Hirdetés

Boross Péter „A nap kérdése” című műsorban azt is megjegyezte: az IMF (Nemzetközi Valutaalap) „jóindulata” kulcsfontosságú volt akkoriban, mert klasszikusan államcsőd közeli helyzetben volt az ország, bár abból az emberek nem sokat láttak „a balliberális médiafölény” miatt.

A hirado.hu ismertetése szerint a volt kormányfő kiemelte: azok a gyerekek, akik az ötvenhatos forradalom idején egyetemre jártak, jellemzően a ’30-as években születtek, tehát olyan korszakot is átéltek, amikor a nemzeti szellem volt a nevelés centrumában.

Azt a generációt nem lehetett annyira befolyásolni, mint a következőket – jegyezte meg. A rendszerváltozás idejére felnőtt egy generáció, amely nem a Rákosi-, hanem a Kádár-rendszerben élt. Mire a szocializmus megbukott, egyfajta közönnyel tekintettek a közügyekre. A változások nagyhatalmi megállapodások alapján történtek, „nem volt ötvenhatos hangulata a rendszerváltoztatásnak” – idézte a portál Boross Pétert.

A volt kormányfő elmondta, hogy a ’70-es évek közepén elhangzott egy kormánynyilatkozat, amely szerint az olajár emelkedését a költségvetés kivédi, „bezzeg a kapitalista országokban a munkásosztályt terheli”, így nem is történt meg az áremelés. Ezt persze csak az ország eladósítása árán lehetett fenntartani – tette hozzá.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Az új kormánynak 1990 után ezt a helyzetet kellett feloldania a csőd elkerüléséért. A benzinár emelése miatt a taxisok sztrájkba kezdtek. A probléma ott kezdődött, hogy a sztrájkolóknak nem volt szabad jogszabálysértően viselkedniük, ellenkező esetben az állami erőszakszervezetnek kellett volna lépéseket tenniük. Ez nem történt meg. A taxisok meg tudták szervezni országos szinten a sztrájkot telefonhívásokkal és rádióüzenetekkel, így néhány órán belül kialakult az irányítás. A törvénysértéssel szemben a magyar rendőrség „nem teljesítette a kötelességét” – fejtette ki Boross Péter.

A helyzetet szerinte súlyosbította, hogy a köztársasági elnök, az SZDSZ-es Göncz Árpád óva intette a budapesti rendőrfőkapitányt az erőszak alkalmazásától, és ezt a főkapitány nyilvánosságra is hozta. Az államfő ezt nem tehette volna meg, ahogyan ezt az Alkotmánybíróság később ki is mondta – hangsúlyozta Boross Péter a Kossuth rádióban.