Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Hirdetés

– A Fidesz–KDNP-frakció nevében arra kérte Karácsony Gergelyt, hogy a főváros különítsen el ötvenmilliárd forintot a Budapesten a turizmusból élők támogatására. A főpolgármester azonban – csakúgy, mint korábban a Lánchíd vagy az idősotthonok ügyében – ezúttal is a kormányra mutogat. Tudna miből segíteni Budapest?

– Ma, a járvány második hullámának idején tisztán látszik, hogy a budapesti turizmus, amely szinte száz százalékban a külföldiekre épül, nagy bajban van. A szállodák és az éttermek jelenlegi üzleti modellje biztosan nem lesz fenntartható nemcsak idén, hanem sajnos a következő évben sem. Ezért a legfőbb feladatunk az, hogy a főváros működőképességét megőrizzük, megvédjük a munkahelyeket és a családokat, támogassuk az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került vállalkozásokat. Tarlós István jelentős pénzállománnyal, működési hiány nélkül adta át a városvezetést tavaly októberben. Ebből a pénzből még mindig van 135 milliárd forint állampapírban, valamint van 27 milliárd forint készpénz is. A jelen ciklusban pedig nincs hitel-visszafizetési kötelezettsége a fővárosnak. Ránk szakadt egy rendkívüli helyzet, amelyhez alkalmazkodnunk kell. Ezért javasoltuk, hogy Budapest különítsen el 50 milliárd forintot, és az érdekképviseletek, szakmai szervezetek bevonásával mielőbb segítsen átvészelni ezt az időszakot azoknak a munkavállalóknak és családjuknak, akik a fővárosban a turizmusból élnek. Ilyenek például a vendéglátósok, a szállodások, az idegenvezetők és a taxisok. A költségvetésben pedig át lehet ütemezni az eredeti terveket. Szerintem az a normális logika, hogy előbb abban segítsünk, hogy az egészségünk megóvása mellett az élet mindenki számára normalizálódjon, utána folytassuk a közösségi fejlesztéseket. A városvezetésben a szolidaritás is mintha csak a szavak szintjén lenne meg.

– Más európai fővárosoknál látunk példát hasonló támogatásra?

– Nem is kell messze menni. A szomszédos Ausztria fővárosa a minap jelentette be, hogy újabb 50 millió euróval támogatja a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került bécsi vendéglátósokat és szállodásokat, hogy meg tudják tartani a munkavállalóikat. És ez Bécsben a harmadik ilyen csomag! De sorolhatnám, hogy Párizs, Róma, London is segít, pedig szinte mindenhol költségvetési hiánnyal küzdenek, és hitel-visszafizetési kötelezettségük is van. Ilyenkor valahogy nem érdeklik a külföldi példák Karácsonyékat. Érthetetlen.

Korábban írtuk

– Magyarországnak működnie kell – ez lenne tehát a legfontosabb cél a járvány második hulláma idején. A fővárosi vezetés mit tesz annak érdekében, hogy amennyire csak ebben a speciális helyzetben lehetséges, sikerüljön megőrizni Budapest működőképességét?

– A Karácsony Gergely vezette fővárosi többség cserben hagyta azokat a budapesti családokat, amelyek az idegenforgalomban és a turisztikában dolgoznak. Egy forintot nem ad, és semmilyen programot nem indít annak érdekében, hogy a gazdasági válságban legjobban érintetteknek segítsen. Inkább írtak és megszavaztak egy politikai nyilatkozatot, amely minden felelősséget a kormányra hárít. Ezt teszik minden fontos ügyben lassan egy éve. Szomorú vagyok, mi hittük abban, hogy lehet közösen dolgozni a budapestiekért, leginkább amikor egy rendkívüli helyzetben összefogásra van szükség.

– Bíró László, aki a balliberális ellenzék jelöltje az október 11-i borsodi időközi választáson, több más vállalhatatlan és szélsőséges kijelentése mellett Judapestnek nevezte a nemzet fővárosát. Talán elkerülte a figyelmünket: Karácsony Gergely elhatárolódott ettől a kijelentéstől?

