig, meg mondjuk velem, nagyjából elhisszük, hogy körülbelül jó. Mert ezeknek kell, mindnek el kell hinni. Egyedül, külön-külön tudunk mást is, csak nem külön-külön vagyunk, hanem ott ülünk tizenegynéhányan az asztal körül, és el kell fogadni.

*

Én azt gondolom, hogy meg lehet csinálni. Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok, gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament elôtt. Elôbb-utóbb megunják, hazamennek. Csak, csak akkor lehet végigcsinálni, hogyha a lényegben, a lényegben hisztek és a lényegben van egyetértés. Kikerülni a konfliktusokat önmagunk között, megijedni attól, hogy egyébként sértünk érdekviszonyokat, akkor nem szabad elkezdeni, nem szabad. Semmihez nem ragaszkodom. Úgy nem igaz, hogy én ahhoz ragaszkodom, hogy van egy valami a fejemben, hogy annak kell lenni az egészségügyben, annak kell lenni a… Dehogy. Én ezeket a beszélgetéseket szervezem, mediálom, nyitom ki a pasikat, hogy mondják el, hogy mi van bennünk. Nem diktálom. Nem igaz. Ha diktálom, akkor, amikor le akarnak lassulni és nem akarnak megállapodni, hogy gyerünk, a hétszázát neki. Ezt tartom a dolgomnak. És ha megállapodtunk, akkor ne engedjem, hogy lelassuljanak. Nem arról szól, hogy nekem van egy Á-tól Z-ig megírt forgatókönyvem Magyarországra és azt mondom, hogy ki fogom belôletek verni. Egy francot! Van Á-tól Z-ig forgatókönyvem, hogy hogyan lehet a szocialistákban ott lévô hihetetlen energiát arra fölhasználni, hogy az országot megváltoztassák, hogy tegyék már bele, hogy legyenek már úrrá végre a kishitûségükön, meg a régi igazságaikon. Arra van. Aztán amikor nem bírom, akkor meg kiabálok egyet. Nincsen személyes sztorim ebben az ügyben, egyáltalán nincsen. Nagy dolgot kaptam ettôl, amit az elmúlt másfél évben csinálhattam. Az a személyes sztorim, hogy változtassuk meg ezt a kurva országot, mert ki fogja megváltoztatni.

*

Orbán Viktor fogja megváltoztatni a csapatával? Vagy C változat: nem történik semmi. El lehet még így egy darabig lébecolni. Persze, hogy bonyolult az egészségügynek a dolga. De hát amelyikünk bemegy egy egészségügyi intézménybe, tudja, hogy hazugságok sokaságára épül. Persze, hogy az oktatásban borzasztón nehéz bármihez hozzányúlni. De igen, azt látjuk, hogy nem egyenlôen osztja a tudást széjjel. Valamelyikôtök mondta, az mégiscsak – talán az Arató Gergô – azért mégiscsak a legnagyobb igazságtalanság, kérem szépen, hogy a magyar oktatási rendszer egyik oldalról a köztünk lévô társadalmi különbségeket fölerôsíti, nem gyengíti, aztán meg szegregál is. Hát ez az igazi nagy probléma, ez a nagy gond. És az a nagy gond, hogy azoknak adjuk az ingyenes állami oktatást, kérem szépen, akik a legjobb családokból jönnek. Hát ehhez képest nem az a botrány, hogy ki kell fizetni 3 százalékonként. Ha van társadalmi botrány, akkor az, hogy a felsô tízezer termeli magát újra közpénzen. Mi meg ezt nem merjük kimondani, és be vagyunk szarva, hogy azt mondjuk, hogy egyébként a 7 százalékot akkor tessék fizetni.

*

Ne áltassuk itt egymást. Ez az igazi botrány. Az az igazi botrány, hogy akirôl a Laci beszél, az ô cigány embereinek, annak tized olyan jó minôségû egészségügyi szolgáltatás jut, mint nekem. És mióta az anyám, az anyámnak ismerik a nevét Pápán és Gyurcsány Katusnak hívják, azóta neki is jobb jut, a kurva életbe! Nem tudta, hogy mi történt. Megjavult az egészségügyi rendszer, fiam? Mondom: egy lószart, mama. Az az igazság, hogy fölismerik a nevedet. Ez botrány. Hát ehhez képest, társadalmi értelemben a vizitdíj semmi. Az nem botrány, az kényelmetlen politikailag, meg kifizetni. Mert politikailag lehet neki súlyos következménye. De ôszintén szólva ez a következmény legfeljebb bennünket érint, ha idióták vagyunk. A társadalmi következménye, az meg mindenkit érint. Mi azért nem merünk hozzányúlni egy sor nyilvánvaló társadalmi hazugsághoz, mert félünk a ránk ható politikai következményektôl.

