Fotó: ShutterStock.com/rafapress
Hirdetés

Március eleje óta több európai ország bejelentette: ideiglenesen felfüggeszti az AstraZeneca használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében, leginkább agyi és hasi vénákban. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyik vezetője, Marco Cavaleri egy olasz lapnak azt nyilatkozta, hogy egyértelműen összefüggés van az AstraZeneca és a vérrögképződés között, és főként fiataloknál lépett fel a vártnál nagyobb arányban agyi trombózis. Az EMA végül a hivatalos jelentésben úgy fogalmazott, „lehetséges” az összefüggés, de ennek ellenére továbbra ajánlják a vakcinát: a várható előnyök még mindig bőven meghaladják a kockázatokat. A betegtájékoztatóba természetesen bekerült a nagyon ritka mellékhatások közé a trombózis kockázata, illetve igyekeznek felhívni mind az oltottak, mind az orvosok figyelmét, hogy a haláleseteket meg lehessen előzni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szintén lehetségesnek nevezte az összefüggést, de nem bizonyíthatónak, mivel egyelőre nem állnak rendelkezésre célzott vizsgálati eredmények.

Több ország döntött úgy, hogy továbbra is használja a vakcinát, Németországban és Hollandiában azonban csak 60 év felett adják be. A brit gyógyszerügyi hatóság a harminc év alattiak körében korlátozza az alkalmazását, de közleményükben kiemelik, hogy a nagy-britanniai oltási kampány december 8-i kezdete és február vége között az Oxford/AstraZeneca-vakcina hozzávetőleg már 6300 brit életét mentette meg.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Életközelben című videósorozatban adott interjújában kiemelte, az oltás az egyetlen igazán hatékony lehetőség a koronavírus-járvány megfékezésére. A magyar biostatisztikusok becslése szerint ezekkel a 65 év fölötti korosztályban eddig 3500 emberéletet mentettek meg, és ahogy az átoltottság nő, ez a szám is folyamatosan emelkedik.

Egy a százezerhez

Az EMA vizsgálatát végző bizottság tagja, dr. Sabine Straus szerint egy a százezerhez az esélye a vérrögképződésnek, amit viszont lehet kezelni vérhígítóval és egyéb gyógyszerekkel. Összehasonlításképpen, a Magyarországon kötelező MMR-oltásnál (kanyaró, mumpsz, rubeola) négyszer akkora eséllyel, 24 ezerből egy esetben alakul ki véralvadást befolyásoló betegség.

Korábban írtuk


Az eddigi vérrögképződéses esetek döntően a 60 év alatti nőknél jelentkeztek az oltás beadását követő két hétben. De nem lehet kijelenteni, hogy ennél a célcsoportnál valóban gyakoribb volna a probléma, mert a különböző országokban eltérő populációk kapták meg nagyobb arányban az AstraZenecát. Tehát lehet, hogy a beoltottak között egyébként is arányosan több volt a hatvan év alatti nő. Az Európai Gazdasági Térség országaiban és Nagy-Britanniában már több mint 25 millió embert oltottak be AstraZenecával, és eddig összesen 62 esetben számoltak be agyi, 24 esetben belső szerveket érintő trombózisról. Közülük 18-an vesztették életüket, vagyis a halálozási esély kevesebb mint egy az egymillióhoz.

– Nálunk tízes nagyságrendben jelentettek be trombózist vagy tromboembóliás szövődményt az AstraZeneca vakcinájával való oltás után, haláleset nem volt, összefüggést nem állapítottunk meg – közli Szentiványi Mátyás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgatója.

A vérrögképződés okára válasz egyelőre nincs. Az Oslói Egyetemi Oktató Kórház kutatócsoportjának hipotézise szerint a vakcina egy sajátos immunreakciót vált ki. Hasonló eredményre jutott a Greifswald német oktató kórház is, szerintük olyan vérrögösödéssel járó mechanizmus indul be, mint sebgyógyuláskor. Más kutatók a fogamzásgátló tablettákkal való esetleges kapcsolatot vizsgálják, amelyek szintén okozhatnak trombózist, sok szakértő pedig úgy látja, hogy nincs elég bizonyíték, és puszta statisztikai véletlenről van szó, olyan ritka az előfordulás.

– A teljes populációban általánosságban gyakoribb a trombózis, mint az AstraZeneca oltásában részesültek körében – szögezi le Szentiványi Mátyás. – Viszont ötvenéves kor alatt az oltottak között valamelyest nagyobb arányban fordul elő trombózis, mint általában a korcsoportban. Ugyanakkor a haláleset ritka, szemben az ötven év alatti koronavírussal fertőzöttek halálozásával, ami a többszöröse ennek az értéknek. Tehát az előnyöket és a hátrányokat mérlegelve használni ajánlott az AstraZeneca oltását.

Az AstraZenecához hasonló vektorvakcinák közül egyedül a Johnson&John­son termékeknél jelentkeztek hasonló mellékhatások. A Szputnyik V-tel beoltottaknál nem voltak ilyen panaszok.

Mi? Hol?

