Varga Béla bíró az ítélethirdetés második napján, kedden azt mondta: az eljárás során csak aggályokat és kételyeket lehetett megállapítani, a kétséget kizáróan nem bizonyítható tényeket pedig nem lehet a vádlott terhére értékelni. Emiatt a bíróság nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában mentette fel Képíró Sándort.

Falvai Zsolt ügyész a tárgyaláson fellebbezést bejelentett be, az ítélet ugyanis meglátása szerint megalapozatlan, annak indoklása több helyen következetlen. Zétényi Zsolt védőügyvéd a fellebbezés kérdésében három nap gondolkodási időt kért. Az ítélet így nem jogerős.

A 97 éves Képíró Sándort az ügyészség azzal vádolta, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégezésében.

A Varga Béla vezette bírói tanács az első fokon meghozott ítéletben, amelynek a kihirdetése hétfőn kezdődött meg, minden vádpont alól felmentette az idős férfit.

A bíró emlékeztetett arra: az ügyész a vádirati tényállást a razzia ügyében Képíró ellen hozott 1944-es vezérkari bírósági ítéletre, Képíró Sándor és néhány szerb állampolgár vallomására, a csendőr százados ellen valló Nagy János főhadnagynak a katonapolitikai osztályon és ÁVH-n tett vallomásaira, és az ügyében született népbírósági ítéletre alapozta.

A bíró az ügyész által becsatolt, Szerbiából származó 1944-es ítéletet aggályosnak nevezte, mivel annak utolsó oldala hiányzott, az, ahol épp a hitelességet igazoló formulák szerepelnek. Ugyancsak aggályosnak tartotta az ítélet Jeruzsálemből előkerült példányát, szintén formai okok miatt. Végül egy harmadik másolati példány is előkerült, de azt sem hitelesítették az ügyviteli szabályoknak megfelelően. A bíróság azonban ezt már elfogadta, ám nem közokiratként, hanem mindössze iratként vette figyelembe.

A nyomozati szakban Zétényi Zsolt ügyvéd már indítványozta, hogy az eljárást szüntessék meg, arra hivatkozva: az 1944-es döntés alapján Képíró ügyét már elbírálták, ezért a jelen eljárás a többszörös eljárás tilalmába ütközik. Az ügyet azonban mégis kitűzték tárgyalásra, hogy megállapítsák, mi történt az ítélettel, hiszen annak kihirdetése után a vádlottat valamilyen módon rehabilitálták, az a rendfokozatát és a beosztását visszanyerte.

Az eljárás során kiderült: a legfelsőbb honvéd törvényszék egyik dokumentuma szerint az ítélet „feloldatott” és visszaküldték az illetékes vezérkar főnökéhez, aki nem lépett az ügyben. Ezért az ítélet meg lett semmisítve, vagyis arra úgy kell tekinteni, mint ami nem is létezik, így arra hivatkozni nem lehet. Ez tette lehetővé, hogy az ügyet újból tárgyalni lehessen – mondta a bíró.

Nagy János honvéd főhadnagy vallomásait és az ügyében hozott 1948-as ítéletet a bíróság szinten kirekesztette a bizonyítékok köréből. Varga Béla szerint Nagy János katonapolitikai osztályon és ÁVH-n történt kihallgatásán, s elítélése során számtalan törvénytelenség történt: jogtalanul tartották fogva, nem biztosítottak számára védőt, kényszerrel csikarhattak ki belőle vallomást. Emellett az ellene ítéletet hozó tanács törvénytelenül volt megalakítva és – mint a bíró kiemelte – a főhadnagy nem szavahihető, többször is tetten érhetők a hazugságai.

Varga Béla azt mondta: a tárgyaláson sérül a közvetlenség elve, mivel Nagy Jánost már nem lehetett meghallgatni és Képíróval szembesíteni. Így Nagy állítása, miszerint Képíró utasítására szállított 30 embert a kivégzőhelyre, szembekerül Képíró vallomásával. A bíróság ebben az esetben Képíró vallomását fogadta el, hiszen a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a vádlott terhére nem lehet értékelni – közölte Varga Béla.

