Bukta a többségét a szivárványkoalíció Egerben
Ketten is kiléptek az egri balliberális pártokat tömörítő Egységben a Városért Egyesület frakciójából, ezzel Mirkóczki Ádám polgármester mögött megszűnt a többség a közgyűlésben. Lesz-e itt is a gödihez hasonló ellenzéki belviszály, vagy rendezik a sorokat? Mire mentek az elmúlt egy évben? Erről kérdeztük Oroján Sándort, a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjét.
– Múlt hónapban két képviselő kilépett az eddig többséget alkotó, a várost vezető frakcióból. Szétesőben a szivárványkoalíció?
– A momentumos Keresztes Zoltán és az LMP-s Komlósi Csaba lépett ki. Azt mondják, azért, mert nem tetszik nekik Mirkóczki Ádám polgármester vezetési stílusa, hogy egymaga hoz döntéseket, nem egyeztet a frakcióval. Szerintem a helyzet sokkal egyszerűbb: szerettek volna közelebb lenni a húsosfazékhoz, és egy idő után elfogyott a türelem.
– Hogy működnek a városi cégek?
– Az EVAT Zrt., a városi vagyongazdálkodásért felelős cég igazgatóságának elnöke Koltai Zsolt lett, aki a Bajnai Gordon kapcsán hírhedté vélt Hajdú-Bét igazgatóságának is tagja volt. De Jobbik-közeli vállalkozók is feltűntek vezérigazgatói székekben, cégvezetői státuszban. A párt külsős szakértői, akik a parlamenti munkában segédkeztek Vona Gábor holdudvarában, most idejöttek különböző önkormányzati vezetői székekbe, Mirkóczki összegyűjtötte régi kapcsolatait. Helyet bőven csináltak nekik, az elmúlt egy évben százas nagyságrendben történtek személycserék, ami elég nagy szám, főleg annak tükrében, hogy a polgármester beiktatásakor még arról beszélt, nem akar politikai mészárszéket. Ehhez képest nyilvánvaló, hogy nem szakmai okokból történnek a személycserék. Mérnök már alig van a városházán, politikai kinevezett annál több.
– Szokás volt az ellenzéki vezetésű városokban a fizetések megemelésével kezdeni a regnálást. Egerben is így indult a ciklus?
– Megemelték a polgármesteri hivatal személyügyi kiadásainak sorát, százharminc millióval több megy el most emiatt évente. Soha nem látott számban neveztek ki önkormányzati biztosokat. Ebben még nagy volt köztük az egyetértés, azon viszont már elkezdtek vitatkozni, hogy melyik párt képviselője melyik önkormányzati cég fölött diszponálhasson. A viszály ugyanakkor nem meglepő, olyan pártok összefogásáról beszélünk, amelyek alapvetően teljesen mást gondolnak a világról, pár éve még egymás szemét is kikaparták volna. Ennek pedig most a város issza meg a levét, ugyanis sem a célokban, sem az eszközökben nem tudnak megegyezni, ezért Egerben az elmúlt egy évben nem történt semmi előremutató. Még a legtöbbet hangoztatott választási ígéretek sem valósultak meg. Szó volt arról, hogy a felsővárosiak kapnak egy mélygarázst, körforgalmak épülnek – még a tervezés sem történt meg. Mirkóczki sokat kampányolt az elektronikus népszavazással, azt mondta, ez lesz az első, amit bevezet, méghozzá úgy, hogy ez az egrieknek nulla forintjába kerül majd. Ehhez képest még sehol nincs az elektronikus szavazás, van viszont költség, nem is kevés. Informatikai célokra elköltöttek hatvanmillió forintot, az indoklás elsősorban éppen az említett elektronikus szavazás megvalósítása. Hogy mire és hogyan lett ez a pénz felhasználva, nem tudjuk.
– A koronavírus miatti lezárásokat nyilván a város költségvetése is megérzi. Hogy áll Eger gazdaságilag?
– Másfél milliárdos hitelt vettek fel, ilyen nagyságrendű kölcsönösszegre az elmúlt tíz évben nem volt példa Egerben. Ebből félmilliárd forint ment fejlesztési célokra, ami szerintem nem feltétlenül ördögtől való, de mégiscsak fel lehetne tenni a kérdést, hogy ki és miből fogja visszafizetni. A fennmaradó egymilliárd egy működési hitel, ezt a hitelkeretet elvileg év végére mindig vissza kell tölteni. Majd meglátjuk, lesznek-e trükközések… Ami ennél is veszélyesebb, az a vagyoneladás. Botrányos eset volt a Senator-ház eladása. Az épület igazi ékszerdoboz a város közepén, stabil bérlővel, a város számára aranytojást tojó tyúk az ingatlan, de a polgármester a járvány miatt kapott különleges jogkörét kihasználva elindította az eladást, majd amikor muszáj volt a közgyűlés elé vinnie, a képviselőivel megszavaztatta. Ilyenkor persze nagy az egység a szivárványkoalícióban. Végül csak a hatalmas társadalmi nyomás miatt nem adták el az épületet. De sok esetben ezt a procedúrát sem kell már végigvinniük. Határozatban utasították az önkormányzati dolgozókat, hogy mérjék fel a város tulajdonában álló ingatlanokat, félő, hogy eladnának mindent, ami mozdítható. Mirkóczkit felruházták egy olyan jogkörrel, hogy húszmillió forintos értékig minden egyes ingatlan eladásáról saját hatáskörében dönthessen, a közgyűlés nélkül. Ekkora jogkörrel még soha senki nem rendelkezett Egerben. Mi sem láthatunk rá, hogy kivel tárgyal, milyen értékbecslés alapján.
– Azért ha tetszik, ha nem, előbb-utóbb be kell majd számolniuk róla, mi lett az ingatlanok sorsa…
– Elvileg igen, törvényi kötelezettségük, hogy sok hónap elteltével elmondják, mit és mennyiért adtak el. Feltéve, hogy betartják a törvény, de itt erre sincs garancia. Amikor betekintést kértünk az új cégvezetők pályázati anyagaiba, falakba ütköztünk. Ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, amely azt a döntést hozta, hogy ki kell nekünk adni a pályázatokat. A polgármester ezt továbbra sem tette meg, a második felszólítás után pedig azt mondta, már megsemmisítették a dokumentumokat. Ez nyilvánvalóan törvénysértés, amit az átláthatatlanság érdekében léptek meg.
– Viszont Mirkóczki Ádám előtt nehéz évek állnak most, hogy két képviselője távozott. Mire számíthat Eger a közeljövőben?
– Még nem tudjuk, mit hoz a frakciószakadás, mivel rendkívüli jogrend van, a polgármester egyszemélyben dönthet mindenről. Még jól is jött neki ez a helyzet, mert így nem kell lavíroznia. Szerintem lesznek még kilépők, nem sok minden van, ami összetartaná őket. A kilépések ugyanakkor még nem jelentik automatikusan a szivárványkoalíció bukását, hiszen a távozókat a megfelelő ajánlatokkal Mirkóczki rábírhatja, hogy neki kedvezően nyomják a gombot a közgyűlésben.