Fotó: Katolikus Karitász/Vermes Tibor
Hirdetés

Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója az MTI-nek telefonon elmondta: a csomagosztásnak kettős üzenete van. Egyrészt az a valóságos segítség, amelyet a mindennapokban használható eszközök, babaápolási felszerelések, lázmérők, krémek, babaruhák, pelenkák jelentenek, másrészt pedig, hogy kifejezze azt a törődést, szeretetet és az összetartozás érzését, amit az anyaország a száz éve elcsatolt, más országokba került magyarok iránt érez – magyarázta Écsy Gábor.

„Emellett kifejezi azt a köszönetet is, hogy itt még mindig magyarok élnek, magyarul beszélnek, magyar gyermekeket nevelnek, a magyar hagyományokat igyekszenek megtartani, lehetőség szerint magyar iskolába járatják a gyerekeket, magyarul imádkoznak, és ez nagyon nagy dolog itt a végeken, hiszen nagyon erős a nyomás, az asszimiláció, és a kísértés, hogy máshol a világon jobb élet várna rájuk, ha elmennének. Ők viszont itt maradtak, és vállalták ezt a sorsot, és vállalják ezt az összetartozást az anyaországgal” – tette hozzá.

A Kárpát-medencében, a Kárpátalján, a Gyimesekben, a Felső-Tisza-vidéken összesen 34 csomagot osztanak ki olyan édesanyáknak, akik a közeljövőben adnak életet gyermekeiknek.

Korábban írtuk

A Katolikus Karitász országos igazgatója szerint nagy szükség van a kapcsolattartásra az anyaország és a külhoni magyarság között, és a Katolikus Karitász mindent megtesz azért, hogy segítse a szórványban élő magyarokat, és ehhez különböző programokat szerveznek, például az orvosmissziót vagy a beiskolázási programokat. „Erősítjük mi is ezt a kapcsolatot, és az állam részéről is nagy törekvés van arra, hogy ez a kapcsolat szoros legyen és megmaradjon, és ezáltal ők is megmaradjanak” – tette hozzá.

Grezsa István Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, aki szintén jelen volt az átadáson, kiemelte, hogy „Trianon száz éve a XXI. században semmiképpen sem csak a múltról szól, hanem elsősorban a jövőről”. Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy tisztelegni kell a sok-sok veszteségen átesett határon túli magyarok előtt, de békejobbot kell nyújtani az itt élő népeknek is annak érdekében, „hogy írjuk végre felül a nemzeti türelmetlenséget, és egy közös Kárpát-medencei, közös kelet-európai érdeken alapuló valódi együttműködésben lépjük túl Trianon árnyékát”. Kiemelte: „nem fog attól egyetlen egy ország integritása sem csökkenni, ha elismerik azt, hogy méltánytalanul vágták le Magyarország mindkét kezét és lábát száz évvel ezelőtt a Párizs melletti Trianon kastélyban”.

Grezsa István szerint a XXI. század a magyaroké lehet, sikeresek lehetnek, „és a Szent István-i állameszme nyomán alkalmasak is vagyunk mi, magyarok arra, hogy az itt élő népek kovászaként a kelet-európai térséggel összefogva megújítsuk a nyugat-európai mindennapokat”.

A politikus sikeresnek értékelte a magyar nemzetpolitika utóbbi tíz évét, és elmondta, ma már nemcsak a kulturális és nyelvi jogok biztosítása fontos, hanem „száz év után egész egyszerűen érje meg újra magyarnak lenni a Kárpát-medencében, és ehhez nélkülözhetetlenek azok a gazdasági alapok, amelyeket a magyar kormány immár a nemzetpolitika részeként folyósít hosszú évek óta, és ezek nemcsak a magyar kisebbséget szolgálják és támogatják, hanem a többség érdekeit is”. Végül reményének adott hangot, hogy a magyar nemzetpolitika azt is üzeni a környező országok népeinek, hogy „megéri Magyarországgal együttműködni, mert a stabilitást és a kiszámíthatóságot sugárzó Magyarország jelenleg a Kárpát-medence legperspektivikusabban fejlődő területe”.

Fotó: Katolikus Karitász/Vermes Tibor