Szebben cseng az ének, sűrűbbé lett a szertartások atmoszférája
Bízni! Ez a recept
Új orgonát kapott egy Bács-Kiskun vármegyei falu temploma. Nem nagy ügy, mondhatná a felületes szemlélő, de az esemény valójában túlmutat önmagán, messze túl a falu, a megye, de az ország határain is. Jel, és üzenet a Nyugatnak.
Érsekhalma sosem volt nagy település. Még azokban az időkben sem, amikor megalakult és működni kezdett a térségben a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. A falu 840 lelket számlált akkor, vagyis az 1960-as években, ma viszont csak 566 lakosa van. Mindezzel együtt réges-régi és igencsak patinás településről beszélünk, az itt feltárt bronzkori leletek arról árulkodnak, hogy már „az idők kezdetén” is szervezett közösség élt ezen a helyen. Érsekhalma egyébként 1986-ban vált el Hajóstól, jogi értelemben akkor lett önálló község
A szemrevalóan takaros falu közvetlenül a rendszerváltás előtt kapta ma is látható templomát. Sosem szorult háttérbe itt a hitélet, amit az is mutat, hogy a község határában régi kolostor maradványaira bukkantak a régészek. A falu modern és kecses vonalú temploma azután épült meg, hogy régi, magtárból kialakított kegyhelyét elbontották. Mindezt Bekő Csaba polgármestertől tudjuk, aki hozzátette még, hogy jelenleg 70 lakos fizet egyházi adót Érsekfalván. Ahhoz a bizonyos 566 lélekhez viszonyítva ez nem is olyan rossz arány napjainkban.
No de nézzük, hol is szokott megszólalni az új orgona! Végtelenül letisztult az érsekhalmai templombelső. Pácolt fafödémje és e födém gerendázata, valamint természetes fénnyel megvilágított oltárhelye egyszerűséget, nemességet, azaz eleganciát sugároz. Különös kifejezőerejű oltárképeit Bakallár József festőművész alkotta, csontosan sovány, megnyúlt alakjai El Greco világát idézik.
Megragadja az idegenből idelátogató lelkészeket is, akik sokszor ki is mondják: úgy érzik, ez egy „átimádkozott templom”. Vagyis a hívek fohászai lélekkel töltötték meg a falait és belső terét, mondja Kuzmann Antalné helyettesítő sekrestyés. Ő is tagja annak a 15 fős, de igencsak erős és összetartó helyi Rózsafüzér Társulatnak, amely amellett, hogy kifizette a harang javítását, a Mária-oltár építését, Róbert atyának pedig szép, új miseruhát varratott, gyűjtött az orgonára is!
Harminckét regiszter
A hírek nem tisztázták, milyen orgonáról is van szó voltaképpen. Majd mindenki azt hitte, hogy egy klasszikus, sípos hangszert kapott az érsekhalmai gyülekezet. Csakhogy egy ilyen – még szerényebb változatban is – több mint százmillió forintba kerül. Arról nem is beszélve, hogy az effajta orgona túlzottan nagy volna egy akkora templomnak, mint az érsekhalmai. A karzaton biztosan nem férne el, de az oltár mögött sem. Így amit a falu hívői kaptak, viszonylag kicsi instrumentum. Igaz, még így sem volt olyan egyszerű felvinni a karzatra és a helyére tenni a Viscount márkájú orgonát. Bekő Csaba nem tudja pontosan, hány kilót nyom, de két egymás mellé állított hosszú alumíniumlétrán mint afféle csúszópályán húzták fel a magasba, ehhez persze többek erős segítő kezére volt szükség. A karzatra vezető szűk, kanyargós lépcsőn ugyanis lehetetlen lett volna bevenni a fordulókat a még dobozba csomagolt, íróasztal nagyságú orgonával.
