Beözönlöttek a románok az úzvölgyi sírkertbe

Csaknem ezer székelyföldi civil és közszereplő vont élőláncot az úzvölgyi katonatemető elé csütörtök délután, hogy megakadályozza annak az egyházi szertartásnak és koszorúzásnak a megtartását, amelyet Dormánfalva polgármesteri hivatala hirdetett meg a hősök napja alkalmából.

A székelyföldiek székely zászlókkal és transzparensekkel sorakoztak fel tömött sorokban a lakatlan hegyi település első világháborús katonatemetője előtt. Transzparenseiken azokat a román hatóságok által kiállított iratokat mutatták be, amelyek szerint Dormánfalva polgármestere törvénytelenül járt el, amikor a település közvagyonába vette a temetőt és építési engedélyt adott magának egy román parcella kialakítására.

A tüntetők transzparensen mutatták be azt a temetőrajzot, amelyet a román Hősök Emléke Társaság készített 1927-ben a temető korabeli rendezése után, és amelyen a román társaság öt magyar, egy német és egy osztrák parcellát jelölt be.

Közben az avatásra érkező románok is gyülekezni kezdtek a temető környékén, és idővel egyre türelmetlenebbek és agresszívabbak lettek – írja a Székelyhon.ro nyomán a Mandiner. A románok fütyültek, ordítoztak, később „Éljen Románia, éljen a trikolór!” rigmusokat üvöltöttek, román zászlókat és román nemzeti színű kalapokat lengetve. Ezután azt kiabálták, hogy „ki a magyarokkal az országból”, és szégyelljék magukat.

Az előláncot alkotó magyarok eközben folyamatosan imádkoztak, a Hiszekegyet, a Miatyánkot és az Üdvözlégyet.

Fél hat körül dulakodás támadt, „a feldühödött román tömeg a dulakodásban több csendőrt is az árokba lökött”.

„18.13 – Elkezdődött a román mise a temetőben, egyenként felolvassák az állítólag a temetőben nyugvó 142 román katona nevét” – írja a Székelyhon.ro. – „A névsorolvasást taps kíséri. Többek között elhangzott, nem az számít, hogy kihez tartozik a temető, hanem az számít, hogy román földön van. A román himnusz is felhangzott. A magyarok nagy része elindult haza a helyszínről, ezzel szemben még több román érkezik buszokkal, népviseletben. Kollégánk jelentése szerint mintegy harminc magyar maradt a temetőnél, őket a politikusok arra kérik, hogy a saját biztonságuk érdekében induljanak haza.”

Az MTI beszámolója szerint a karhatalmi erőknek alig fél óráig sikerült „pajzsot képezniük” a lakatlan hegyi település temetője előtt élőláncot alkotó székelyek és a több ezer román között. A temető oldalsó, hátsó részén „futballhuligánoknak látszó fiatalok” bejutottak a sírkertbe, belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott.

A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket. Ezután került sor az ortodox szertartásra, amelynek keretében – a papok szóhasználata szerint – „felavatták és felszentelték” az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet.

Tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben csütörtökön történtek miatt – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.

A jegyzékben az eset teljes körű kivizsgálására és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek betartására szólította fel a román felet a kormány – közölte.

Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia eltűr effajta atrocitást, amely „barbarizmusában” a magyarok elleni legdurvább provokációkat idézi.

A magyar kormány elvárja, hogy ha már megelőzni nem tudták az eseményeket, akkor Románia legalább utólag adjon elégtételt és magyarázatot az identitásában mélyen megsértett több százezer magyar állampolgárnak – tette hozzá a politikus.

Az előzményeket felidézve Magyar Levente elmondta, az első világháború után katonai temetőt létesítettek az Úz-folyó völgyében az 1916-ban elhunyt honvédeknek. Bár arra semmilyen bizonyíték nem volt, hogy román katonák földi maradványai is a temetőben lennének, a legközelebbi település önkormányzata úgy döntött, kőkereszteket állít az állítólagosan ott fekvő román katonák emlékére. Azt azonban az illetékes román hatóságok is elismerték, hogy erre nem volt jogalapja, és a döntések nemzetközi jogot is sértenek – közölte az államtitkár.

Román civil szervezetek meghirdették a betonkeresztek felavatását, amire csütörtökön sor került, de ehhez a szemmel láthatóan ittas embereknek át kellett törniük a kivonuló békés székely tiltakozók sorfalát. Miután bejutottak, a román ünneplők ledöntötték a székely kaput, és a honvéd sírok fölé emelt fakereszteket téptek ki, a román csendőrség pedig a helyszínen mindezt tétlenül nézte – mondta Magyar Levente.

Ottani idő szerint hét óra után a magyarok elhagyták a románok által elfoglalt úzvölgyi temetőt. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a történtek kapcsán a Székelyhonnak elmondta: ez egy civilizációs kérdés.

– Miközben mi imádkoztunk a hőseinkért, a jövőnkért, ezek a feltüzelt, részeg emberek pedig, mint a rabló tolvajok, hátulról betörtek a temetőbe, összetörték a sírkereszteket, összetörték a temetőkaput. Nálunk, a nyugati kultúrán nevelkedett keresztény embereknek nem ez a hősök tisztelete – fejtette ki.

Mint fogalmazott, nem hagyhatták a nőket és az embereket tízszeres túlerővel szemben ott, a román csendőrség nem volt a helyzet magaslatán.

„Ezer éve a Kárpát-medencében megtanultuk azt, hogy mi minden nap fel tudunk állni és minden nap tudunk építkezni. Egyik kezünkkel védekezünk, a másik kezünkkel pedig építjük a jövőnket. Hányan és hányan akartak az életünkre törni az elmúlt ezer évben: törökök, tatárok, szovjetek, fasiszták és sokan mások, mi mégis itt állunk. Hol vannak már ők? Elsöpörte őket a történelem. Mi itt vagyunk, holnap is itt leszünk, holnap pedig újra fogjuk építeni a temetőt”

– idézte a Székelyhon.ro.