Miért olyan népszerűek a főként ruházati cikkeket, vegyi árukat, illatszereket, műszaki árukat és újabban gyógyhatású termékeket is forgalmazó ázsiai kisboltok? Mennyire komoly konkurenciái a magyar üzleteknek? Hogyan tudják alacsonyan tartani áraikat? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ a Rákóczi téri vásárcsarnokban.

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Próbavásárlásaink alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a magyar és az ázsiai kisboltok közötti piaci versenyt feszegető kérdések érzékenyen érintik a kereskedőket. Bár hivatalos, elektronikusan kiállított nyugtát minden üzletben kaptunk kérés nélkül is, a távol-keleti árusok a csarnok területén és az utcafronton is ellentmondást nem tűrően utasították el érdeklődésünket. A magyar kereskedők ennél azért beszédesebbnek bizonyultak.

Illegális áresés?

Chlpko Bence üzletvezető elmesélte, hogy itt, a Rákóczi téri vásárcsarnokban nem érzi a vetélytársak szorítását. Mivel főként rövid szavatossági idejű élelmiszereket árul, tartani tudja az alacsony árszínvonalat, és úgy véli, hogy sokkal inkább ő jelent konkurenciát a közelben áruló ázsiai kollégájának. A kereskedő azt is elmondta, hogy vonalkódos pénztárgépe van, amely levonja a készletből az értékesített árut, és automatikusan kiállítja a nyugtát a vásárlóknak. Úgy véli, hogy a nyugtaadás elhagyásával nem érdemes kockáztatni.

– Tejtermékeket, édességeket, csomagolt húsalapú árukat kínálok, szinte semmi kimért árucikket – sorolta az üzletvezető. – Van azonban egy másik boltunk is az Asia Center közelében az újpalotai vásárcsarnokban, ahol már erőteljesebben érzékeljük a problémát. Ott a seregnyi távol-keleti kereskedő olyan olcsón kínálja portékáit, hogy azzal az árszínvonallal mi nem tudunk versenyezni. A gyakorlat az, hogy a kínai és a vietnami árusok összefognak, és nagyon olcsón, közvetlenül a gyártótól szerzik be hatalmas mennyiségű, nehezen nyomon követhető árukészleteiket. Rendszerint a haszonkulccsal megnövelt áraik is alacsonyabbak, mint a nagykereskedelmi ár, és sokan vélik úgy, hogy mindezt csak áfabefizetés nélkül tudják megtenni.

Szekeres Zsuzsanna közvetlenül egy ázsiai vegyeskereskedés mellett árul tejtermékeket, de szerinte nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy kizárólag a távol-keleti kereskedőkkel van a probléma.

– Nekünk például azok a magyar sajt­áru­sok jelentik a konkurenciát, akik még nálunk is olcsóbban árulnak, és elképzelhető, hogy illegálisan szerzik be termékeiket, mert egy bizonyos árszint alatt legálisan már nem lehet gazdaságosan kereskedni – jegyezte meg sokat sejtetően Zsuzsanna. – Pedig a NAV rendszeresen ellenőriz, nemrég is hetekre bezártak itt egy zöldségboltot különböző szabálytalanságok miatt.

Séta közben szólítottuk meg Rozáliát, aki ritkán jár a Rákóczi téri piacra, ő inkább az angyalföldi Lehel Csarnokban számít törzsvendégnek. Zöldséget és húsárut magyar kereskedőktől vásárol, de rendszeresen megfordul a kínai üzletekben is, mert bár időnként észrevesz minőségbeli hiányosságokat, tapasztalata szerint a textil- és vegyi termékek ára verhetetlen.

Több ezer ázsiai kisbolt

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára megerősíti, hogy az ázsiai kiskereskedők és a magyar kisbolttulajdonosok között az elmúlt évtizedekben kialakult erős piaci verseny létező jelenség. Amint a szakember elmondta, a távol-keleti árusok a rendszerváltás után vetették meg lábukat hazánkban. A kilencvenes években még számos olyan panasz érkezett az ellenőrző hatóságokhoz, amikben magyar kereskedők azt kifogásolták, hogy az ázsiai konkurensek nem tesznek eleget nyugta-, illetve számlaadási kötelezettségüknek, nem fizetnek áfát vagy vámot, ilyen módon pedig piaci előnyökhöz jutnak. Azóta a helyzet némiképp változott. Az ázsiai üzletek ellen­őrzését az elmúlt években a NAV folyamatosan szigorította. A hazai boltokhoz hasonlóan, számukra is kötelező az online számlarendszer alkalmazása. Ezen túlmenően az EKÁER (Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer) 2015-ös bevezetése is a feketézés visszaszorítását célozta.

