Balekok és „bérgyilkosok”
Véget ért a nyomozás az ügyvédnő ügyében, akit azzal gyanúsítanak, hogy bérgyilkost fogadott rokona férjének a megölésére. Terve azonban füstbe ment, a nőt a bérgyilkosságot vállaló társaság csúnyán becsapta. A rendőrség megerősítette a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint az ügy egyik kulcsfigurája a Demokratikus Koalíció volt politikusa. Mint az eset is mutatja, bérgyilkost fogadni ma Magyarországon nem olyan egyszerű, mint ahogy a filmek alapján hinnénk. De valóban lehetetlen próbálkozás? És mire számíthat, aki lebukik? Utánajártunk.
A rendőrség közleménye szerint az akkor ügyvédként dolgozó 47 éves nő Sz. Zsolttal megállapodott, hogy a férfi megöli az ügyvédnő egyik rokonának a férjét. A beszélgetést azonban Sz. Zsolt titokban felvette, majd bejelentkezett a leendő áldozatnál, és elmondta neki, hogy megbízást kapott a megölésére. Sz. Zsolt elárulta a férfinak, hogy ki a megbízó, és azt is, hogy az ügyvédnő 70 ezer eurót ajánlott fel a „munka” elvégzéséért. A „bérgyilkos” felkínálta a megjelölt áldozatnak, hogy 3500 euróért odaadja a hangfelvételt; meg is egyeztek. A férfi az Sz. Zsolttal kötött megállapodás értelmében elhelyezte a pénzt a megbeszélt helyen és időpontban, ám a hangfelvételt nem kapta meg. Ezek után tett feljelentést a rendőrségen.
A nyomozás során kiderült, hogy Sz. Zsoltnak volt még négy bűntársa. Közülük az akciót az 50 éves K. Gusztáv, azaz Kőrös Gusztáv, a DK korábban csalásért nyolc évre elítélt volt politikusa irányította. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az ügyvédnőt emberölés előkészületének, míg társait csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki.
Blöff
Meglehetősen gyakori, hogy az alvilág „beeteti”, majd csúnyán átveri az illegális javakat vagy szolgáltatásokat kereső laikusokat. A dark weben (sötét web) például számos oldal hirdet bérgyilkos-szolgáltatást, ára jellemzően pár tízezer dollár. A megrendelők általában csak utólag döbbennek rá, hogy csalás áldozatai lettek, hiszen ahol hamis okmányok, drogok és gyermekpornó is beszerezhető, a bérgyilkosság is teljesen reális szolgáltatásnak tűnik.
Szakemberek szerint azonban a bérgyilkosságot hirdető oldalak szinte kizárólag átverések, nincs rá bizonyíték, hogy a megrendelésekhez tényleges halálesetek is kötődnének. Így van ez a személyesen megrendelt gyilkosságok esetében is. A bűnözők ugyanis sokkal hajlamosabbak a csalásra, mint egy kockázatos gyilkosság kivitelezésére, ami teljesen logikus részükről: a megrendelő vélhetően nem fog panaszkodni a hatóságoknak a nem teljesített szolgáltatásért. Sokakat ítéltek már el ilyen ügyek miatt, de többnyire nem a végrehajtót, hanem a megrendelőt fogják el a hatóságok.
Az áldozat: a bizalom
Az egyik legismertebb magyar bérgyilkossághoz köthető ügy kapcsán fejek is hullottak, igaz, csak képletesen, és csak az RTL Klubnál. 2001-ben Frei Tamás a nagy sikerű Dosszié című műsorában szólaltatott meg egy állítólagos orosz bérgyilkost, aki egymillió dollárért elvállalta volna Orbán Viktor megölését. Néhány nappal később riporterkollégája, Juszt László kiderítette, hogy az úgynevezett bérgyilkos egy moszkvai autókereskedésben dolgozik, és mellékesen filmekben statisztál. Az ominózus interjúra is szerződtették: a szerepért hatszáz dollárt ígértek neki, amiből aztán csak négyszázat kapott meg.
Frei azzal védekezett, hogy az orosz maffián keresztül jutott el a „bérgyilkoshoz”, és azért nem adhatja ki az interjú hitelességét bizonyító információit, mert ezzel életveszélybe kerülhet. Később azonban, miután nemzetközi botrány lett az ügyből, elnézést kért a magyar és az orosz közvéleménytől. Az RTL Klub is bocsánatot kért a miniszterelnöktől, azonban a programigazgatónak és a tévé vezérigazgatójának távoznia kellett. Juszt azonban továbbment, és azt állította, a riport kapcsán felhívta a szerencsi rendőrkapitányság akkori bűnügyi vezetője, és elmondta, hogy a műsorban megszólaltatott másik „bérgyilkos” valójában egy pitiáner tolvaj, akit többször is elfogtak már lopás miatt. Így végül a bérgyilkosügy első számú áldozata az emberek sajtóba vetett bizalma lett.