A trombózis a vér alvadási zavara következtében alakul ki. Leggyakrabban a vénákban képződik vérrög (trombus), ami részben vagy egészében elzárhatja a vér útját, a sejtek visszafordíthatatlan károsodását okozva. A mélyvénás trombózis az alsó végtagok mélyen futó vénáiban alakul ki, akadályozva a vér elszállítását, ami duzzanathoz, elhaláshoz vezethet. További probléma, hogy a vérrögből kisebb-nagyobb darabok leszakadva eljutnak a tüdőbe, embóliát okozva, az agyban pedig iszkémiás stroke-ot, vagyis szélütést előidézve.

Az oltást beadó kezelőorvos felelőssége, hogy felmérje az esetleges trombózishajlamból fakadó kockázatot, illetve alternatív oltás lehetőségét, de mérlegelve azt a körülményt is, hogy az illető például a munkájából adódóan mennyire van kitéve a fertőzés kockázatának. Minden ilyen döntés több tényező figyelembevételével történik, mint például hogy maga a Covid-betegség sokkal nagyobb arányban okoz trombózist és vezet halálhoz, mint bármelyik oltás.

A mellékhatások gyakoriságát tekintve azt is látni kell, hogy a legtöbb oltást gyerekkorban adják, amikor sokkal jobb állapotban van a szervezetünk és az immunrendszerünk. Tehát az idősebbeknél eleve több mellékhatás várható a vakcináktól. Nyolcvanéves korban a halálozás is magasabb, ha pedig oltás után valaki életét veszti, azt jelenteni kell. Mivel most már túl vagyunk 2,7 millió beoltott személyen, előfordult már haláleset, de eddig nem találtak összefüggést az oltásokkal.

Megelőzés

Az AstraZenecával való oltás után az OGYÉI szerint akkor forduljunk orvoshoz, ha fájdalmat érzünk valamelyik végtagunkban, bőrpírt, a láb dagadását, ödémásodását, melegségét tapasztaljuk, mert ezek mind a vérrögképződés lehetséges tünetei. Tüdőembólia jele lehet a nehézlégzés, mellkasi fájdalom, míg szélütésé neurológiai tünet, csakúgy mint a súlyos vagy tartós fejfájás és a homályos látás. A többi oltás esetén is szabály, hogyha már nagyon kellemetlenek a panaszok, több mint egy napja tart a lázunk, vagy allergiás reakciónk keletkezett, például csalánkiütés, akkor azonnal forduljunk orvoshoz. Anafilaxiás sokk egyébként Magyarországon még nem fordult elő. Számos oltás után viszont pszichoszomatikus tünetet jegyeztek fel.

Kérdés, hogy tehetünk-e valamit megelőzésképpen, amennyiben az AstreZeneca oltást vesszük igénybe. Sokszor felmerül mostanában az Aspirin Protect alkalmazása, amely a vérlemezkék összetapadásának gátlásán keresztül megelőzheti a vérrögök képződését. A válasz – ahogy legtöbbször – itt sem olyan egyszerű.

– Az Aspirin nem a vénás, hanem az artériás trombózis ellen véd – így Blaskó György professzor, belgyógyász, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakmai vezetője. – A Covid-betegségnek ez is szövődménye lehet, viszont az AstraZeneca-oltás kapcsán a vénás trombózisnak van kockázata, ez ellen véralvadásgátlót alkalmazunk, általában kis molekulatömegű heparint, amit injekcióban lehet beadni. Igazolt trombózisra való hajlam esetén válasszunk más oltást, ilyenkor a kockázat jóval magasabb. Ha soha nem vettünk részt ezzel kapcsolatos vizsgálaton, érdemes végiggondolni, fordult-e elő a családban tüdőembólia, szélütés, mélyvénás trombózis.

A professzor szerint érdemes lenne a koronavírustól függetlenül is bevezetni a trombofíliára való hajlam szűrését, ami ugyan egy drága genetikai vizsgálat, de meg lehetne előzni vele számos halálesetet, például amikor fiatal sportolók esnek össze a futballpálya szélén vagy a kenuból kiszállva. Az AstraZeneca-oltás után két nappal pedig érdemes lehet D-dimer-mérést végeztetni. Ennek magas szintje jelzi, ha a szervezetben valahol véralvadás zajlik. Ez olcsó teszt, ajánlott a Covid-betegség alatt és utána is.

– A koronavírusos betegek kórházi kezelése alatt egyébként is adnak heparint, de a betegséget otthon átvészelőknek is kellene kapniuk, ez a háziorvos felelőssége, hiszen az alapkezelés részévé vált – állítja a professzor. – Ezenfelül a betegség szövődménye lehet az az artériás trombózis is, ez inkább az elején jellemző, ami okozhatja a szívkoronária-artéria elzáródását és az agyi erek trombózisát is, vagyis infarktust és agyvérzést.

A professzor leszögezi, éppen ezért az AstraZeneca-oltás még mindig biztonságosabb, mint magának a betegségnek az átvészelése, de nem szabad abbahagyni e mellékhatások mechanizmusának kutatását.