– Pontos adatokkal nem rendelkezünk, de a jellemzően piacokon, helyenként bevásárlóközpontokban, valamint önálló üzletekben is nagy számban jelen levő ázsiai kereskedelmi egységek száma több ezerre tehető hazánkban – ismerteti a főtitkár. – Az AsiaCenterben például 4-500 ilyen üzlet található, de a már korábban megszüntetett józsefvárosi piac szomszédságában, a Kőbányai út túloldalán is megtelepedett több mint ezer ilyen kisbolt. Ezek főként kínai kereskedések, de szép számmal akadnak közöttük vietnami és más ázsiai országokból származó tulajdonosi háttérrel rendelkező üzletek is. A távol-keleti kisboltok terjedését egyértelműen azok a fogyasztói igények generálták, amelyek elsősorban nem a minőséget, hanem az alacsony árfekvést tartották szem előtt. Az ár-minőség arány tekintetében a magyar vásárlók ma már sokkal tudatosabbak – magyarázza Vámos György.

Majd hozzáteszi, hogy például az olcsón, nagy tömegű ruházati áruféleségeket gyorsan forgató üzletek, vagy a nagyobb áruházláncok saját márkás termékei – főképp leárazás esetén – komoly konkurenciái a távol-keleti áruknak. Ugyanakkor azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ami kínai, az egyben silány is. A kínai termelői piac ugyanis jelentős változásokon esett át az utóbbi időszakban. Számos világmárka éppen Kínában állítja elő nívósabb termékeit, ez a gyakorlat pedig lehetőséget kínál az ázsiai „noname” áruk gyártóinak, hogy felzárkózzanak a jobb minőséghez. Bár a hazai piacon az utóbbi években tapasztalt béremelkedések egyre inkább lehetővé teszik, hogy a magyar vásárlók magasabb kategóriájú árukat vásároljanak, a kispénzű fogyasztók minden bizonnyal továbbra is keresni fogják az olcsóbb termékeket a kínai boltokban is.

Terjednek a hamisítványok

A különböző sajtóorgánumokban rendszeresen olvashatunk híreket egyrészt arról, hogy ellenőrzéseik során nagy értékű árut szabálytalanul forgalmazó cégekre csaptak le a NAV munkatársai. Másrészt sorozatosak azok a revíziók is, amelyek olyan kereskedőket buktatnak le, akik nem tesznek eleget nyugta-, illetve számlaadási kötelezettségüknek. A vám-, a közúti áruforgalmi, valamint a kisboltokban végzett helyszíni ellenőrzések során a pénzügyőrök vizsgálják az áruk eredetét, és azt is, hogy a hazánkba érkező termékek behozatala, szállítása és forgalmazása a jogszabályokban rögzített módon történik-e.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal lapunknak adott tájékoztatása szerint a NAV az adózási kockázatok alapján határozza meg az ellenőrizendők körét, és az elvégzett ellenőrzésekről a cégek képviselőinek nemzetiségét érintő nyilvántartást nem vezet. Ezért ázsiai tulajdonosi hátterű kisboltokkal kapcsolatban számszaki adatok nem állnak a hivatal rendelkezésére.

A NAV beszámolója szerint általánosságban elmondható, hogy a hamis termékek kereskedelme globálisan és dinamikusan terjedő jelenség, amit felerősít az elektronikus kereskedelem robbanásszerű növekedése. A hamis termékek túlnyomórészt a Távol-Keletről érkeznek Magyarországra, jellemzően a postai és gyorspostai szolgáltatók által szállított küldemények részeként. Ennek oka egyrészt, hogy egyre megfizethetőbb ez a szállítási mód, másrészt fokozódik az e-kereskedelem világkereskedelemben betöltött szerepe. A hamisítványok forgalmazói ebben a szállítási módban a többinél kisebb kockázatot látnak, és bár az online forgalmazás jelentős kihívások elé állítja a vámhatóságot, a NAV munkatársai nagy mennyiségben szűrik ki a forgalomból a hamis termékeket.

A hazai vásárlók kegyeiért folytatott piaci harcban a kilencvenes évektől kezdődően jelentős szerepet vállalnak az ázsiai kereskedők. Ezek a kiskereskedelmi egységek nagy számban találhatók meg mind a fővárosban, mind a vidéki településeken. A kínai, vietnami és egyéb ázsiai üzletekben megvásárolható termékekhez – főként az árat és a minőséget illetően – különböző sztereotípiák kapcsolódnak. Ugyanakkor a piaci verseny részeként a kereskedelemben egyre megszokottabbá váló, folyamatos akciók és leárazások, valódi választási lehetőségeket kínálnak a vásárlóknak arra, hogy kedvezőbb áron jussanak jobb minőségű termékekhez.