Fotó: ShutterStock/Alexandros Michailidis
Hirdetés

Josep Borrell azt is közölte: a tanácskozáson részt vesz Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető is, akivel a külügyminiszterek átbeszélik a fehéroroszországi helyzetet.

Minszkkel szemben az Európai Unió október elején vezetett be büntetőintézkedéseket, felvette szankciós listára a fehérorosz ellenzéki tüntetések elfojtásának vélelmezett felelőseit. A listán jelenleg 88 ember és hét szervezet szerepel, közöttük Aljakszandr Lukasenka elnök és legidősebb fia, Viktor Lukasenka, aki korábban apja nemzetbiztonsági tanácsadója volt. A hétfőn elfogadni tervezett célzott gazdasági korlátozások a fehérorosz olaj-, műtrágya- és cigarettaipart érintenék, és kiterjednének a távközlésre, az energia-, olaj- és vegyiparra, valamint Fehéroroszország hamuzsír (kálium-karbonát) exportjára is. A megszorító intézkedések sora immár a negyedik szankciós csomag lesz Fehéroroszországgal szemben.

A Tanács napirendjén szerepel azon terv megvitatása is, amelynek alapján az Európai Unió hárommilliárd eurós gazdasági csomagot tenne elérhetővé Fehéroroszország számára, a többi között a demokratikus átmenet és a legfontosabb strukturális reformok támogatására, valamint a zöld és digitális fejlesztésekre. A tervezett csomag segítené az innováció fellendítését, az éghajlatvédelmi intézkedéseket, valamint a demokrácia, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megteremtését. A gazdasági csomag mellett a javaslat kétoldalú keretmegállapodás megkötését is kilátásba helyezi az EU és a demokratikus Fehéroroszország közötti hosszabb távú kapcsolatok megerősítésére.

Borrell tájékoztatott arról is, hogy a külügyminiszterek munkaebéd keretében tárgyalnak Fuad Huszein iraki külügyminiszterrel. A megbeszélésen az EU várhatóan támogatásáról biztosítja az ország terrorizmus elleni harcát, szó lesz az októberben esedékes választásokról, és várhatóan megvitatják azt is, hogy az EU miként tud nagyobb segítséget nyújtani a belső menekülteknek.

Korábban írtuk

A tanácsülés napirendjén emellett szerepel a szorosabb kapcsolatok kialakítása a latin-amerikai országokkal, és szó esik Oroszországról, Libanonról, a mianmari szankciókról, valamint a Száhel-övezet és a közel-keleti békefolyamat helyzetéről.