*

De hölgyeim és uraim! Ez egy pár száz embernek, meg a családjának, meg az ismerôsének a problémája a miénk. De nem azért kell politikusnak lenni, mert ebbôl olyan kurva jól meg lehet élni. Mert már elfelejtettük, hogy milyen autófényezônek lenni. Hanem azért, mert meg akarjuk ezeket oldani. Egyébként pedig épp az az elmúlt négy évnek a tapasztalata, épp az Horn Gyula kormányzásának tapasztalata, hogy nem abba szoktak belebukni emberek, hogyha valamit csinálnak, meg ha nem csinálnak. A francba is, mibe is akkor? El kell indulni. Tudni kell, hogy mit akarunk csinálni. Irtózatos lesz az elsô pár év, persze. Teljesen érdektelen, hogy 20 százaléka a lakosságnak fog ránk szavazni. Tavaly nyáron az utolsó nyolc évben elôször a 100 emberbôl a Szonda szerint csak 18 mondta, hogy ránk fog szavazni. Tavaly nyáron, gyerekek! Egy évvel késôbb nyertünk. Mi lenne, ha nem az egymás közötti faszkodás miatt veszítenénk el a népszerûségünket, hanem mert csinálunk nagy társadalmi ügyeket. És nem probléma, hogy elveszítjük akkor egy idôre a társadalom, a támogatásunkat. Aztán majd viszszaszerezzük. Mert majd megértik. És el lehet majd menni vidékre nyugodtan, hogy megcsináltuk, a hétszázát. Nem lett mindenkinek jobb? Igazuk van. De neki, meg neki, meg neki, meg kollégiumok épültek ebben a nyüves országban végre újra. Errôl szól a politika. Nem arról, hogy melyikünkbôl lesz kerületi polgármester, mégis hány darab helyettese lesz. Fontos az is, tudom én, nem vagyok naiv. De nincs benn az ország elsô száz legfontosabb ügyébe. És mi döntjük el, hogy melyikkel foglalkozunk, mi. És az ország azt gondolom, hogy megérdemelné, meg mi magunk is, hogy ilyen dolgokat csináljunk.

*

Szóval azt tudom nektek mondani, hogy álljunk meg, csináljuk meg. Sok igazságotok van a figyelmeztetésben, a féltésben, a részletek ügyében. Csak azt tudom mondani, hogy nem fogok játszani semmilyen játszmát sem így, sem így. Tesszük a dolgunkat. Amíg nagy tempóval lehet menni elôre, addig megyünk. Ha nem lehet menni, és elmagyarázzátok, hogy igen, de… Ahhoz énszerintem én nem köllök. Ahhoz más kell. És írok majd kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról. Gyerekek! Mit? Kell még valamit mondanom, Ildikó?„

{mospagebreak}

Demokratikus csőd

Zárug Péter Farkas politológus a kivezetô útról

A népnek joga van bármikor megvonni a bizalmat a kormányzattól, amelyet a legkülönfélébb módon fejezhet ki – mondta a Demokratának Zárug Péter Farkas politológus, politikai elemzô, aki szerint, ha Gyurcsány Ferenc nyílt beismerése után is hatalmon maradhat, az a magyar demokratikus intézményrendszer teljes csôdjét jelezheti.