A bíró összegzésében megállapította: annyi bizonyítható, hogy Képíró jelen volt a razzián, 50-60 ember – csendőr és katona – tartozott alá. Azt nem tudni, hogy mennyire ismerhette őket. A január 20-án tartott eligazításon részt vett, ahol írásban kérte felettesétől annak „laza fegyverhasználatra” vonatkozó utasítását, aki ezt megtagadta. A bíró szerint Képíró ezért ezt a parancsot magára és az alárendeltjeire nézve nem tartotta végrehajthatónak.

Varga Béla azt is megállapította, hogy a volt csendőr százados a parancsnak megfelelően járt el, amikor nem engedett szabadon egy elfogott magyar testvérpárt. Ugyanakkor megmentette annak a családnak az életét, akiknek a szállójában lakott. A bíró közlése szerint ő az egyedüli ember, akiről pozitív dolgok derültek ki.

Mint hozzátette, Képíró csak az 1944-es tárgyaláson tudta meg, milyen kivégzések zajlottak. Az sem állapítható meg, hogy az ő emberei lőttek volna agyon egy házaspárt, valamint egy férfit és egy nőt. Erre nincs bizonyíték, ez csupán feltételezés – mondta Varga Béla.

A bíró arra is kitért: az eljárás során azért utasították el egy tanú meghallgatását, mert szerinte a meghallgatása nélkül is valótlannak tűnik az állítása. A nő ugyanis azt mondta, gyerekként látta Újvidéken, ahogy Képíró puskatussal ver egy gyereket. A bíró szerint ez nem lehetséges, mivel a tiszteknek nem volt puskájuk, pisztolyt hordtak maguknál.

Az eljárás során felmerült az is, hogy Képíró ügyét esetleg a szerb hatóságoknak kellene elbírálniuk, de mivel 1946-ban nem érkezett hivatalos megkeresés a volt csendőr százados kiadatására, a magyar hatóság járhatott el.

A bíró azt is megállapította: azért nem katonai bíróság járt el az ügyben, mert a mai fogalmak szerint a csendőrt rendőr kategóriába kell sorolni, és egyéb eljárási szabályok miatt civil bíróságnak kellett eljárnia.

Az ítélet az ügyész fellebbezése miatt nem emelkedett jogerőre, a bíróság az ügyet soron kívül felterjeszti a Fővárosi Ítélőtáblára.

Külföldi sajtó Magyarországról – A Képíró-perről

Részletesen és nagy terjedelemben számolt be a külföldi sajtó a Képíró-perről, az esetek többségében hírügynökségi jelentések alapján.

A mértékadó brit lapok közül a konzervatív The Daily Telegraph foglalkozott érdemben Képíró Sándor perével.

A tekintélyes brit napilap értékelése szerint Képíró Sándor felmentése „sokkolta mindazokat, akik az eljárást a világ egyik utolsó, náci háborús bűnök ügyében folyó perének tekintették”. A lap megírja, hogy a felmentő végzést „tapssal fogadták” Képíró támogatói a tárgyalóteremben, Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ „fő nácivadásza” azonban „dühödten bélyegezte meg” az ítéletet.

Zuroff a The Daily Telegraph tudósítójának kijelentette, hogy Képíró Sándor felmentése „abszolút felháborító”, ellentmond minden bizonyítéknak, és mindannak, „amit tudunk a mészárlásról”. Hozzátette: érthetetlennek tartja a döntést. „Szomorú nap ez az áldozatok és családtagjaik számára, és kérdéseket vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban” – mondta a Telegraphnak a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője.

A Képíró-per felmentő ítéletéről a konzervatív Le Figaro és a baloldali Libération is röviden hírt adott hírügynökségi jelentések alapján. A liberális Le Monde honlapja és a katolikus La Croix nyomtatott változata a francia hírügynökség kommentárját is közölte, miszerint az ítélet jól szemlélteti, milyen nehéz évekkel később olyan háborús bűntettek ügyében ítélkezni, amelyekhez az igazságszolgáltatás gyakorlatilag nem rendelkezik sem tanúkkal, sem megbízható dokumentumokkal.

