Fotó: shutterstock.com/Sergii Gnatiuk
Hirdetés

A végrehajtók működése körül már az ezredforduló környékén folyamatosak voltak a botrányos ügyek. Pénzszórásról, korrupciós vádakról szóltak a hírek, egy időben például arról cikkezett a sajtó, hogy megfelelő ellenérték fejében egyes végrehajtók közreműködnek bizonyos javak átjátszásában.

Ráadásul, mint arra az Origo hétfői írása is emlékeztet, a 2010-es évek elején zajlottak azok a végrehajtási eljárások, amelyek a bedőlt devizahitelek miatt vették kezdetüket. A külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönszerződések azonban bonyolult jogi konstrukciókat tartalmaztak, miközben a végrehajtók legnagyobb része abban az időben nem volt jogvégzett, hiszen rendszerváltozás időszakából származó szabályok lehetővé tették, hogy olyanok is a pályán maradhassanak, akik nem végezték el a jogi egyetemet.

Ez olyannyira jellemző volt, hogy mint a portál cikkéből kiderül, 2015-ben a közel kétszáz végrehajtó felének legfeljebb érettségije volt, és csupán negyvenen rendelkeztek jogi diplomával.

A kormány a sorozatos botrányok miatt a végrehajtási terület reformja mellett döntött. Szekér Judit személyében 2014 végén miniszteri biztost neveztek ki a kamara mellé, s megindult a teljes átvilágítás. Pénzügyi és más problémák sokaságára derült fény, melyet büntetőfeljelentés is követett. Ezután, 2015 nyarán–őszén megszűnt a végrehajtói kamara, helyét Magyar Bírósági Végrehajtói Kar néven egy új szervezet vette át.

A megváltozott hatásköri, szervezeti, eljárási szabályok mellett lényeges újdonság volt, hogy immár törvény írta elő: 2017. december 31-én minden végrehajtónak kellett hogy legyen jogi diplomája, de legalábbis igazolnia kellett, hogy megkezdte egyetemi tanulmányait – ezt legkésőbb 2022 végéig be kell fejeznie. Ez alól felmentést csak azok kaptak, akiknek kevesebb évük volt a nyugdíjkorhatárig, mint amennyi időt a jogi tanulmányok igénybe vettek volna. Közel negyvenen éppen ezért el is hagyták a pályát, nem vállalták a diplomaszerzést.

Korábban írtuk


A reformok dacára ami nem változott, hogy a tagok, illetve egyes tagok és és a végrehajtói kar elnöke, Schadl György között is folyamatos volt a feszültség. A büntetőeljárásról kiszivárgott sajtóhírek alapján felmerült a gyanú: Schadl alatt a végrehajtói karba pénzért lehetett bekerülni, a tagságért pedig állítólag havonta kellett fizetni. Az Origo szerint jelenleg hetvenhat végrehajtói iroda érintett az ügyben.

Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy házon belül mások mellett olyanok szítják az indulatokat, akik a jogi diploma hiánya miatt nem dolgozhatnának tovább. Közülük sokan egykori rendőrök. Nem mellékes az sem, hogy jelenleg harmincöt új végrehajtói hely kiosztása van napirenden, így a „piac újraosztása” miatt is jelentős volt a feszültség.

Ezek a viták és vádak vezethettek végső soron a most is zajló titkos nyomozáshoz, illetve Schadl György néhány héttel ezelőtti őrizetbe vételéhez. És voltaképpen Völner Pál államtitkár keddi lemondásához is. Ez azonban a végrehajtói helyeket nem érinti: úgy tudjuk, a kormány továbbra is eltökélt abban, hogy végigvigye a végrehajtói pályázatokat. Az Igazságügyi Minisztérium kedden azt közölte: a végrehajtókkal kapcsolatos korábbi igazságügyi minisztériumi feladatok 2021. október 1-jétől a Biró Marcell vezette Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához tartoznak.