Budapest csődben

Tarlós István városvezetése 2019-ben 214 milliárd forintos megtakarítást hagyott örökül. A fővárosi költségvetés kiegyensúlyozott volt, elegendő forrás állt rendelkezésre beruházásokra, infrastruktúra-fejlesztésekre. Karácsony Gergely főpolgármestersége alatt azonban Budapest mára csődhelyzetbe sodródott úgy, hogy beruházásokra már évek óta nincs pénz, a fejlesztések leálltak és a legalapvetőbb szolgáltatások működtetése is veszélybe került. Milyen politikai és gazdasági tényezők állnak a válság hátterében?

Karácsony Gergely főpolgármester szerint Budapest pénzügyi válságának egyetlen oka a kormányzati elvonások sora, amelyek eredményeként Budapest nettó befizetőként finanszírozza a magyar államot. A főpolgármester úgy véli, a fővárosra kirótt szolidaritási hozzájárulás mértéke – amely 2018-ban ötmilliárd forint volt, majd 2025-re 89,1 milliárdra emelkedett – olyan terhet ró Budapest költségvetésére, amely ellehetetleníti a város működését.

Folyamatosan nő Budapest iparűzésiadó-bevétele

Valóban a szolidaritási hozzájárulás okozza a fővárosi csődhelyzetet? Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója kérdésünkre elmondta, Budapest költségvetése az elmúlt években folyamatos növekedést mutatott, a bevételnövekedés meghaladta a szolidaritási hozzájárulás emelkedését. Míg 2019-ben 386 milliárd volt, 2024-ben 448,7 milliárd forintra nőtt.

– A szolidaritási hozzájárulást 3200 magyarországi önkormányzatból 858 fizeti, és közülük csak a fővárosi állítja, hogy ez a tétel csődhelyzetbe sodorja. A nyilvános adatok alapján egyértelmű, hogy Budapest kiadásai 2021-től kezdve nőttek, megmagyarázhatatlanul. A város működtetésével kapcsolatos kiadások 2019–2023 között 73 százalékkal emelkedtek, messze az infláció felett. Ezt nem magyarázza teljesítménynövekedés, sőt a főváros közszolgálati teljesítménye látványosan romlott az elmúlt években, saját erős beruházás pedig gyakorlatilag nem történt. Ha a kiadások elemelkedésének okát vizsgáljuk, akkor egyelőre csak néhány mozzanatot tudunk megmutatni. A BKV gazdálkodását vizsgálva például megállapítható, hogy a cég 16 százalékkal magasabb költségen üzemelteti a buszokat, mint az alvállalkozók, továbbá a közművállalatok 3 milliárd forintot fizettek ki jutalmakra, míg az idén megszüntetett Budapest Brand működésére korábban 4,5 milliárd forintot fordítottak. Ilyen kiadások stabil pénzügyi helyzetben is meggondolandók, ám ha egy város folyószámlahitelre kényszerül és pénzügyi nehézségekkel küzd, akkor ennél körültekintőbb gazdálkodásra van szüksége – mondta a Demokratának a városfejlesztési szakember.

A fentiek közé sorolható a rákosrendezői telek megvásárlása is. Kőrösi Koppány emlékeztetett arra, hogy 2024-ben a Mol-Mohu 40,1 milliárd forintot fizetett többek között a pusztazámori hulladéklerakó, a szemétégető és egyéb hulladékgazdálkodási infrastruktúra ellentételezéseként.

– Az eladásból befolyt összeg a Budapesti Közművekhez került, ám a döntéshozók figyelmen kívül hagyták, hogy a vállalat 2023-ban 30 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, és a fenti bevételt adottnak tekintve vállaltak kötelezettséget összességében 75 milliárd forint értékben. Ebből közel 51 milliárd forintot Rákosrendező területének megvásárlása tett ki, amelyhez a szerződés értelmében a vevőnek jelentős kármentesítési kötelezettséget is vállalnia kellett. A pénzügyi káoszt fokozta, hogy a 2025-ös költségvetésben önkényesen csökkentették a szolidaritási hozzájárulás összegét: a jogszabályban előírt 89 milliárd forint helyett mindössze 36 milliárdot terveztek befizetni.

