Bódis József: ha nagy a baj, gyorsan tudunk szövetkezni
Az új típusú koronavírusról sok mindent megtudtunk, ugyanakkor meg is tanított minket sok mindenre: az egyik legfontosabb, hogy ha nagy a baj, akkor gyorsan tudunk szövetkezni, együtt dolgozni és komoly célokért eredményeket produkálni - mondta el Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló, csütörtöki online tudományos konferenciáján tartott záróbeszédében.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a védekezés eddigi leghatékonyabb eszköze a maszkon és a kézmosáson túl a korlátozó intézkedések és azok betartása, vagyis a fegyelem volt.
A rendezvényen több, a koronavírus elleni küzdelmet segítő, ígéretes fejlesztésről számoltak be magyar kutatók.
Závodszky Péter, az Eötvös Loránd Kutató Hálózat – TTK kutatóprofesszora, valamint Pál Gábor, az EvolVeritas Kft. ügyvezető igazgatója, az ELTE Biokémiai Tanszék egyetemi docense közös előadásukban az EvolVeritas keretein belül zajló kutatásokat ismertették, amelyek célja ultraszelektív inhibitorok fejlesztése a vírusfertőzésben kulcsszerepet játszó emberi proteáz gátlására. Amennyiben ez sikerül, akkor ezek a gyógyszerjelöltek később szabadalmaztathatók lesznek és terápiás irányba vihetők tovább.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a koronavírus-vakcina fejlesztésről szólva elmondta, hogy a gyártáshoz szükséges technológiai elemek rendelkezésre állnak. Hozzátette, 2020 októberére kisszériás gyártásban odáig biztosan eljutnak, hogy preklinikai vizsgálatokat tudjanak végezni szenzitív fajokon.
Puskás László, az Avidin Kft. ügyvezető igazgatója a liposzóma előnyös tulajdonságaira építő vakcinaprototípus kifejlesztésének a projektjéről számolt be.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja, Kotán Attila az egyetem villamosmérnöki karán május 11-e óta működő maszkvizsgálólabor-projektet ismertette. A labor, amely később akkreditált mérőhellyé fejleszthető tovább, jelenleg a maszk szűrési hatékonyságát tudja vizsgálni részecskeszámlálással.
Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja elmondta, hogy az intézmény feladata két részből áll: az első fázis egy havonta kétmillió maszk legyártására képes berendezés üzembe helyezése volt. A gép tesztelőfázisa véget ért, pénteken kerül állandó helyére. A második fázis két saját fejlesztésű maszkgyártó berendezés elkészítése, valamint ehhez kapcsolódóan a sterilizálási és csomagolási folyamatok fejlesztése.
Vonderviszt Ferenc, a Pannon Egyetem rektorhelyettese szerint az intézmény konzorciumvezetőként veszt részt két májusban indított projekt megvalósításában. Ezek közül az egyik egy újfajta oltóanyag-molekula fejlesztését, a másik a kommunális szennyvízből történő víruskimutatást célozza.