Bemutatták Raffay Ernő legújabb könyvét
A Zugló a nemzetért – modernkori történelmünk programsorozat keretében zajlott könyvbemutatón a történész megjegyezte, összesen három szabadkőműves miniszter és négy államtitkár került a végrehajtó hatalomba a monarchia 1918-as bukása után.
Raffay Ernő rámutatott: 1921-ben és 1950-ben is betiltották a szabadkőművességet, iratanyagukat azonban mindkét időszakban megmentették. Mivel Rákosi Mátyás pártfőtitkár a XX. század elején a szabadkőművesek által támogatott Galilei Kör tagja volt, tovább engedte működni a szabadkőműveseket, mint a többi civil szervezetet – tette hozzá.
Kitért arra, hogy a páholyok tagjainak száma az első világháború alatt 7500-ra emelkedett. Tíz alaptörvényt fogalmaztak meg 1886-ban, ezek között szerepeltek kezdetben az önképzés és a humanitárius cselekedetek, amelyek viszont a XIX-XX. század fordulóján háttérbe szorultak.
Elmondta, a szabadkőművesek később szorgalmazták az iskolák államosítását, „támadást indítottak a keresztény egyházak ellen”, és megfogalmazták: „meg kell szüntetni a katolikus egyház lelkek feletti hatalmát”, azaz meg kell szüntetni a kötelező hitoktatást, és azt is hangoztatták, hogy „az egyházakat tartsák el a híveik”.
A könyv bemutatóján arról is beszélt, hogy összesen négy kötetet szeretne írni a szabadkőművességről, ez a mostani, 300 oldalas munka a sorban a második. A következő, harmadik kötet a politizáló szabadkőművességről szól majd, és a tervek szerint jövő tavasszal jelenik meg, míg a negyedik kötetet egy év múlva adják ki, és a szabadkőművesek háború alatti tevékenységét taglalja majd.
Rozgonyi Zoltán, Zugló alpolgármestere (Fidesz-KDNP) utalt arra, egy éve jelent meg Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című kötete, amelynek folytatása a mostani könyv. A kiadvány segítségével megismerhetővé válik a szabadkőművesek tevékenysége, illetve „jobban meg lehet érteni a magyarság tragikus közelmúltját” – közölte.
Szakács Árpád, a könyvet kiadó Kárpátia Stúdió vezetője elmondta: céljuk, hogy feltámasszák a konzervatív történetkutatást, és az „hasonló státusba kerüljön, mint a Horthy-korban”. Az általuk immár három éve megjelentetett Nagy Magyarország című történelmi magazin pedig azt szeretné sugallni, hogy „létezik egy Kárpát-medencei sorsközösség” – fogalmazott.
Azt is célként jelölte meg, hogy a társadalom „felfedezze az elfeledett Kárpát-medencei történelmet”. Megemlítette, hogy kiemelkedő lapszámot ért el a Szlovákiával foglalkozó kiadványuk, illetve kiadtak egy különszámot a Délvidékről, valamint magazinjaikhoz saját kialakítású térképeket is mellékelnek.
(MTI)