Az „agy”
A bérgyilkosság nem büntetőjogi tényállás, hanem olyan kriminalisztikai fogalom, amelyben a gyilkosság motivációja egyértelműen a pénz. Az elnevezés és a bűnügyi filmek miatt a közvéleményben az a képzet él, hogy a bérgyilkos foglalkozásszerűen űzi a pénzért való emberölést. Eközben a valóság az, hogy az elkövetők nem feltétlenül professzionális módon és a filmekben szereplő összegeknek csupán töredékéért hajtják végre tettüket.
– A tettes, vagyis a bérgyilkos vonatkozásában minden esetben megáll az előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés. A megbízó esetében ugyanez a minősítés, csak őt a bűncselekmény „felbujtójaként” vonják felelősségre. Ahogy a büntetés mértéke, úgy a társadalmi megítélés is függ a bűncselekmény egyéb körülményeitől – mondta a Demokratának dr. Bolyky Orsolya jogász-kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) tudományos főmunkatársa.
Jól mutatja ezt a Petróczi-ügy, amelynek során a felbujtó súlyosabb büntetést kapott, mint a gyilkosság elkövetője. A nagy nyilvánosságot kapó bűneset másodrendű vádlottja, Petróczi András nyolcmillió forintot ígért az elsőrendű vádlottnak, Lázár Zsoltnak ha megöli az anyját, Soproni Ágnest. Lázár ezt meg is tette, majd az ismert színésznő tetemét feldarabolták, műanyag zsákokba tették, később pedig elásták a solymári erdőben.
Soproni Ágnes fia előre kitervelt, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság miatt mint felbújtó kapott életfogytiglant, amelyből leghamarabb 40 év múlva szabadulhat, míg a cselekmény végrehajtója, Lázár Zsolt, azaz a tettes leghamarabb 35 év múlva kerülhet szabadlábra.
– Ebben az esetben a gyilkosság előre elterveltsége viszonylag könnyen bizonyítható volt, azonban a büntetés kiszabásánál sokat nyomott a latban, hogy a színésznő fia volt az ötletgazda, az ő utasításai alapján történt a holttest eltüntetése, valamint a bűncselekmény leplezése. Az elsőrendű vádlott esetében enyhítő körülményt jelentett, hogy alacsony intellektusú, könnyen befolyásolható fiatalember – mondta lapunknak Bolyky Orsolya.
Társadalmi megítélés
A bérgyilkosságok társadalmi megítélése nem feltétlenül tükrözi a büntetőjogban honos súlyosbító, valamint minősítő tényezőket. A társadalom kevésbé tekint morális ügyként az alvilági leszámolásokra, ahogy történt az a kilencvenes évekbeli budapesti éjszakai élet meghatározó személyei ellen elkövetett bérgyilkosságok esetén is; egyrészt az „intézzék el egymás között” szemlélet érvényesül, másrészt az átlagember kevésbé tud azonosulni az áldozatokkal, akik sokszor szintén a szervezett bűnözés aktív résztvevői.
Ezekkel szemben az olyan ügyek, mint a 11 éves Szita Bence meggyilkolása, természetesen nagyobb felháborodást keltenek, a felbujtó motivációja, valamint az áldozat személye és a vele történő kegyetlenkedés minden jóérzésű embert elborzaszt. A gyilkosságot megrendelő nevelőanya esetében a bíróság megállapította az „aljas indok” minősítést is, ami még súlyosabbá tette az ügy megítélését. Polcz Erikát és az emberölést elkövető két férfit tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Ezzel ő lett volna az első magyar nő, aki soha nem hagyhatja el a börtönt, ha nem hal meg 2017 elején, lemondva a kemoterápiás kezelésről, rákban.
Fehérgalléros bérgyilkosok
Bolyky Orsolya szerint bérgyilkosság esetén jogi szempontból más különbség is szóba jöhet az alvilági leszámolás és magánakció között. Előzőnél általában megállapítható, hogy bűnszervezetben követték el, amely esetén ki van zárva a feltételes szabadlábra bocsátás lehetősége, mivel a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik, így a bírónak az alapján kell a középmértéket kiszámítania, amely sokkal súlyosabb büntetést eredményez.
Felderítés szempontjából talán ez az egyik legnehezebb feladat, ami a hatóságokra hárul, ugyanis a bűnszervezetek sok esetben a fehér- és a feketegazdaság területén is működnek. A bűnszervezet keretében megvalósított bűncselekmények vonatkozásában is számítanak a minősítő körülmények, a büntetettség (pl. visszaeső) és egyéb, a törvény által deklarált szempontok, míg a súlyosító és az enyhítő körülményeket a bíró szabadon mérlegelheti. Ezért, amennyiben például az áldozat köztiszteletben álló személy, azt mindenképpen súlyosító körülményként veszik figyelembe.
– A szakértői vélemények alapján kimondható, hogy a gyilkosságok elkövetőinek mintegy fele antiszociális személyiségzavarban (köznyelvben pszichopátia) szenved, de sok esetben más mentális zavarok is megjelentek, mint például a depresszió. Minden eset egyedi vizsgálatot igényel, azonban a „profi” bérgyilkosok kapcsán feltételezhető az empátia hiánya, az érzelmi ridegség, sok esetben az egoizmus is – fejtette ki Bolyky Orsolya. Ez pedig nemcsak a társadalomból, de a bírákból sem vált ki szimpátiát.