– Az Állami Számvevőszék több szempontból kockázatosnak tartja a költségvetés tervezetét, Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke pedig azt mondta, nem mindig világos, hogyan számolt a Pénzügyminisztérium. Önök mit gondolnak a tervezetről?

– Ez a költségvetés rossz. És azért rossz, mert nem azzal foglalkozik, ami ma a magyar gazdaság legnagyobb problémája. A legfontosabb feladat ugyanis a munkahelyteremtés. Tavaly óta százezerrel nőtt a munkanélküliek száma, félmillió embernek nincs állása, márpedig munkahelyteremtés, beruházások nélkül nem képzelhető el a gazdasági fellendülés. Mi azt mondjuk, ennek a büdzsének az a legnagyobb hibája, hogy egyetlen célt akar teljesíteni, a Valutaalapnak tett vállalást, a 3,8 százalékos költségvetési hiányt. Az embereket leginkább nyomasztó gondról, a növekvő munkanélküliségről azonban nem szól. Szerintünk megszorítások, elvonások helyett arra kellene koncentrálni, hogy beruházásokra, a kis- és középvállalkozások támogatására, munkahelyteremtésére fordítsuk a meglévő, kétségtelenül szűkös forrásokat.

– Erre általában az a válasz, hogy csak akkor lehet pénzt adni valamelyik területnek, ha egy másiktól elvonnak. Honnan venne el pénzt a Fidesz?

– Most azt látjuk, hogy lényegében mindenhonnan elvonnak, az tekintheti magát nyertesnek, aki nem kap kevesebb pénzt, mint tavaly. Mi viszont azt gondoljuk, hogy még ebben a költségvetésben is vannak források, ezeket kellene azokon a területeken szétosztani, ahol a legnagyobb a baj. A régi logika, amit a szocialisták mindig követnek, az, hogy most el kell venni, meg kell szorítani, aztán amikor kicsi lesz a hiány, elkezd növekedni a gazdaság. Csakhogy a bőrünkön érezzük, hová vezetett ez a fajta gazdaságpolitika, még akkor is, amikor a világgazdaságban nem volt válság. Ha pedig nem működik egy módszer, akkor újat kell találni, meg kell nézni a nemzetközi példákat, máshol hogyan csinálják. Nem kell messzire menni, Szlovákiában például nagyjából fél éven belül érezhető hatása volt az adócsökkentésnek. Több bevételt hozott az államkasszába, mint amennyit előzetesen vártak, és jobb eredményeket produkált a munkaerőpiacon, mint amivel számoltak. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében is adócsökkentésre van szükség. Nem úgy kell forrásokat teremteni, hogy több pénzt osztunk szét, vagy a bankópréssel gyártunk még, hanem kint kell hagyni forrásokat a gazdaságban, aztán majd a vállalkozó eldönti, mire költi ezt az összeget.

– Sehonnan nem vennének el?

– Vannak azért ebben a költségvetési tervezetben olyan kiadások, amelyek túlzottak. Mondok néhány példát. Negyvenmilliárd forintot akarnak elkölteni kormányzati informatikára, ami majdnem háromszor annyi, mint amennyit elvonnának a gyermekétkeztetéstől. De említhetném azt is, hogy tizenkétmilliárdot költenének irodabútorokra. Persze féllábú asztaloknál nehéz dolgozni, mégis azt gondolom, amikor takarékoskodni kell, akkor nem árt megfontolni, elköltünk-e bútorokra ennyi pénzt. Aztán nézhetjük azt is, hogy 325 milliárd forintot különítettek el öt különböző tartalék keretbe, ennyi pénzt vonnak ki a parlament jóváhagyása alól, ennek az összegnek a felhasználásáról a kormány jogosult dönteni. Azért egy kicsit sok, hogy miközben Bajnai Gordon beterjeszti a megszorítócsomagot, a kormány szépen bespájzol magának, hogy aztán a választások előtt politikai célokra felhasználhassa ezt a pénzt. Ez nem megy, ezért mondjuk azt, hogy a Bajnai-csomagot vissza kell vonni, és egy gyökeresen új költségvetésre van szükség.

– Az idei költségvetés az év elején néhány hónap alatt összeomlott, mivel nem valós számokra épült. A mostani biztosabb lábakon áll?

