Bokros: elhúzódó emberkísérletet végeznek Gyurcsányék
A kormány és a Reformszövetség válságkezelő javaslatait is meghaladná Bokros Lajos, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere. A Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora, aki az Élet és Irodalomban már januárban cikket közölt a krízis megoldására szánt elképzeléseiről, most a Népszabadságban állt elő újabb elemzéssel.
A közgazdász szerint a Gyurcsány-kormány évek óta emberkísérletet végez az állampolgárokon, ami ősztől csak felgyorsult. A kabinet többek közt azt teszteli, írja Bokros, hogy az eladósodott háztartások vajon meddig bírják a forint értékvesztése nyomán égbe szökő törlesztési terheket. Kísérletet folytat a kabinet több tízezer kisvállalkozóval is, akik a szűkülő piacon próbálnak megkapaszkodni – állítja.
Bokros Lajos úgy véli, a kormány kísérlete azt is vizsgálhatja, mikor roskad össze a magyar állam a hitelekből táplált felelőtlen túlköltekezés miatt. A hatalmasra duzzadt adóssághegy és a válságba került gazdaság okozta problémák kezelésére szerinte a mostani elképzeléseken túlmutató változtatásokra van szükség.
A közgazdász azt állítja, ha a kormány érzékelné a problémák mértékét, nem állna elő olyan válságkezelő csomaggal, amely a jövő megalapozását szolgáló érdemi reformok közül egyet sem tartalmaz.
Bokros úgy vélekedik, a gazdaság beindulásához nem elég a munkaadók közterheinek 5 százalékos lefaragása. A munkaadók, valamint akadémikusok részvételével alakult Reformszövetség 10 százalékos javaslatát ugyan kedvezőbbnek ítéli, de nem tudni, hogyan oszlana az meg a mai 32 százalékos munkaadói közteher elemei között. Ez azonban lényeges kérdés, mert a társadalomnak korántsem mindegy, hogy az állam melyik zsebéből kerül ki a gazdaságösztönzésre szánt pénz.
A lehetséges forrásokról szólva Bokros azt írja, az igazi reform az lenne, ha a társadalom minden 18 éven felüli, nem szegény tagja befizetné a tételes, tehát fix összegű egészségügyi hozzájárulást (eho), így a nyugdíjasok többsége is. „Én közismerten a havi tízezer forintos hozzájárulás híve vagyok, ami az egy főre jutó egészségügyi kiadásokhoz képest még mindig csak jelképes, és alig több, mint a havi tömegközlekedési bérlet. De lehet havi ötezerrel is indulni, ahogy az Reformszövetség javasolja, aztán évente fokozatosan tovább növelni.” (Jelenleg az eho 1950 forint.) Bokros szerint minél többen fizetnék a fix hozzájárulást, annál jobban lehetne mérsékelni a munkaadói terhek százalékos mértékű hozzájárulásait.
A bevételnövelést szolgálhatná Bokros szerint az is, ha szélesítenék az adófizetői kört, bővítenék az adóalapot és szűkítenék a kedvezményeket, esetleg teljesen megszüntetnék azokat. Ennek legfontosabb lépése a minimálbér adómentességének a megszüntetése és egy jelképes, 10 százalékos adókulcs bevezetése lenne, mondjuk a minimálbér kétszereséig – írja a CEU professzora.
Az áfaemelés kérdésében is saját javaslattal állt elő az ismert közgazdász. Bokros szerint az áfaemelés elkerülhetetlen az államháztartás egyensúlyának megőrzése végett, de nem az a lényeges, hogy a mai 20 százalékról 23 vagy 24 százalékra emelkedik-e az alapkulcs. „Két dolog fontos. Egyrészt az, hogy az emelést ideiglenes, válságkezelő intézkedésnek, vagy véglegesnek és az új rendszer állandó elemének gondoljuk-e. Másrészt az, hogy mit ellensúlyoz az emelésből származó többletbevétel az államháztartásban.”
A volt pénzügyminiszter azt tartaná jónak, ha a költségvetési kiadások kívánatos lefaragása után az áfaemelés visszafordítható lenne, és előre bejelentenék annak ütemét. Szerinte ugyanis ha a gazdaság szereplői tudják, hogy a felemelt forgalmi adó ideiglenes áldozat, akkor sokkal inkább elfogadják.
Bokros szerint azonban a kormány hosszú távra tervezett áfaemelése azt mutatja, a kabinet nem tartja elképzelhetőnek a jelentős kiadáscsökkentést, ami azért is nagy baj, mert a központi jövedelem-újraelosztás mai mértéke önmagában is gátolja a növekedést.
A központi kiadások lefaragása nélkül Bokros szerint az államcsődöt talán el lehet kerülni, de ha a hiány tartós mérséklésén túl a gazdasági növekedést is be akarja indítani a kormány, akkor nem halogatható az állam méretének csökkentése. „Ebből a szempontból üdvözlendő a nyugdíjrendszer átalakítása, a korhatár azonnal folytatódó emelése 65 éves korig.”
Bokros Népszabadságban közölt írásában megismételte, hogy a svéd típusú, járulékmeghatározottságú nyugdíjrendszer bevezetését látja a legjobb megoldásnak, amelynek lényege, hogy az állampolgárok korábbi felhalmozásuk függvényében kapják időskori járandóságukat.
Bokros szerint emellett meg kellene szüntetni a 13. havi nyugdíjat és a 13. havi fizetést is, amit eddig külföldi hitelekből finanszírozott az ország, de a jövőben erre már nem lesz lehetőség.
Ugyancsak a központi pazarlás ellen hatna az állami vállalatok alapos szerkezetátalakítása – véli Bokros, aki szerint a magyar vasút vagy posta kirívóan alacsony hatékonyságú. Ráadásul a nagy állami cégek központi kézben tartása csak arra jó, hogy politikai alapon történő kifosztásuk és tönkretételük szakmányban folyjék – írta Bokros Lajos a Népszabadságban.
(Népszabadság, zoom.hu)