Kőrösi Koppány felhívta a figyelmet arra, hogy a 2025-ös központi büdzsé tervezetét már tavaly november 11-e óta el lehetett olvasni a parlament honlapján. Ebben szerepelt az a képlet is, amely alapján a fővárosnak több mint egy hónap állt rendelkezésre a szolidaritási hozzájárulás pontos összegének kiszámítására. Február 11-én jelent meg a költségvetési törvény végrehajtási rendelete, amelyben a nemzetgazdasági miniszter meghatározta a főváros által fizetendő szolidaritási hozzájárulás összegét. A február végi közgyűlésen lehetőség lett volna a tavaly decemberben elfogadott költségvetés módosítására, ezt a Fővárosi Kormányhivatal törvényességi felhívásban kérte is a fővárostól. A közgyűlés azonban 27 igen és 10 nem szavazattal úgy döntött, nem változtat semmit. A Fővárosi Kormányhivatal ezután a Kúriához fordult, amely kimondta, hogy a főváros költségvetésének bizonyos elemei – a szolidaritási hozzájárulás és a kiadási fősort érintő rendelkezések – törvényellenesek, és elrendelte megsemmisítésüket.

– Természetesen tűri a vitát a kérdés, hogy a szolidaritási hozzájárulás szükséges-e, illetve annak kiszámítási módja mennyiben igazságos, de ennek a vitának a legitim helyszíne a Parlament, ahol a törvényeket alkotják. Ha a jogalkotási folyamat során már megtárgyalták ezt a kérdést, és megszületett a jogszabály, akkor azt mindenkinek be kell tartania – mondta Kőrösi Koppány.

Kérdésünkre, miszerint igaz-e a főpolgármester állítása, hogy Budapest nettó befizetőként finanszírozza az államot, így válaszolt:

– Ez a megállapítás akkor állhatja meg a helyét, ha tisztán lehet látni a főváros ráfordításait. Jelenleg ugyanis a kötelező feladatok alá sorol be egy sereg olyan tevékenységet, például a főpolgármester Facebook-kampányait és rendezvényeit szervező Budapest Brand tevékenységét, amely nem vagy nem feltétlenül oda tartozik. A kötelező feladatokat az államnak finanszíroznia kell, azt azonban nem lehet tudni, hogy a ráfordítások ténylegesen kötelező feladatokra történtek-e. Ahogy azt sem lehet tudni, hogy a ráfordítások az észszerű és takarékos gazdálkodás elvének figyelembevételével történtek-e. A főváros azt állítja, hogy az állam nem vagy nem kellő mértékben finanszírozza a kötelező feladatait, de ehhez nem tud átlátható elszámolást felmutatni. A főpolgármester kijelentése ezért jelenleg csak egy állítás – fejtette ki a Budapest Műhely igazgatója.

Megkérdeztük azt is, a pénzügyi adatok alapján miként lehet nyomon követni a Tarlós István előző főpolgármester által örökül hagyott 214 milliárd forint sorsát. Kőrösi Koppány elmondta, 2019-ben a főváros költségvetésének főösszege 386 milliárd forint volt, vagyis a kasszában a város működéséhez elegendő tartalék halmozódott fel, amikor azonban 2021-től az üzemeltetési költségek jelentősen megemelkedtek, fokozatosan elkezdték felhasználni ezt a tartalékot. Szerinte az adatokból arra lehet következtetni, hogy 2023-ban az előző vezetés által átadott tartalék teljesen elfogyott.

Vitézy Dávid: Karácsonyék felújítások helyett kommunikációra költik a pénzt

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője szerint Budapest pénzügyi válsága leginkább az infrastruktúra állapotán mérhető le. Úgy látja, a főváros jelenleg úgy működik, hogy nagyobb felújításokra és beruházásokra nem jut pénz, így az úthálózat folyamatosan romlik.

– Az útfelújításokra fordított összeg reálértéken nézve a tizedére csökkent a korábbiakhoz képest. Sokat küzdöttem, hogy ez a pénz több legyen, és sikerült legalább négymilliárd forintot kiharcolni az útfelújításokra. Ez még mindig messze van az ideális 40 milliárdtól, amely szükséges lenne ahhoz, hogy Budapest útjainak állapota legalább Varsó színvonalát megközelítse – fejtette ki a Hit Rádiónak adott interjújában.