– Az egész Bíró-ügy nem más, mint bizonyíték a baloldal mérhetetlen és gátlástalan hatalomvágyára. Először is tisztázzuk: Bíró László a baloldali pártok, így a Karácsony Gergely vezette Párbeszéd és Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció jelöltje. Vagyis Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc személyesen is elfogadhatónak és szalonképesnek tart egy olyan embert, aki Judapestnek nevezte Budapestet, az izraeli turistákat pedig „tetűcsúszdásoknak”. És ezt nem sok sör elfogyasztása után mondta egy kocsmában, ami persze szintén szomorú lenne, hanem tiszta fejjel, átgondoltan leírta a saját oldalán a közösségi médiában. Ez elfogadhatatlan. Többször is felhívtam a főpolgármestert, hogy az erkölcs és a józan ész alapján határolódjon el ettől az embertől, de nem tette. Mint ahogy a baloldali pártok sem szólaltak meg, és nem ítélték el Bíró Lászlót. Sőt, az MSZP táncikáló, kacarászó női akcióhőse nemrég büszkén vonult a „jelöltjük” mellett a kampányában. Mi ez, ha nem a kettős mérce és a szemérmetlen hatalomvágy kézzelfogható bizonyítéka? Meggyőződésem, hogy minden jóérzésű ember azt gondolja, ez egyszerűen megengedhetetlen.

– Kunhalmi Ágnes a jelek szerint nem… Nemrég új Facebook-oldalt indított a Fidesz ön által vezetett II. kerületi szervezete. Mivel sértették meg a közösségi alapelveket, amiért a cenzorok törölték az előző oldalt?

– Fogalmam sincs. A mai napig nem kaptunk erre választ. A Facebook szerkesztői minden indoklás nélkül, végleg törölték év elején a II. kerületi Fidesz oldalát. Hónapokon át mindent megpróbáltunk, hogy tisztázzuk a helyzetet, de semmilyen érdemi választ nem kaptunk. Sokéves munkánkat, fényképeket, videókat, közéleti bejegyzéseket, szóval egy aktív kommunikációs felületet semmisítettek meg. Mivel nem maradt más eszközünk, újraindítottuk a II. kerületi Fidesz-oldalt, hogy a brutális és lehengerlő baloldali propaganda sodrásában rávilágíthassunk jó néhány átverésre, és megoldásokat javasoljunk a problémákra.

– Lassan egy éve, hogy Karácsony Gergely megnyerte a főpolgármester-választást. Hogyan vonná meg ennek a körülbelül tizenegy hónapnak a mérlegét?

– Én azt látom, hogy Karácsony Gergelyt nem Budapest és azt itt élő emberek érdeklik, hanem csak a saját és párttársai politikai ambíciói. Egyfolytában olyan ügyekkel foglalkozik, amelyekben nincs feladat- és hatásköre, miközben nem jut ideje és energiája, talán kedve sem a fővárosban élők mindennapi ügyeire. Arra használja pozícióját, hogy a kormányt támadja, mindenben a pártpolitikai csatározásokat provokálja ki. Elfelejti vagy nem érdekli, hogy őt Budapest vezetésére, a nemzet fővárosának gondozására, fejlesztésére, az itt élők mindennapjainak jobbá tételére választották meg az emberek.

Budapest vesztes város – A legtöbb főváros anyagilag is támogatja a bajba került ágazatokat

A koronavírus-járvány nagy vesztesei azok a térségek, amelyeknek számottevő bevételei keletkeztek a nemzetközi turizmusból. Tipikusan ilyenek a nagy történelmi múltú fővárosok, ahol a belföldi üdülőturizmus nem pótolhatta a kulturális kincsek vagy szórakoztató-központok miatt érkezők elmaradt utazásait. Bécs és Prága kuponrendszerrel, Róma a szállodák és vendéglátóhelyek részleges kártalanításával, Párizs rendezvénysorozattal próbálja életben tartani az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozásokat. Budapest egyetlen járványhoz kapcsolódó pénzügyi intézkedése a parkolási díjak emelése volt…