{mosimage}- Vasárnap délután került nyilvánosságra a Gyurcsány-monológ. Azóta a köztársasági elnök nyilatkozatából megtudtuk, nincs eszköze arra, hogy lemondásra kényszerítse a kormányt. Tehet-e többet Sólyom László? – Sólyom László mint az alkotmány legfôbb ôre, patikamérlegen kimért mondatokat intézett a kormányfôhöz és minden magyar választóhoz, és a demokratikus normák minimumának betartását kérte a miniszterelnöktôl. Kérdés, hogy ez elegendô-e a jelenlegi helyzetben. A népnek viszont joga van bármikor megvonni a bizalmat a kormányzattól, amelyet a legkülönfélébb módon fejezhet ki. Bár a kormányfô ominózus beszédében ezzel is szembenéz és a kifáradásban bízik. Ha Gyurcsány Ferenc nyílt beismerése ellenére – miszerint szervezett és állandó hazugságok árán maradhatott hatalmon – megmarad kormányfônek, az a demokratikus intézményrendszerünk teljes csôdjét jelenti. – Hazudtunk reggel, éjjel meg este, mondta a kormányfô. A többes szám elsô személy használata és az, hogy a frakció tagjaihoz intézte ezeket a szavakat, nem engedne arra következtetni, hogy igen sok baloldali politikusnak kellene bocsánatot kérni? – A cinkosság nyilván minden kormány- és frakciótagra igaz, akik a parlamenti többséget biztosították és biztosítják most a politikai felelôsség alóli mentesülést. Nem véletlen, hogy a vezérkar rögtön kiállt a miniszterelnök mellett, hiszen ezzel magát is védi. – ”A politika nem úgy hazudik, hogy hazudik, hanem úgy, hogy nem mondja meg az igazságot„ – ezt már Kuncze Gábor mondta. Ez lesz az SZDSZ új jelmondata? – Ne legyünk álszemérmesek. Machiavelli már a XVI. század elején megfogalmazta, hogy a politika és az erkölcs eltérô kategóriák. A modern politikus különösen tudja ezt. Ám íratlan szabály, hogy a hitelesség vagy ennek látszata nélkülözhetetlen a közügyek intézésekor. A politikus érdekbôl hazudik, vagy hallgat el információkat, de ezt nem teheti úgy, hogy a hitelesség látszatát ne próbálja fenntartani. Gyurcsány Ferenc elôször a hitelességét nullázta le a megszorító csomaggal, majd beismerô vallomásával annak látszatát is karthágói szintre rombolta. És e tekintetben mindegy, hogy az SZDSZ-nek mi a véleménye. – A külföldi tudósítók egy része úgy gondolja, Gyurcsány Ferenc és köre által jól megtervezett akcióról van szó, mint a tavaszi táncolós felvétel esetében. Mi a valószínûbb: ez egy belsô puccs vagy egy újabb pr-akció? – Maradjunk a tényeknél: egy kormány feje cinkostársai elôtt kendôzetlen nyíltsággal szembesít azzal, hogy állandósult hazugsággépezetük tudta ôket csak hatalomban tartani, miközben nulla a teljesítményük. Ez az, amit elemezni kell, hogy hogyan juthatott ide a magyarországi rendszerváltozás átmenete. – Gyurcsány Ferenc még tegnap közölte, hogy semmi esetre sem kíván lemondani. Erôsítheti ez az eset a pozícióit? Hiszen így relatíve tiszta lappal indul a politikában. – Milyen tiszta lapra gondol? A Nomentanásra, amely esetben az idômúlás jogi ténye védte meg a miniszterelnököt a büntetôjogi felelôsségre vonástól, vagy az ingatlanspekulációs tiszta lapra, amely a ”Nagyon is. Mi az hogy!„ pökhendiséggel lett a magyar nép arcába dobva? A jó ízlés tiltja, hogy ilyen mélyre süllyedt erkölcsi viszonyok között egy fôhazugból mártírt csináljunk. – A közelgô önkormányzati választásokra milyen hatással lehet ez a botrány? – Valószínû, hogy tovább rombolja az eset a részvételi hajlandóságot, miközben az indulatokat jogosan fûti. Az MSZP soraiban is zavart kelt. A vidék lakossága elôtt talán jó néhány MSZP-s képviselôjelölt nem kíván majd együtt mutatkozni egy éjjel-nappal hazudó miniszterelnökkel, még ha Bûnbánó Magdaléna-szemekkel is néz közönségére. Különösen úgy, ha mindezenközben az utolsó filléreket forgatja ki az állampolgárok zsebébôl. Nehéz így kampányolni. Talán a koalíciós fôpolgármester is kiretusáltatná már barátját közös kampányfilmjükbôl. – Jó taktika volt a Fidesz részérôl az egynapos kivárás? – A legnagyobb ellenzéki párt a választások óta a kivárás taktikáját alkalmazza. Ezért is értelmetlen a radikalizmus vádjával illetni ôket. Ennek a csíráját sem látjuk. Többen még hiányolják is ezt. A jelenlegi szituációban érthetô, hogy csapdahelyzet elkerülése érdekében elôbb elemezni kellett a helyzetet. És hogy a miniszterelnök a saját politikai gengszterizmusukkal való szembenézést államférfiúi erénynek akarja beállítani, az csak egyetlen helyzetben fogadható el – ha emlékiratait írja, távol a közélettôl. Kállay-Nagy Szilvia