– Ezt egyelőre nehéz megmondani, még annak is adjunk egy kis esélyt, hogy elfogadják néhány módosító indítványunkat. Úgy tűnik például, hogy a gyermekétkeztetés kapcsán talán a Fidesz nyomására meghátrál a kormány. Az viszont biztos, hogy ez a büdzsé nagyjából jövő májusig lesz majd érvényben, olyan szerkezeti feszültségek vannak benne, amelyek addigra szétfeszítik a kereteket.

– Mire gondol?

– A kormány az Út a munkához programmal próbálja enyhíteni a munkanélküliséget, ami helyes irány, lényegében ötven-hatvanezer ember dolgozik ebben a programban. Csakhogy az erre szánt pénz nagyjából az év feléig elég. Ez alapján júliusban az történne, hogy ez az ötven-hatvanezer ember vagy visszaáramlik a szociális területre, vagy újra munkanélküli segélyre szorul. És nem ez az egyetlen rejtett akna ebben a költségvetésben.

– Ha majd kormányra kerülnek, elég lesz módosítani a költségvetést, vagy egy újra lesz szükség?

– Szívem szerint azt mondanám, mindent elölről kell kezdeni. Amit egyelőre nem lehet megmondani, hogy a világgazdasági, illetve az európai gazdasági környezet milyen lesz fél év múlva Magyarország számára. Aztán nagyon sok függ attól is, hogy milyen társadalmi hatásai lesznek a Bajnai-csomagnak, gondolok a munkanélküliségre, vagy a vállalkozásoknál folyó csődeljárások magas számára. Könnyen lehet, hogy előbb egy gyors tűzoltásra lesz szükség, és csak utána tud majd az új kormány egy teljesen más szerkezetű gazdaságot felépíteni. Természetesen sok minden függ majd attól is, hogy a külső partnerek, a Valutaalap hogyan állnak a kérdéshez, egy teljesen új büdzsé elfogadásához év közben, és az sem mindegy, hány csontváz esik ki a szekrényből. Persze semmiképpen sem mondunk le arról, hogy beindítsuk például a népesedési programot, a beruházásösztönzési programunkat, munkahelyeket teremtsünk, és így tovább.

– A baloldali sajtóban megpróbálták szembeállítani az ön nyilatkozatát Orbán Viktoréval. Ő azt mondta, az új kormánynak nem lesz türelmi ideje, ön pedig arról beszélt, hogy öt-hat hónapra lesz szükségük.

– Nincs ellentmondás közöttünk. Orbán Viktor azt mondta, hogy azonnal meg kell hozni a legfontosabb intézkedéseket, én pedig úgy fogalmaztam, hogy ezeknek a lépéseknek öt-hat hónapon belül lehet érezhető, pozitív hatásuk. Ez a nyilatkozatom tehát arról szólt, hogy csodát mi sem tudunk tenni, nem tudunk egy hét alatt százezer munkahelyet létrehozni, ugyanakkor azonnal munkához kell látnunk, amint feláll az új kabinet.

– Az imént azt mondta, csontvázak eshetnek ki a szekrényből…

– Pontosabban tömegsírokra fogunk bukkanni…

– Ejha…

– Ennek az új költségvetésnek már a kiindulási pontja is rossz, a gazdaság visszaesése ugyanis nagyobb lesz, mint amire számítanak. Erre építkezni pedig meglehetősen kockázatos, hiszen így bevételek maradnak el, a kiadások szerkezete pedig merev, tehát a hiány már év közben nőni fog. Ezt láttuk ebben az évben is, emlékezhetünk, Bajnai Gordon azt mondta, kőbe van vésve a 2,6 százalékos hiány, aztán most már négy százalék feletti hiányra számítanak az év végéig. A kormányzati propagandával szemben tehát nem vagyunk még túl a válságon, semmi sem támasztja alá Bajnai Gordon optimizmusát. A hitelminősítők mostani hitelfokozataiból azt látjuk, hogy Magyarországot Romániával, Bulgáriával, a rendkívül sérülékeny balti országokkal mérik együtt. Csehországtól, Lengyelországtól, Szlovéniától és Szlovákiától lemaradtunk, az újonnan csatlakozott uniós országok alsó harmadához tartozunk. Mélyről kell kezdenünk az építkezést, de készen állunk arra, hogy elkezdjük a munkát.

Bándy Péter