Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Budakeszitől nyugatra életveszélyes a gyönyörű fekvésű, de szűk és kanyargós országúton tekerni a robogó autók között, mégis sokan megteszik, mert nincs más út. Pedig lehetne. A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás tizenkét önkormányzata és Zsámbék város megbízásából elkészült kerékpáros hálózati terv célja éppen az, hogy a Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Pilisjászfalu, Remeteszőlős, Telki, Tinnye, Tök és Zsámbék települések alkotta közigazgatási területen összefüggő és biztonságosan átjárható kerékpáros infrastruktúra jöjjön létre.

Hirdetés

Dr. Győri Ottilia, a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás elnöke, Budakeszi polgármestere szerint a Buda környéki kerékpáros hálózati terv fontos társadalmi célt valósít meg.

– A térségben óriási a lakossági igény a biztonságos kerékpározásra. Budakeszin is sokan bringáznak, és ha sikerülne megvalósítani a tervet, még többen ülnének nyeregbe, akár családosan, így a kerékpározók száma a Zsámbéki-medencében a jelenlegi többszörösére nőhetne – mondta a Demokratának a polgármester asszony.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Fókuszban a turizmus

Tagadhatatlan, hogy a gyönyörű vidéknek természeti, kulturális és építészeti értékeivel komoly a turisztikai vonzereje, amelyet a kerékpáros-infrastruktúrával még jobban ki lehetne aknázni. Nem beszélve a biciklizés számos pozitív egészségi hatásáról, amiknek jelentős társadalmi hasznuk van. Az önkormányzati társulás terve nemcsak a Zsámbéki-medence településeit köti össze, hanem bekapcsolja az egész térséget a budapesti hálózatba, közvetlen összeköttetést teremtve a Budapest–Balaton-kerékpárúthoz, illetve a tízes főút irányába Esztergom felé, tájékoztat dr. Győri Ottilia.

Korábban írtuk


Dr. Somogyi Farkas József, a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás referense kérdésünkre elmondta, a hálózati terv azért a turizmusra koncentrál, mert úgy vélik, ez lehet a Buda környéki agglomeráció egyik kitörési pontja, hiszen az utóbbi években egyre jobban felértékelődtek az itteni idegenforgalmi lehetőségek.

– A Zsámbéki-medence mindegyik településének van valami turistacsalogató látványossága: templomok, zarándokhelyek, természeti látnivalók, kastélyok, pincesorok. Egyesek közöttük fejlesztésre szorulnak, mint például a pátyi Várady-kastély; vannak ismeretlen gyöngyszemek, mint a töki pincesor, és olyan látnivalók is, amelyeket nemrég újítottak fel, mint a budajenői magtár. Szeretnénk többnapos kerékpáros körtúraútvonalakat kínálni a turistáknak. Például a hetven kilométeres Budakeszi, Páty, Zsámbék, Perbál, Budajenő, Telki, Budakeszi körtúrát kényelmesen egy-két nap alatt lehetne megtenni, de természetesen rövidebb, harminc kilométeres, egynapos utakra is lesz lehetőség, ezért a tervek között szerepel a szálláshelyek bővítése és autóparkolók építése az egy napra érkezőknek. Pátyról indulva kirándulni lehet a Budakeszi Vadasparkhoz, útba ejtve a mamutfenyőket, visszafelé az arborétumot; a Tarnai-pihenőhöz is fel lehet tekerni, hazaérve pedig betérni a pátyi pincékhez egy vacsorára – sorolja a referens a jövőbeni lehetőségeket.

A tervezés során folyamatosan egyeztettek a Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal, erdészetekkel, az adottságokat jól ismerő helyi kerékpáros-szervezetekkel, a Magyar Természetjáró Szövetséggel és zarándokszervezetekkel. Ez utóbbiak bevonására azért volt szükség, mert a fejlesztési területen számos túra- és zarándokútvonal található, ezért úgy kell a kerékpárutat kijelölni, hogy ne keresztezze ezeket.

Dajnics Ferenc
Dr. Győri Ottilia

Erdei utakon

A tavaly november óta készülő terv jelentős előkészítő munkát igényelt: a feladattal megbízott szakértői csoport, a Bonum Via Kft., az Értékterv Kft. és a Mobilissimus Kft. építő- és településmérnökei összegezték a tervezési terület kerékpáros-közlekedésének helyzetét, a bringás forgalom fő célpontjait, a forgalmi irányok kerékpárral való bejárhatóságát.

Barna Zsolt, az Értékterv Kft. ügyvezetője a Demokratának elmondta, a hálózati terv jövőképet ad, és segíti városvezetőknek eldönteni, hogy helyben milyen beavatkozások történjenek ennek érdekében. A térség kerékpározhatóságának fejlesztésére óriási az igény, de olyan terv, amely ennyire átfogóan tárná fel a Zsámbéki-medence lehetőségeit, korábban még soha nem készült. A fejlesztés ugyanis nem csak bicikliút építését jelenti, a cél elsősorban az, hogy a különböző kialakítású létesítményekkel megteremtsék a térség biztonságos átjárhatóságának feltételeit.

– A szakma egyetért abban, hogy a kerékpározni nemcsak aszfalton, hanem stabilizált mezőgazdasági földutakon, erdészeti feltáróutakon is lehet. A meglévő erdei és mezőgazdasági utak stabilizációjával a térség új utak építésénél kisebb költségű fejlesztésekkel is viszonylag jól kerékpározhatóvá válhat. A tervezett hálózat átjárhatóvá teszi a Zsámbéki-medencét, egyik tengelye a Páty és Tök közötti földút lenne – mondja Barna Zsolt.

