Ven Csia-paot (Wen Jiabaot) a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Varga Mihály, a miniszterelnökség államtitkára fogadta pénteken – tájékoztatta az MTI-t a miniszterelnök szóvivője.

Szijjártó Péter közleménye szerint a kínai miniszterelnök kétnapos hivatalos programja keretében szombaton megbeszélést folytat Orbán Viktor miniszterelnökkel, és a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett Kelet-közép-európai Gazdasági Fórumon is felszólal.

A kínai kormányfő emellett találkozik a legfőbb közjogi méltóságokkal, és itt-tartózkodása alkalmából több kínai-magyar üzleti megállapodás aláírása is várható.

A kínai kormányfő pénteken délután részt vesz egy magyar-kínai kulturális rendezvényen.

Az európai körúton tartózkodó kínai kormányfő – Magyarországon kívül Nagy-Britanniában és Németországban tesz látogatást – szombat délután találkozik Schmitt Pál köztársasági elnökkel, Kövér László parlamenti elnökkel, és még aznap elutazik.

Ven Csia-pao kínai miniszterelnök legutóbb néhány hónapja járt Európában – Franciaországba, Portugáliába és Spanyolországba utazott -, és segítséget ígért a gazdasági válság leküzdéséhez, egyúttal stabilitást sürgetett Görögországban és az Európai Unióban. Nemzetközi szakértők szerint a piacok élénk figyelemmel fogják kísérni a kínai kormányfő gazdasági témájú nyilatkozatait e heti európai útján.

Üzleti eredményekkel is kecsegtet a kínai miniszterelnök útja

A kínai miniszterelnök magyarországi látogatása üzleti eredményekkel kecsegtető diplomáciai siker, amely működő tőkét, munkahelyeket, a beruházásokkal fejlesztést és fejlődést hozhat Magyarországnak – így értékelik megfigyelők az eseményt.

Orbán Viktor szerint a magyar nemzetgazdaságnak és a magyarországi embereknek az az érdekük, hogy a világgazdaság leendő centrumával, Kínával mély, kiegyensúlyozott és baráti kapcsolatokat ápoljunk. Ezt Orbán 2009 decemberében, az akkor még ellenzékben lévő Fidesz elnökeként mondta az MTI-nek Pekingben, ahol pártja akkor hivatalosan is felvette a kapcsolatot a Kínai Kommunista Párttal (KKP). Orbán azután a Fidesz kormányra kerülését követően a magyar külkapcsolatok egyik prioritásaként nevezte meg Kínát.

Az elmúlt hónapok aktív diplomáciáját, a partnerség komolyságának bizonyítását, az EU-elnökség során a kínai-európai viszony javítására mutatott szándékot Pekingben úgy értékelték, hogy Magyarország részéről „erős óhaj fogalmazódott meg Kínához fűződő kapcsolatainak javítására”, s ez a kínai vezetés egyetértésével találkozott. Ezt Fu Jing (Fu Ying) kínai külügyminiszter-helyettes mondta egy sajtótájékoztatón, amelyet Ven Csia-pao (Wein Jiabao) miniszterelnök mostani európai útja alkalmából tartottak.

Fu Jing hangoztatta, hogy a magyarországi látogatással, illetve az ott kelet-közép-európai országok számára rendezendő gazdasági fórummal Kína is pozitív jelet kíván adni a térség országainak a kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. A tájékoztatón Magyarországot a régióból Kína egyik legfontosabb – harmadik legnagyobb – kereskedelmi partnerének nevezték, s azt is elmondták: a kínai és a magyar kormányfő jelen lesz egy sor üzleti megállapodás aláírásán.

Elhangzott az is, hogy Magyarország Közép-Kelet-Európa országai közül Kína legnagyobb importforrása, s hogy 2010-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom rekord összeget – 8,72 milliárd dollárt – ért el, ami közel 30 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbihoz képest. A kínai import ebből 2,2 milliárd dollár volt.

Magyarország szándéka a mérleg arányának javítása, s elvben ebben Kína is partner, de a magyar termékek, szolgáltatások egyelőre nehezen találnak utat a kínai piacra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei első negyedéves adatai szerint míg a Kínából származó import 20 százalékot meghaladóan nőtt, addig a magyar export 4,5 százalékkal csökkent.

