A nukleáris iparág, illetve a felelős nemzetközi atomerőmű-üzemeltetők folyamatosan dolgoznak a nukleáris biztonság fejlesztésén. A paksi új blokkok a legkorszerűbb típusok közé tartoznak, magas biztonsági színvonaluknak köszönhetően megfelelnek a legszigorúbb szabályozásnak is. 

A folyamatos fejlesztéseknek és a tapasztalatok hasznosításának köszönhetően az atomerőművek ma már jóval biztonságosabbak, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A biztonság az atomerőművek esetén azt jelenti, hogy az erőműveket úgy kell megtervezni, a technikai berendezéseket és a biztonsági rendszereket pedig úgy kell kialakítani, hogy még egy súlyos baleset bekövetkezésekor is megmaradjon az erőmű környezetének biztonsága. Ennek a kritériumnak a korszerű atomerőművek, közöttük a paksi atomerőmű is megfelel. Az atomreaktorokban három alapvető biztonsági követelményt kell teljesíteni – mondta lapunknak Tóth Csilla, az MVM Paks II. Zrt. műszaki igazgatója. Az egyik a nukleáris láncreakció hatékony szabályozása, a második a termelt hőenergia megfelelő elszállítása, vagyis a reaktor hatékony hűtése, míg a harmadik feltétel a radioaktív anyagok kiszivárgásának megakadályozása.

Ezeket a biztonsági funkciókat az atomreaktorokban az úgynevezett mélységi védelem segítségével valósítják meg. Az atomreaktorokban a fenti biztonsági funkciók teljesítését – egy korábbi koncepció szerint – kizárólag mérnöki gátakra alapozták, amely szerint a lakosság és a környezet védelmét a radioaktív anyagokkal szemben egy esetleges baleseti szituáció esetén egy szivárgásmentes gátak sorozatából álló rendszer biztosítja. A gátak rendre a következők: az üzemanyag-tabletta, az üzemanyag burkolata, a reaktor nyomástartó rendszere, valamint az úgynevezett hermetikus védőépület (konténment).

Az egyes gátak elsődleges szerepe, hogy a radioaktív anyag következő gáthoz jutását megelőzzék. A gátak normál üzemi és baleseti körülmények közötti működésének helyességéről a biztonsági elemzések segítségével győződnek meg. 

A fokozódó biztonsági követelmények és a reaktorok működtetésének tapasztalatai ennek a koncepciónak a továbbfejlesztését eredményezték. Ma már az ún. mélységi védelem elvét is alkalmazzák a tervezés során, mely szerint meghibásodások és balesetek megelőzésére mind a tervezés, mind az üzemeltetés során külön figyelmet fordítanak, továbbá folyamatosan követik, monitorozzák a balesetre utaló jeleket, és külön rendszereket építenek be egy esetleges baleset következményeinek enyhítése céljából.

A mélységi védelem elve nemcsak konkrét technikai megoldásokból áll – mint például a mérnöki gátak rendszere –, hanem egy általánosabb, az egész atomerőművet magába foglaló biztonsági koncepció, amely az összes biztonsági rendszert és funkciót magába foglalja. Ez a megközelítés nem egy passzív védekező rendszert eredményez, hanem olyat, amely nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre: vizsgálja a feltételezhető balesetek okait és azok bekövetkezését próbálja megakadályozni, továbbá intézkedéseket tartalmaz a bekövetkező események következményeinek csökkentésére. 

– A mélységi védelem elve öt szintbe rendezi a biztonsági vonatkozású intézkedéseket, berendezéseket, eljárásokat. Mindegyik célja, hogy gátolja a következő szint elérését – mondja az igazgató. Vagyis az atomerőművet úgy kell megtervezni, hogy a belső hibákkal szembeni ellenállása minél nagyobb legyen, illetve ezek a hibák minél kisebb gyakorisággal forduljanak elő, valamint a létesítményt a tervezett működési határokon belül kell tartani. 

Az atomerőművet a tervezés során megannyi különböző hiba kezelésére felkészítik: mind az atomerőmű rendszereiből származó meghibásodások, mind pedig a környezetből származó emberi vagy természeti eredetű kezdeti események szerepelnek a tervezési alapban. Ez azt jelenti, hogy a biztonsági célkitűzéseket tudni kell teljesíteni, ha az atomerőmű egy rendszere (pl. egy szivattyú, szelep vagy egy mérőkör) valamilyen okból meghibásodik. Ez ellen úgy védekezhetünk, ha a rendszereket megtöbbszörözzük, ún. redundáns megoldásokat alkalmazunk. Külső eredetű hatások között figyelembe vesszük a környezetben zajló emberi tevékenység kockázatait (pl. a környezetben lehetséges ipari vagy közlekedési balesetek következményeit), de ugyanígy felkészítjük az atomerőművet természeti eredetű események, pl. földrengés, árvíz vagy szélsőséges időjárási körülmények következményeinek biztonságos kezelésére is. 

