A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete immár ötödik éve készül különleges cukrász remekekkel az államalapítás ünnepére. A Magyarország Tortájára keresztelt különleges desszertet augusztus 20-án mutatják be először a Magyar Ízek Sétányán, majd ezt követően kerül a cukrászdák pultjaira az eredeti receptúra alapján készült sütemény.

A Magyarország Tortája cím elnyerésére minden évben pályázat útján lehet nevezni. A jelentkezők között cukrászmesterek és kísérletező kedvű háziasszonyok egyaránt előfordulnak, a lényeg, hogy olyan innovatív és kreatív ötletekben gazdag recepteket várnak a szervezők, amelyek jellemzően a magyaros ízvilágot tükrözik, és valamilyen formában kapcsolódnak az augusztus 20-i ünnephez. A beérkezett pályamunkákat neves cukrászmesterekből álló zsűri bírálja el, akik az első körben három döntős tortát választanak ki, majd a második fordulóban egy újabb grémium dönt az az évi győztesről.

Idén a döntőbe jutott torták közül a tatabányai Császárkörte tortában a körte-mascarpone sajt-csokoládé tökéletes kombinációját találjuk, míg a másik két édesség, a Kecskeméti barack, valamint a Kecskeméti barackkal töltött köles torta, melyekben a hírös város páratlan gyümölcse dominál.

A Magyarország Tortája cím hivatalos kihirdetésére július végén került sor. A győztes tortát az Ipartestület szervezésében az ország több száz cukrászdájában, azonos recept alapján, egyszerre kezdik el készíteni a mesterek, majd augusztus 20-ától folyamatosan árulják.

Idén, 2011-ben a Kecskeméti barackkal töltött köles torta nyerte el a Magyarország Tortája elismerést, amelyet idén is a Zila Kávéház csapata készít el. A torta érdekessége, hogy cukorbetegek és lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Sőt, a fogyókúrázóknak sem kell aggódniuk a fölösleges kilók miatt. Ugyanis sikerült egy olyan tortát készíteni, mely nem csak finom, hanem egészséges is.

Az eredeti recept Karcagról származik és az alaprecept kisebb módosításával készült a torta.

Történelmi hajókarnevál a Dunán

Augusztus 20-án 14 órakor veszi kezdetét az ünnepi parádé a Magyar Honvédség szállító-helikoptereinek és Gripen kötelékének Duna feletti átrepülésével, amellyel egy időben a vízen motorcsónakok jelennek meg Magyarország nemzeti lobogójával a fedélzetükön. A pár perces műsort követően indulnak a történelmi hajók a Margit hídtól a Lánchíd felé. A hajók látványos díszletezése öt történelmi korszakot elevenít fel: Szent István korát, a reneszánszt, a reformkort, a századforduló szecesszióját és napjainkat.

A hajók a Parlament épülete előtt tiszteletkört tesznek, miközben a Vadászterem erkélyén a Köztársasági Őrezred Parlamenti Díszőrsége a történelmi zászlók és Magyarország nemzeti lobogójának felvonultatásával tiszteleg a hajók – jelképesen a magyar történelem – előtt.

A tiszteletadás végén a hajók sorba rendeződve indulnak tovább a Lánchíd irányába. A Lánchídnál a konvoj besorol a történelmi hajók mögé, és a Petőfi híd irányába haladnak tovább.

Mindeközben a Petőfi híd felől egy 8 hajót számláló konvoj úszik fel a Dunán, amelyek fedélzetükön közel hétszáz, állami gondozott fiatalnak hozzák közelebb a hajós felvonulás látványát. A hajók elvonulása után, 14 óra 20 perckor motorcsónak bemutató-verseny veszi kezdetét.

A Moszkva típusú hajók díszletezése során szigorú előírásoknak kellett megfelelni. Az össztömeg nem haladhatta meg az 5 000 kg-ot, a pályázóknak továbbá biztosítani kellett a hajó vezetőjének szabad látóterét, illetve a személyzet mozgásterét. A döntőbizottságban Balatoni Monika, a Hungarofest kreatív igazgatója, Gárdonyi László megbízott szakértő, valamint Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vett részt.