A hetilapok (Le Nouvel Observateur, Le Point és L,Express) online változatai a Reuters és az AFP tudósításait közölték, amelyekben Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ vezetője sérelmezte a döntést. Az Europe1 kereskedelmi és a France Info hírrádiók az AFP híréből azt idézték, hogy a Simon Wiesenthal Központ munkatársa, Ana Frenkel szerint az ítélet nem volt váratlan, mert a magyar társadalom még mindig nem képes szembenézni a múltjával.

A Der Spiegel online kiadása váratlannak minősíti Képíró fölmentését. A német hírmagazin szerint a budapesti per megmutatta, mennyire nehéz a több évtizeddel ezelőtti rémtettek feldolgozása. A Süddeutsche Zeitung a Képíró-perben született fölmentő ítéletről beszámolva megírta: a bírósági eljárás nagy hullámokat vert Magyarországon, mivel a vádlott védelmét anyagilag támogatta a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, amelyet a jobboldali-populista Jobbik párt tart fenn. A hallgatóság egy része a magyar hadsereg becsületének állítólagos megsértése elleni tiltakozásokkal zavarta meg a pert.

Az amerikai lapok közül kedden több, így a The Boston Globe és a Forbes az AP hírügynökség tudósítása alapján, az internetes kiadásában, a The New York Times a pedig, berlini keltezéssel, a nyomtatott lapszámában is beszámolt a Képíró-ügyben hozott ítéletről.

Nicolas Kulish, a The New York Times cikkírója tudósításában megemlítette, hogy az ítéletet Képíró Sándor szélsőjobboldali támogatói tapssal fogadták, amivel kapcsolatban rámutatott, hogy a felmentett vádlott ügyét felkarolta a Jobbik. A szerző megállapította, hogy Magyarországon az elmúlt években jelentős jobbratolódás következett be, és a Jobbik, amelyet politikai elemzők olyan periférikus mozgalomnak tartottak, amely sohasem érhet el áttörést az országos választásokon, jelenleg a budapesti és az európai parlamentben is képviselteti magát.

Oroszországban az orosz internetes keresők szerint 146 sajtóorgánum adott hírt a háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor felmentéséről. A jelentések mindegyike kiemelte, hogy Képíró volt a leginkább keresett személy a háborús bűnösök felkutatására szakosodott Simon Wiesenthal Intézet listáján.

A Kommerszant című lap beszámolt arról, hogy a védelem a vádlott korára, valamint a háborús bűnökben való részességét közvetlenül alátámasztó tanúk és a tárgyi bizonyítékok hiányára helyezte a hangsúlyt, és a bíró elfogadta a védelem érvelését.

Az RBK Daily című újság megemlítette, hogy Képíró a bíróságra érkezve cirkusznak nevezte a pert, és a tárgyalóteremben egy papírt mutatott fel, amelyen ez állt: „Egy 97 éves öregember gyilkosai!”. Hozzátette, hogy a tárgyaláson megjelent közönség soraiban sokan üdvrivalgással fogadták a felmentő ítéletet.

Az Eho Moszkvi rádió arra is felhívták a figyelmet, hogy Képírót 1944-ben már bíróság elé állították és tíz évre ítélték, ezt az ítéletet azonban megsemmisítették, majd 1946-ban újra vádat emeltek ellene, immár Magyarországon elkövetett gyilkosságokért.

A Kínában megjelenő, angol nyelvű Global Times (GT) című napilap keddi számában teljes oldalas, kéthasábos címlapfotót hozott Képíró Sándorról, amint kerekesszékében ülve fejhallgatón hallgatja az ítéletet. A kép aláírás röviden ismerteti a Képíró elleni vádat és azt, hogy az ügyben a Fővárosi Bíróság felmentő ítéletet hozott.

(MTI)