Hozzátette, a villamospályák felújítására Karácsony Gergely vezetése alatt évente csak egymilliárd jut, míg Tarlós István polgármestersége idején évente tízmilliárd forint ment ilyen célokra. Karácsony Gergellyel egyetértve túlzónak tartja a szolidaritási hozzájárulás mértékét, de szerinte a fővárosi cégek élén kibontakozó morális és korrupciós válság legalább ekkora figyelmet érdemel. Úgy látja, a főváros működésében egyre súlyosabb törvénytelenségek és vezetési válság rajzolódik ki, ahol már nemcsak a főpolgármester-helyettesek hiánya okoz problémát, hanem egyre több olyan döntés születik, amely felett nehéz napirendre térni. Szerinte a fővárosi működés pazarlása egyre nyilvánvalóbb.

– A Budapesti Közműveknél 120 millió forint jutalmat osztottak ki a prémiumokon felül. Miközben a cégvezetők 45 felső kategóriás autót vásároltak, a BKV-nál is súlyos korrupciós ügyek és milliárdos túlszámlázások árnyékolják be a szerződéseket. Mindezeken felül Karácsony Gergely kommunikációs stábja, amelyet a Gyurcsány-kormány volt szóvivője, Gál J. Zoltán vezet, 35 főből áll. A valódi kérdés már nem az, hogy a működés összeomlása bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. A jelenlegi pénzügyi helyzetben kizárt, hogy Budapest a következő négy évben fenntartható módon működjön – állítja Vitézy Dávid.

A kormány átvilágítja Budapest költségvetését

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón jelentette be, hogy a kormány átvilágítja a főváros gazdasági ügyeit. Kőrösi Koppány ezzel kapcsolatban rámutatott, a transzparens adatszolgáltatás az elmúlt hat évben jelentős hiányosságokat mutatott, ezért bár a szakértők tisztában vannak vele, milyen információkat kell kérniük, nem biztos, hogy ezeket meg is kapják. Szerinte elképzelhető, hogy bizonyos adatok egyáltalán nem léteznek, mert nem vezették vagy nem könyvelték őket megfelelően. Felhívta figyelmünket arra is, hogy november vége óta törvénytelen állapot állt be a fővárosi közgyűlés működésében, mivel nincs megválasztott főpolgármester-helyettes. Ahogy fogalmazott, Budapest jogszabályi környezetében olyan fokú bizonytalanság tapasztalható, hogy egy független könyvvizsgáló valószínűleg számos pénzügyi táblázatot hiába keresne.

Szentkirályi Alexandra szerint Rákosrendező megvásárlásával és a költségvetés megszavazásával a „Karácsony–Tisza–Vitézy-szivárványkoalíció” előre tudta, hogy a város az év közepére fizetésképtelenné válik, azt pedig előre eltervezték, hogy ebben az esetben az emberek mindennapjainak ellehetetlenítésével fogják hergelni a budapestieket.

– Ami most történik, két célt szolgál: Karácsony Gergely pénzszórásának elkenését, valamint Magyar Péter és a Tisza Párt kampánycéljait. Ami rossz a budapestieknek, az jó a Tisza Pártnak, mert ezzel is a kormány ellen lehet hergelni az embereket – mondta a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

Közben a fővárosi közlekedés napokon át tartó megbénításával fenyegetőző Karácsony Gergely már nyíltan vállalja szimpátiáját Magyar Péter iránt. Ahogy fogalmazott, elemi érdeke, hogy a Tisza Párt elnöke legyen a következő miniszterelnök. Úgy látszik, a budapestiek már hiába várják a főpolgármestertől, hogy a főváros ügyeivel foglalkozzon a politikai játszmák helyett. Pedig ha a jelenlegi válság tovább mélyül, nem a politikai szövetségesei mentik meg Budapestet az összeomlástól, hanem a kormány, amely már jelezte, nem engedi, hogy Karácsony Gergely miatt alapszolgáltatások álljanak le Budapesten.