Új díszkivilágítást kap a Parlament

Augusztus 20-ától új, látványosabb díszkivilágítást kap a Parlament épülete, melyet először a tűzijáték után láthatnak az érdeklődők. Az Országház díszvilágítása jelenleg csupán a kupola megvilágításából áll, melyet fém-halogénlámpás fényvetők fehér fénnyel láttatnak. Az épület homlokzata és tetőzete sötétbe burkolózik, így az éjszakai látvány sokkal szegényesebb a nappalinál. A Dunán hajózók, vagy a túlpartról szemlélődők számára az esti látvány bizonyára csalódást kelt a nappal megszokott látványhoz képest.

Az Országház épületének külső felújítása kapcsán a dunai oldal elől két éve kerültek le az állványok, így lehetőség nyílt megvilágításukra is: a dunai homlokzat, valamint a tornyok és a tetőzet meleg-sárga nátriumlámpás egyenrangú díszvilágítást kap. A világítás kialakítása lépcsőzetes elrendezéssel történik, melyet az épület elé telepített vagy süllyesztett, oszlopokra és a homlokzatra szerelt, illetve a tetőzeten és az erkélyeken elhelyezett lámpatestek alkotnak. Ez a rendszer az Országház egészét egyenrangúan láttatja, kiemelve annak építészeti nagyszerűségét.

A próbavilágítások már lezajlottak, melyek során a szakemberek kialakíthatták a lehető legszebb hatás eléréséhez szükséges megoldásokat: a pontos tervezés azt is lehetővé teszi, hogy a keresztbevilágítások elkerülésével a fényszennyezést is csökkentsék. A modern, magas fényhasznosítású és energiatakarékos világítótestek hosszú élettartamot és barátságos fényt ígérnek.

Az Országház dunai homlokzata, alsó- és felsőházi termei tetőzete, az épületvégi tetőzetek, a kupola és kőtornyok díszvilágítását – közbeszerzési eljárást követően – a Lisys Fényrendszer Zrt. építette ki: a beruházás nettó 485 millió forintból valósult meg.

Az 1990-ben megalakult Lisys Fényrendszer Stúdió, majd később Zrt. nevéhez számos világítási siker és szakmai elismerés kapcsolódik. A cég tevékenysége átfogja a különféle világítási és hangosítási berendezések létrehozásának minden területét, és felöleli az ezzel kapcsolatos összes mérnöki munkát. A Lisys Fényrendszer Zrt. Budapest esti panorámaképét eddig is alapjaiban határozta meg: a Budavári Palota, a Művészetek Palotája, a Nemzeti Színház, a Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi emlékmű díszvilágítását készítették el. A Lisys szakembereinek gondos munkáját dicséri a Szabadság – híd egyedülálló megvilágítása, amely olyan rangos elismerést eredményezett fővárosunk számára, mint az Auroralia-díj, de a Lisys szakemberei készítették el az Erzsébet-híd díszvilágítását is.

A díszkivilágítás főpróbája 2011. augusztus 16-án az esti órákban lesz: ezt követően az Országház három estén át nem lesz kivilágítva, hogy azután az augusztus 20-i tűzijáték zárásaként új díszkivilágításában ismét ragyogjon.

„Vedd fel és láss!” – Látás ajándékba: egészségőrző program a moldvai csángók körében

Idén is végigkíséri az ünnepi programot a jótékonyság. A Magyar Ízek Sétányára látogatók a hazai finomságok vásárlása mellett a moldvai csángó gyermekeket támogathatják, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével. A Budai rakparton, a Clark Ádám tér és a Bem József tér között péntek délelőtt megnyíló kétnapos gasztronómiai sétányon minőségi magyar termékeket, hagyományos nemzeti ételeket, italokat és a magyar uniós elnökség válogatott borait kóstolhatják meg az idelátogatók. A bevétel 25 százaléka moldvai csángó gyermekek tanulási nehézségeket okozó látásjavítására fordítják.

