Fotó: MTI, archív
Hirdetés

A református püspök úgy fogalmazott: „sosem gondoltam volna, hogy egy himnusz, egy Istenhez könyörgő ének tilalmas lesz egy olyan országban, ahol állítólag szólás- és vallásszabadság van”.

Bogárdi Szabó István reményét fejezte ki, hogy a szlovák törvényhozók „bölcs megfontolásra jutnak, és a Szlovákiában élő magyar közösséget nem alázzák meg azzal, hogy Istenhez szóló fohászkodásukat nem énekelhetik Szlovákia földjén”.

Hozzátette: a magyarországi reformátusok csatlakozni fognak a felvidéki reformátusok tiltakozó nyilatkozatához, amelyben lelkiismereti és vallásszabadságuk durva megsértésének nevezik a törvényt, és arra bíztatják gyülekezeteiket, hogy az eddig megszokott módon továbbra is énekeljék a himnuszt.

Bogárdi Szabó István a zsinat munkájáról szólva elmondta: az MRE szeretné kidolgozni saját, „jól felismerhető oktatási stratégiáját”, amely kiterjed a nevelésre, az oktatásra és a tankönyvek írására is.

Azt is mondta: a református felsőoktatási intézmények egyre népszerűbbek, ugyanakkor a rendszerváltás után az egyház „fordított piramist” hozott létre az oktatásban, hiszen jelenleg több református intézményben tanuló egyetemi hallgató van, mint amennyi óvodás. Megjegyezte: a körvonalazódó református óvodaprogram remélhetőleg segít majd ezen a helyzeten.

A református püspök szólt a közelgő európai uniós és önkormányzati választásról is. Mint mondta, az egyház lassan hozzászokik az őket érő vádakhoz, amelyek hol azt kifogásolják, hogy nem elég aktívak, hol pedig azt, hogy túlzottan aktívak lelkészeik a választások idején.

„Állampolgári jogon veszünk részt a választásokon mint református, keresztyén magyarok, és buzdítunk mindenkit, hogy kellő felelőséggel mérlegeljen”, fontolja meg döntését, hiszen „nem mindegy, kinek a kezébe ad mandátumot, hogy azzal döntsön rólunk” – fogalmazott a református püspök.

Bogárdi Szabó István beszélt az MRE küldöttségének élén tett, a napokban véget ért szíriai látogatásáról is. Kiemelte: a nyolcéves polgárháború alatt 11 millió ember hagyta el az országot, és aki visszatérne, annak sincs hova.

Megrázó, mégis csodálatos élményként beszélt arról, ahogy az ottmaradók elkezdték újjáépíteni az országot. Az ottani keresztények a „Szentlélektől kapott találékonysággal” igyekeznek megmutatni, hogyan válhat egy üldözött közösség a megbékélés eszközévé egy romba dőlt országban – tette hozzá.