A terv részletesen kitér a tárolási lehetőségek bővítésére, továbbá hangsúlyozza, hogy a hálózat, valamint a látnivalók és kapcsolódó szolgáltatások bemutatására is figyelmet kell fordítani: térképes kiadványokra, túratervező alkalmazásokra, pihenőknél, csomópontoknál térképes portáltáblákra és útirányjelző táblákra van szükség.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

A Budakeszin élő Dajnics Ferenc 15 éve jár biciklivel a Zsámbéki-medencében, jól ismeri a terület bringás útvonalait, lehetőségeit. A legnagyobb problémának azt látja, hogy bármerre indul, előbb-utóbb a főúton kell tekernie, ahol óránként 90 kilométeres sebességgel suhanó autók között kénytelen haladni, ráadásul a legtöbb helyen az aszfalt minősége már önmagában is élet- és balesetveszélyes. Sajnos még a legtöbb szomszédos település között sem ajánlott a biciklizés. Kár, mert az utóbbi években sok fiatal, többgyermekes család költözött a környező településekre, nagyon szeretnének kerékpározni, viszont úthálózat hiányában nincs rá lehetőségük.

– Bár vannak erdei és mezőgazdasági útvonalak, többségük használhatatlan, másrészt a nyomvonal nincs kitáblázva, néha még térkép alapján is nehéz követni. Vannak a fákra felfestve turistajelölések, de azokat nagyon kell ismerni. A zöld úton kijelölt kerékpárutat nem lehet megkülönböztetni a gyalogos túraútvonalaktól és az erdei fakitermelésre is használt úttól.

Népszerű például a budakeszi mamutfenyőktől induló zöld út, ám mélyebben fekvő részei gyakran sárosak, és vannak homokos szakaszai is, ahol nem lehet komfortosan tekerni, ráadásul a lovardánál elhaladva végül a főútvonalon találjuk magunkat, magyarázza Dajnics Ferenc. Egyedül a Telkiből Nagykovácsiba vezető erdei útvonalat meri családoknak is ajánlani. A legfontosabbnak azt tartaná, hogy a térség kerékpárút-hálózatát kössék össze a pályaudvarokkal.

– Sajnos mind a Déli, mind a Kelenföldi pályaudvarra, de még a törökbálinti és a biatorbágyi vasútállomásra is szinte lehetetlen küldetés elbringázni, pedig onnan a Győrbe tartó vonaton gyorsan megközelíthetőek lennének a Fertő-tavi vagy az ausztriai túraútvonalak. Ezzel a vonatkapcsolattal ráadásul az Eurovelo 6-on tekerő külföldi turistákat is nagy tömegben lehetne a térségbe vonzani, akik sok helybélinek tudnának megélhetést nyújtani – sorolja a lehetőségeket.

A sors fintora, hogy lapzártakor egy biciklist Telkiben baleset ért: a főútvonalon haladva elütötte egy mellékútról kikanyarodó autó. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Balesete ismét aláhúzza a biztonságos kerékpárutak szükségességét, hiszen úgy tudjuk, tapasztalt kerékpárost ért most baleset, és nem ez volt az első.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Kiemelt beruházás

A térség fő vasútállomásainak bekapcsolása kiemelt szerepet kapott a tervben, ráadásul a rövid távú célok között is szerepel. A budapesti pályaudvarok beiktatása nem képezi a terv részét, kívül esnek a fejlesztési területen, ennek ellenére ez ügyben is történt előrelépés. Győri Ottilia a Demokratának elmondta, a tervet nemcsak az önkormányzati társulásban részt vevő tizenkét település, hanem szervezeten kívüliek is támogatják. Ennek köszönhető, hogy már elkezdődött a Budakeszit Budaörssel összekötő hét kilométeres kerékpárút építése, első ütemben a Farkashegyi repülőtérig, majd a tervek szerint meghosszabbítják Törökbálint és Budaörs irányába, így Kelenföldön keresztül kapcsolja be a térséget a budapesti kerékpáros-infrastruktúrába.

Tervezett kerékpárutak a Zsámbéki-medence térségében

Budakeszi polgármestere a Budakeszi Önkormányzati Társulás elnökeként már megkezdte az egyeztetést az Innovációs és Technológiai Minisztérium kerékpáros koordinációs főosztályával, Révész Máriusz kormánybiztossal, valamint a Budapesti Fejlesztési Központtal. Szeretnék elérni, hogy a kormány a hálózati tervet kiemelt beruházássá nyilvánítsa. A következő lépés, hogy az engedélyezési és kiviteli tervek készüljenek, majd pénzt kell szerezni a kivitelezésre. Az önkormányzatok anyagi lehetőségei ugyanis legfeljebb a tervezésre elegendők, a megvalósításra már nem, hiszen egy kilométer kerékpárút 100-130 millió forintba kerül, attól függően, hogy szükség van-e közműkiváltásra a területen.

A tervezők és a tervet támogató polgármesterek reményei szerint ha a tervek fokozatosan megvalósulnak, érdemben növekedhet a kerékpáros-közlekedés aránya, miáltal élhetőbbé válik a környék. Ha pedig mind többen ismerik meg a térség természeti és kulturális értékeit, az a turizmus prosperitását és a lakosság életminőségének javulását hozza magával.