2012-ben általános egészségőrző programot hirdet a moldvai csángók körében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A Budapesttől ezer kilométerre eső településeken élő emberekre – akik szigetszerű közösségekben élve a mai napig őrzik magyarságukat – a Szeretetszolgálat Nemzetközi Missziós Orvoscsoportja hívta fel a figyelmet.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nemzetközi Missziós Orvoscsoportja 2005-ben jött létre, tagjai fiatal és elkötelezett szakorvosok, akik valamennyien önkéntesek. Első küldetéseiket a szumátrai szökőár, a pakisztáni földrengés, a Jáva szigetén történt vulkánkitörés és a libanoni háború által sújtott területeken teljesítették, az éppen megsemmisült egészségügyi ellátást pótolták kórházi sátraikban. Missziós feladataikra folyamatosan képzik magukat, szükség esetén nehezen megközelíthető terepeken, víz és áram nélküli területeken, akár sivatagi körülmények között, vagy a hegyekben is dolgozhatnak.

2008-tól kezdődően a máltai orvoscsoport Kárpát-medencei programot indított, ennek során Székelyföldön, Kárpátalján, és a moldvai csángók lakta településeken végeztek egészségügyi vizsgálatokat. Tizenöt perc alatt felállítható kórházi sátraikban napi 120-140 beteg vizsgálatát és ellátását végzik, legyen szó vérnyomásmérésről, a szemészeti szakvizsgálatról vagy akár kisebb sebészeti beavatkozásokról.

Az általános egészségügyi vizsgálatokat 2009-ben kiterjesztették a magyarországi nyomortelepekre és roma közösségekre, ahol a gyermekek alultápláltsága és a higiéné hiánya általánosnak mondható, a felnőttek nagy részének akár évtizedek óta nincs kapcsolata az egészségügyi rendszerrel, meglévő betegségeikről, illetve azok következményeiről semmilyen ismerettel nem rendelkeznek. Egy jellemző adat: hatszáz gyermek szemészeti vizsgálata során 75 olyan rövidlátó gyermeket találtak, akik már a tábláig sem láttak el, a korrekció hiánya miatt ötvenhárman végérvényesen el is veszítették az éleslátás képességét. Hiányzó szemüvegeiket támogatói jóvoltából a Máltai Szeretetszolgálat adhatta ajándékba.

2011 júniusában a missziós orvoscsoport öt nap alatt ötszáz felnőttet és gyermeket vizsgált meg három moldvai csángók lakta településen. Dr. Szalai László, a máltai orvoscsoport vezetője szerint vizsgálataik az ott élők ellátásának súlyos hiányosságait tárták fel. A szakellátás a legtöbbször elérhetetlen, sokszor a legegyszerűbb gyógyszerek beszerzése is nehézségekbe ütközik. Ha Magyarországon a várost a zsáktelepüléstől elválasztó néhány kilométeres távolság több évtizedes lemaradást jelenthet, akkor feltehetjük a kérdést, milyen elszigetelt körülmények között élnek a fizikai távolságon túl a nyelvi korlátokkal is küzdő csángó magyarok. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat úgy döntött: 2012-ben egyéves programot indít a moldvai Magyarfalun, Somoskán és Lábnyikon. A településekre orvosok, szakápolók és egyetemi hallgatók alkotta önkéntes máltai csoportok érkeznek kéthetes turnusokban, hogy egészséges életmódra, elsősegélynyújtó ismeretekre, a gyakoribb betegségek megelőzésére, kezelésére tanítsák az embereket, miközben egy kicsi, ám az alapvető feltételeknek megfelelő egészségügyi centrumot is létrehoznak. Vecsei Miklós alelnök reményét fejezte ki, hogy egy év után a Szeretetszolgálat egy testileg, lelkileg egészségesebb csángó közösséget maga mögött hagyva tér vissza küldetéséről.

A „Vedd fel és láss!” program során az István király ünnepén a Magyarországon élők a Máltai Szeretetszolgálat munkáján keresztül bepillantást nyerhetnek az elszigetelten élő emberek életébe, őszinte és világos képet kaphatnak a határon túli magyar közösségek helyzetéről, és részt vállalhatnak a csángóföldi miszszióban is. Ily módon a program minden támogatója hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki egy hosszú ideje nélkülözött szemüveggel együtt a látását is visszakapja, ezáltal részesévé válhat egy hétköznapi „csodának”.

(MTI)