Egy atomerőmű létesítési igényének felmerülésekor megfogalmazódnak azok a nukleáris biztonsági követelmények, amelyeket a tervezés, gyártás, építés, szerelés, üzembe helyezés és majd az üzemeltetés során be kell tartani. A tervezett új blokkokra vonatkozóan az MVM Paks II Zrt. szakemberei és a magyar tudományos és műszaki háttérintézetek két éven keresztül készítették el azt a követelményrendszert, amelyben megfogalmazták azt a mintegy 11 000 nukleáris biztonsági és műszaki követelményt, amelyeknek az új blokkoknak meg kell felelniük. Ehhez forrásként a magyar nukleáris biztonsági szabályzatokat, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonsági ajánlásait, a nyugat-európai nukleáris biztonsági hatóságok irányelveit, valamint az atomerőművek üzemeltetőinek célirányos műszaki biztonsági követelmény-rendszerét vették alapul. Ez azt jelenti, hogy már a tervezés során be kell mutatni a fenti követelményeknek való megfelelést. A létesítési engedélykérőnek egy összetett dokumentációban kell igazolnia a nukleáris biztonsági hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal felé a magyar nukleáris biztonsági szabályzatoknak való megfelelést, amely csak akkor adja ki az engedélyt a létesítés megkezdéséhez, ha a tervek és a biztonsági elemzések a követelményeknek megfelelőek. 

Az új blokkok létesítéséhez bizonyítottan kipróbált tervezési alapelvek és berendezések kerülnek felhasználásra. Az új blokkokban a reaktor és a primer kör egy kettős falú védőépületen (konténmenten) belül helyezkedik el. A külső, 50 méter átmérőjű épület védi a berendezéseket a külső veszélyekkel szemben. A belső, 44 méter átmérőjű hengeres alapterületű konténmentfal – amelyet felül egy félgömb zár le – pedig hermetikusan elzárja a környezettől a radioaktív anyagokat tartalmazó primer kört, megakadályozva a radioaktív anyagok környezetbe való kikerülését még üzemzavari körülmények között is. A biztonságot garantálják továbbá az automatikus biztonsági rendszerek, amelyek szükség esetén a személyzet beavatkozása nélkül is működésbe lépnek. A magas biztonsági színvonal elérését segítik például a passzív biztonsági rendszerek, amelyek működését természeti törvények (például a gravitáció) garantálják, működésükhöz nincs szükség külső energiaforrásra. Emellett a biztonsági rendszerek megtöbbszörözésével, az azonos funkcióra szánt rendszerek térbeli elválasztásával fokozzák az erőmű biztonságát.

A műszaki rendszerek biztonságán túl nagy szerepe van az emberi tényezőnek is: a biztonsági kultúra és minőségbiztosítási szabályok betartása kulcsfontosságú a tervezés, az építés, az üzembe helyezés és majd az üzemelés során is. 

A biztonsági kultúra szabályait nemcsak a nukleáris létesítményekben dolgozó embereknek és az üzemeltető szervezeteknek kell szem előtt tartania, hanem már a tervezőknek, építőknek, gyártóknak, szerelőknek, üzembehelyezőknek is tudniuk kell, a nukleáris biztonság mindennél fontosabb a projekt megvalósítása során – mondta a műszaki igazgató. 

A biztonsági kultúra nagyon sok ember magatartásából tevődik össze. Emellett erőteljes függvénye az adott ország, régió kultúrájának, társadalmi berendezkedésének is. A létesítésben részt vevő cégek tekintetében az egyéni és szervezeti tevékenység minden szintjén (vezetés, dolgozók) a biztonság szempontjából több dolognak kell teljesülnie. Egyrészt fontos a biztonság jelentőségének felismerése, másrészt nélkülözhetetlen az alkalmazottak szakképzettsége. Harmadsorban a vezetőknek a biztonság és a minőség iránti elkötelezettséget kell mutatniuk, amit a beosztottak példaként tekinthetnek maguk előtt. Az alkalmazottakat motiválni kell a biztonsági és minőségi előírások betartására. Fontos ugyanakkor a létesítésben részt vevők munkájának ellenőrzése, a felmerülő kérdésekre a vezetőknek válaszolniuk kell, sőt ösztönözniük kell a dolgozókat azok felvetésére. Végül a felelősségi területeket pontosan meg kell határozni és gondoskodni kell róla, hogy azzal a munkát végzők is tisztában legyenek. 

Azok a szakemberek tehát, akik az új atomerőmű megépítésében vesznek majd részt (akár Magyarországról, akár külföldről jönnek), munkájuk során szigorú, korszerű követelményeknek kell megfelelniük és speciális, magas biztonsági elvárások melletti munkát kell végezniük azért, hogy a jól megtervezett erőműből biztonságos atomerőmű épülhessen, ami alacsony áramáron lesz képes minimum 60 évig biztosítani Magyarország alaperőművi áramellátását.

Az MVM Paks II. Zrt. egyik fontos feladata, hogy ellenőrizze magukat a tervezési folyamatokat, eredménydokumentumokat, a biztonsági követelmények teljesülését, valamit a biztonsági kultúra alapelveinek betartását.

Takó Szabolcs