Eddig régi és egyszerű harmóniumok szolgálták Érsekhalmán az istentiszteleteket. Előbb egy fúvatós, majd százéves, utóbb pedig egy korszerűbb, már elektromos motorral szerelt, de ahogy Szauter Róbert atya mondja, megkopott darabról volt szó, amelyen több regiszter már meg sem szólalt. Nem a falu, hanem az egyházközség pályázott a kormánynál az új orgonára, és meg is kapta az 1,9 millió forintos támogatást. Persze hozzá kellett tenni még valamennyit, hogy meg tudják venni a két klaviatúrával, harminckét regiszterrel és basszuspedálokkal is ellátott hangszert. Olasz gyártmány, alapvetően lágy hangja van, magyarázza Róbert atya. A hasonló jellegű német ércesebben, erőszakosabban szól. A fiatal pap szerint nagy templomi orgonákról vett le digitalizált hangmintákat a gyártó, ezeket használja az érsekhalmai modell is, ezért áll olyan közel a megszólalása az eredeti, sípos orgonák tónusához. A helyi gyülekezet azért megőrizte régi harmóniumát, annak a nagy hátránya az volt, hogy nem lehetett az adott liturgia jellegéhez idomítani a hangját. Megesett, hogy elnyomta a hívek énekét, főleg ha kevesen voltak. Igazság szerint az ő számukhoz kellett volna igazítani a harmónium hangerejét, de ezét a példányét nem lehetett. Az új orgona egészen más. Hangszíneiben és dinamikai differenciáltságában is modern, sokféle játéklehetőséget kínáló instrumentumról van szó. Kosóczki Tamás bajai orgonaművész avatta fel egy igencsak szép koncerten itt, Érsekhalmán.
Őrzünk, javítunk, építünk
A faluban 25-30 ember jár el a vasárnapi misére. Kuzmann Antalné szerint amióta az új orgona kíséri az istentiszteleteket, átéltebbek, emelkedettebbek az énekek. És akik féltek a változástól, azok is hamar belátták, hogy sűrűbbé vált a liturgia atmoszférája. Persze, nagy előrelépés volt az annak idején, amikor a magyar vidék kisebb templomaiban megszólaltak végre a harmóniumok, még a fújtatósak, aztán jött a villanymotorral hajtott típusok ideje. Majd az elmúlt évtizedekben megérkeztek az összefoglaló néven csak szintetizátornak nevezett olcsóbb hangszerek, de a tónusuk még a harmóniumokénál is messzebb állt a sípos orgonákétól. Ez azért fontos, mert Róbert atya szerint az új, érsekhalmaihoz hasonló orgona ott, ahol szükséges, hozzáférhető megoldást és előrelépést jelenthet egy-egy kisebb gyülekezetnek. És talán a jelét is annak, hogy itt, Európa közepén makacsul őrizzük keresztény értékeinket. Azért is kerül szóba ez a kérdés, mert elkeserítő, amikor a Krisztus-hit visszaszorulásáról, egyes nemzetek önfeladó, hitehagyó sorsválasztásáról kapunk híreket. Vagyis amikor a lerombolt franciaországi vagy a vásárcsarnokká, nemritkán diszkóvá alakított svájci templomokról hallunk. Kuzmann Antalné optimista, ő egyszerűen nem tudja elképzelni, hogy a magyarok valaha is behódolnának „ennek a világnak”. Ez másfajta nép, teszi hozzá, ez nem rombolja, inkább javítja, építi a templomait, nézzünk csak az új Érsekhalmára!
Nem számít a múló idő
A változások és krízisek forgószelébe került világ bajainak zöme persze ezt falut sem kerüli el. Bekő Csaba polgármester és a négyfős közgyűlés egyfelől a helyi napelemes rendszer engedélyeztetésével, üzembe állításával, másfelől a közvilágítás igencsak súlyos költségeinek mérséklésével bajlódik. A falu Munkás Szent József védnöksége alá rendeltetett még a történelmi időkben, az egyház, a vallás, a kereszténység mindig áthatotta Érsekhalma életét. Főként úgy, hogy a település és környéke a kalocsai érsekség birtoka volt. Nem ismert lehetetlent az itteni nép; amikor nem volt önálló temploma, oltárt épített az egyházi népiskola tantermének végébe, amit a tanítás idején tágas ajtó zárt el a gyerekek elől. Már régóta nincs saját, helyben élő papja a falunak, a fiatal Róbert atya a szomszéd településről, Nemesnádudvarról jár ide gondozni a lelkeket. Nagyon szépen prédikál, szögezi le Kuzmann Antalné, szeretik hallgatni. Az atya minden fiatalossága mellett is nyugodt, meglepően kiegyensúlyozott ember. A változások, bizonytalanságok koráról beszél, amikor a kereszténységet fenyegető globális veszélyekről kérdezzük. Azt mondja, a hitélet vissza-visszatérő lejtmeneteit mindig a megerősödés követi. Az idő nem számít, Krisztus üzeneténél soha semmi sem lehet modernebb, mert az az emberről szól.
Érsekhalmán tavaly három gyermek született, és tizenhét idős ember hagyta itt a földi életet. De tartja magát az iskolai alsó tagozata, működik az óvoda, és szépen csengenek itt az Urat dicsérő énekek. Bízni kell, ez a recept.