Búcsú a Széphavason
Pünkösdkor az egyetemes egyház születését, a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. Még a nyugati kereszténység fölvétele előtt a magyarság olyan rangra emelte az Istenanyát, mint más vallás az egyistent. Csíksomlyó, az ősi kultikus hely mágnesként vonzza népünket. A búcsúsok találkozása a Széphavason lévő Szentlélek-kápolnánál történik.
Pünkösdöt húsvét után az ötvenedik napon ünnepeljük. A magyarság egyik legnagyobb ünnepe, mivel az ősi hitvilágban jóval a csíksomlyói kegytemplom fölépítése előtt (1802) már jártak emberek a Kis-Somlyóra napfelkeltét nézni, ami nem különbözik a Szent Gellért által említett „napba öltözött asszony” várásától. Benne eleink azonnal felismerték a szép Szűz Máriát. A világon elsőként a magyarság lett Mária népe, mert semmi kibékíthetetlen ellentét nem volt a kereszténység elterjedése előtti istenanya képe és a Boldogságos Szűz Mária között.
A Kis-Somlyó tetején áll a Salvator- (Megváltó) kápolna, amit a hitrege szerint Szent István építtetett. A Salvator nevet az 1456-os nándorfehérvári győzelem után kapta. A Kis-Somlyó nyugati oldala meredek, az itt vezető ösvény – a Jézus hágója – visz föl a Salvator-kápolnához. A szerzetesek megtelepedése is rendkívül korai. Hunyadi János a szentimrei csata (1442) után 32 családapát „confrates” néven a somlyói kolostor segélyezésére rendelt.
A pünkösdi búcsúra sereglő hívek nemcsak a Kárpátokon belülről érkeztek, hanem Moldvából is, az ott élő csángó magyarok. A Csíkból a Gyimesbe átvezető hágó volt az a régi út, amelyen közlekedtek. A moldvai csángók mindig útba ejtették a hágó közelében álló Szentlélek-kápolnát, amelyik még a XlX. században is létezett. Orbán Balázs, a „legnagyobb székely” szerint a kápolna 26 lépés hosszú és 8 lépés széles, félkör alakú apszissal záródott. Szépen fogalmazza meg Orbán Balázs a kápolna jelentőségét: „Még alig egy század előtt búcsújárók áhítatos énekeit visszhangozták, melyek a honkívüli magyaroknak a honban levőkkel való összeköttetésének, testvéri találkozásának voltak minden évben felkeresett gyűlpontja.” A hágót, ahol a csángók jöttek, 1744-ben járványok miatt lezárták, így szerepét vesztette a Szentlélek-kápolna, és lassan romlásnak indult. A köveket a bükklokai románok elszállították, a bútorzatot és a liturgikus kellékeket Szépvizen őrizték.
Azóta a kápolnát renoválták, 2014-ben avatták újra. A pünkösdre igyekvő búcsúsok ismét ott jönnek össze a Széphavason lévő kápolnánál. A búcsúra régen kilenc moldvai csángó falu lakossága ment fehér ruhában, arannyal hímzett fehér zászlókkal. A kápolnánál találkoztak csíki székely testvéreikkel, a zászlóikat összeérintették, majd együtt folytatták útjukat Somlyóra. Visszatéréskor az egész nép elkísérte a moldvaiakat a Széphavasig; búcsút vettek, és megbeszélték, hogy egy év múlva újra találkoznak.
A 2014-es újraavatáson nagy ünnepséget rendeztek a Széphavason. Molnár V. Józsefet, a néprajzosok korelnökét fehér lovon vezették az újraépített Szentlélek-kápolnához.