A nemzetközi turizmus minden patinás főváros működésében fontos szerepet játszik, Budapesten azonban még fontosabbat, mint nyugaton. Míg Párizs turisztikai bevételeinek 50-50 százaléka származik a kül-, illetve belföldről érkezőktől, Róma esetében pedig 60-40 százalék ez az arány, a közép-európai régió éllovasai közül Prága bevételeinek 85 százalékát a külföldiek adják, Budapesten pedig ennél is jelentősebben, több mint 90 százalékban járulnak hozzá a nemzetközi utazók a turizmus sikeréhez. Mindez részben összefügg az országok méretével: a nagyobbak távoli vidékeiről a fővárosba eljutni is kalandnak számít, miközben például hazánkban, ahol autópályán három órán belül bárhonnan Budapestre lehet érni, az embereknek inkább a vízparti üdülés jelenti a kikapcsolódást. Ahogy ez tapasztalható is volt nyáron, amikor a Balaton vagy a Tisza-tó szokatlanul zsúfolttá vált a belföldi turistáktól, miközben a fővárosban vendég híján zárva kényszerültek maradni a tavaszi korlátozások során ellehetetlenült szállodák.

Budapestet tehát az átlagosnál is jobban megütötte a koronavírus-járvány miatt kialakult utazási pánikhangulat. A fővárosnak azonban hiába fekszik még az előző vezetéstől örökölt 160 milliárd forint megtakarítása állampapírban, az itteni vállalkozások csak az állam által országosan elrendelt munkahelymegtartó támogatásokra és hitelkönnyítésekre számíthatnak. Eközben más uniós fővárosok jócskán próbálják megsegíteni a turisztikai és vendéglátó ágazat szereplőit.

Bécs például eddig 350 millió eurót fordított a koronavírus gazdasági kárainak enyhítésére, a szeptembertől elindított Korona III. konstrukcióban pedig további 50 millió eurót fordít erre a célra. A szeptember 30-án záruló korábbi csomag részeként az egyszemélyes háztartások 25, a többszemélyesek 50 eurós kupont kaptak, amelyeket a helyi vendéglátó egységekben lehetett beváltani a fogyasztás szinten tartása érdekében. A most induló programban pedig a szálláshelyek tavalyi bevételük hat százalékának megfelelő támogatásra számíthatnak, továbbá hétmillió euróból a város turisztikai hivatala is forgalomélénkítő kampányt építhet. Bécs támogatja a helyi zenekarok és klubok túlélését is, egy-egy fellépés költségvetésének 90 százalékát finanszírozva.

Prága szintén kuponrendszerrel próbálja életben tartani az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozásokat. A városban megszálló vendégek éjszakánként 400 koronás (5500 Ft) utalványt kapnak, amit múzeumokban, turisztikai helyszíneken, színházakban és klubokban használhatnak fel.

Párizsban a régió turisztikai szervezetének biztosított forrásokat a város, az úgynevezett helyreállítási terv 15 millió eurót pályáztatott meg vendégvonzó programok és rendezvények szervezésére. Emellett marketingkampányt is indítottak, amely a párizsi régió értékeire hívja fel a figyelmet a belföldi és külföldi turizmus élénkítése érdekében.

Róma kártalanítási csomagot hirdetett, amelynek keretében tízmillió eurót osztanak szét szállodák, kempingek, szálláshelyek, utazási irodák között, hogy így biztosítsák túlélésüket.

Berlin kevésbé célpontja a nemzetközi utazóknak, jelentős ugyanakkor a városba irányuló konferencia- és vásárturizmus. A vállalkozások kieső bevételeinek pótlására a városi tanács 525 millió eurós támogatásról döntött, amit a gazdasági szereplők mellett a kultúra és a vendéglátóipar szereplői is igénybe vehetnek. A kis- és középvállalkozások emellett támogatást kapnak bérleti díjaik fizetéséhez, aminek mértéke az 50 százalékot is elérheti.

Bukarest külön támogatást nem nyújtott, ugyanakkor döntött az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenységek adójának csökkentéséről.

Mindezekkel szemben a magyar főváros sem pénzben, sem kedvezményekben nem nyújtott semmilyen támogatást a válság által sújtott turisztikai és vendéglátóipari ágazatok szereplőinek. A vírusra adott egyetlen válasz a parkolási díjak emelése volt, hogy ezzel ellensúlyozzák az iparűzési adóban várhatóan kieső bevételeket.

Szarka Sándor