Kao Csien (Gao Jian), Kína magyarországi nagykövete nemrégiben arról beszélt, hogy Kína összesen 2,5 milliárd dollár értékben hajtott végre beruházásokat Magyarországon, míg a kínai-magyar vegyesvállalatok körülbelül 10 ezer fővel növelték alkalmazottaik számát. A magyar vállalatok által Kínában elindított projektek száma 2010-ben meghaladta a 670-et.

A kínai kormányfő társaságában több mint 300 üzletember van, és száztíz fős a médiakísérete, amelyben 16 tévéstáb is van.

Külügyi szakértő: beérett a nyitás Kína felé

A kínai miniszterelnök kétnapos hivatalos budapesti látogatása azt mutatja, hogy beérett az elmúlt 7-8 évben megkezdett magyar diplomáciai és gazdasági nyitás Kína felé – mondta Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) szakértője pénteken az MTI-nek.

Ezt a magyar nyitást a korábbi kormányok kezdték meg, a mostani kormány pedig nemcsak folytatta, hanem intenzívebbé is tette – hangsúlyozta a szakértő Ven Csia-pao (Wen Jiabao) budapesti látogatásának első napján.

Matura Tamás szerint önmagában már az óriási diplomácia siker, hogy a kínai miniszterelnök eleget tett a magyarországi meghívásnak. Azt mondta, jelzésértékű, hogy a világ egyik legfontosabb vezetője időt szakít és ellátogat Magyarországra, a közép-kelet-európai régióban egyedül ide, a nem is a legnagyobb gazdasági súlyú országba.

Értékelése szerint a kínai miniszterelnök útja jele lehet annak, hogy a magyar-kínai kapcsolatok már erősek. Megjegyezte, talán nem véletlen, hogy európai körútjának első állomásán Magyarországot keresi fel, Budapestről utazik tovább Németországba és Nagy-Britanniába. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hónapokban-években több magas szintű kínai delegáció járt Magyarországon. Nagy jelentősége van annak is, hogy Ven Csia-pao szombaton a Magyar Tudományos Akadémián vázolja elképzeléseit az egész közép-kelet-európai régiónak felkínált gazdasági-politikai együttműködésről – tette hozzá.

Az MKI szakértője úgy látja, hogy Magyarország szerepe felerősödhetett a 2011. első félévi soros EU-elnökségi szerepkör következtében. Az elnökség lezárultával a magyar diplomácia befolyása megnövekedett – tette hozzá.

Azt mondta, Kína elsősorban gazdasági hídfőállást keres Európában. A Kína felé történt magyar nyitás eredményessége remélhetőleg a Magyarországra érkező kínai befektetésekben és munkahelyteremtésben mutatkozik majd meg. Tavaly 8,7 milliárd dollárt tett ki a kínai-magyar külkereskedelmi forgalom volumene, ez nagy növekedés a korábbi évek 5,5-6 milliárd dolláros forgalmához képest. Kínai becslés szerint ez az érték idén eléri 10 milliárd dollárt.

Matura Tamás arról is szólt, hogy a Kína és Európa közötti hídszerep betöltésére nemcsak Magyarország vágyik, ilyen törekvései vannak a többi visegrádi országnak, és Románia is egyre inkább nyit Kína felé, tehát ebben a vonatkozásban egyfajta versengés folyik. Véleménye szerint Magyarország egyfajta kaput jelenthet Kínának a csaknem 500 milliós uniós piacra, ráadásul meglehetősen jó logisztikai hátérrel. Hozzátette, Magyarország jó nyitási pontot jelenthet Kína számára a Balkán vagy Görögország, továbbá a keleti piacok, Oroszország felé is.

A szakértő ugyanakkor megjegyezte: kínai részről annak nincs feltétlenül racionalitása, hogy egyetlen országra tegyenek fel mindent, minden bizalmukat és tőkéjüket oda irányítsák, kizárólag egy helyen építsenek ki logisztikai és egyéb központokat, ehelyett annak van nagyobb realitása, hogy több, kisebb-nagyobb centrumot létesítsenek, ahonnan a kínai gazdaság szereplői a kontinensen terjeszkedni tudnak.

Matura Tamás kitért arra is, hogy a pragmatikus kínai külpolitika erős Európai Uniót szeretne látni, ugyanis ez erősítené az általuk kívánatosnak tartott multipoláris világhatalmi rendszert.

(MTI)