A Fidesz számításai alapján az elmúlt három évben mintegy 34 milliárd forintot költött urizálásra a kormány. Ebbe az összegbe beletartoznak a nemrég vásárolt luxusgépkocsik, bútorok, mobiltelefonok, az egyre sokasodó államtitkári, helyettes államtitkári, illetve tanácsadói posztok és a különböző kormányzati önreklámozások is.

Az utóbbi hetekben három újabb szemfényvesztésnek tűnő kormányzati kampány borzolta a kedélyeket. Az egyik a Szülőföld Alap tanácsának megalakulása volt, amelynek élére Gyurcsány Ferenc kormányfő Kiss Elemért, a Medgyessy-kabinet korrupció gyanúja miatt lemondott kancelláriaminiszterét nevezte ki.

A hírek szerint a testület mintegy egymilliárd forintból gazdálkodik, és ez a szerv dönt majd azokról az elvekről, célokról, amelyek alapján hazánk támogatja a határokon túlra szakadt magyarokat. A Fidesz szerint azonban az alap létrehozása nem több a kormány újabb szemfényvesztésénél, a kabinet tartalom nélküli PR-akciójánál. Az idei nyáron a Szülőföld Alap körüli hírverés szinte egybeért a szocialista kormány másik propagandaműveletével.

A kabinet ugyanis július közepén hat hétig tartó sms-kampányt indított, amely állítólag a kormányzat munkáját hivatott segíteni. E logika mentén az első sms-ben a harmadik gyermek nemének megválasztásáról érdeklődött a kormány, a következőben pedig a járművezetés előtti alkoholfogyasztás engedélyezéséről kérdezték az állampolgárokat. Az első kérdésre mindösszesen 2383-an válaszoltak, így az utólagos számítások bebizonyították, hogy egy kormányzati sms ára közel háromezer forint volt.

Az sms-kampányt a különböző sajtótermékekben elhelyezett színes reklámok egészítették ki, így például a Népszabadságban, a Népszavában, a Magyar Hírlapban és a Blikkben. László Boglár kormányszóvivő tájékoztatása szerint, mindez eddig potom 40 millió forintjába került az adófizetőknek. Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter augusztus elején jelentette be, hogy nagyszabású tájékoztatási kampány indul a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, az Európai Unió strukturális alapjaiból társfinanszírozott fejlesztések eredményeinek bemutatására.

A kampányra, amely 2006 tavaszán indul és 2008 végéig tart, 2,5 milliárd forintot költenek. A 2006 végéig előirányzott összeg kétmillió forint, eszerint 240 milliót költhet a kormányzat reklám-, propaganda-, ismeretterjesztő és videofilm készítésre, 760 milliót reklámtervezési és szervezési szolgáltatásokra, 112 milliót rendezvényi szolgáltatásokra és további 320 milliót az ezekhez kapcsolódó kommunikációs feladatok koordinációjára.

A kormányzati önreklámozás legékesebb bizonyítéka, hogy a Medgyessy-kabinet két 100 napos programja után Gyurcsány Ferenc idén nyáron bejelentette a szocialista kabinet 100 lépés programját. A milliárdos kormányfő a következő szavakkal indította el az új programot: „ma már pontosan látjuk: sokat tettünk, de még mindig nem eleget”. A 100 lépés programot a Kérdések és válaszok című rendezvénysorozat keretében kívánta népszerűsíteni a kabinet, amelyre 150 millió forintot különítettek el az idei büdzséből. A költségekről szólva Batiz András kormányszóvivő kijelentette, hogy „a kormánynak kötelessége tájékoztatni az állampolgárokat, és nem a megjelenések száma dönti el, hogy az összeg reális-e”.

Világos beszéd. A 100 lépés program sikeréről pedig annyit mondott a szóvivő, hogy öt-hatezren vettek részt a programot ismertető rendezvénysorozat fórumain, emellett pedig sokan írásban teszik fel kérdéseiket. Elmondása szerint eddig mintegy ezer levelezőlapon több ezer kérdés, valamint hétszázötven e-mail érkezett. Ha a tízmilliós magyar lakosságot vesszük alapul, ez nem tűnik túlságosan elképesztő számnak. Főleg, ha azt tekintjük, hogy a Nemzeti Petíciót rövid idő alatt egymillió ember írta alá.

Szocialista léptékben azonban úgy tűnik, ez már nagy eredménynek számít. A 100 lépésből az első, legalábbis Veres János pénzügyminiszter szerint a Sikeres Magyarországért hitelprogram elindítása volt. A hitelprogramot áprilisban fogadta el a kormány, amelynek célja a kormányzati kommunikáció szerint a vállalkozások, az önkormányzatok támogatása. A hangzatos beharangozó szerint a kabinet a programra összességében 410 milliárd forintot áldoz. A zajos beharangozó után azonban kiderült, hogy a 410 milliárdból csupán 145 milliárd forintnyi összeg az új forrás. Az összeg többi része már a meglévő hitelprogramok összevonásával és annak Sikeres Magyarországra keresztelésével áll rendelkezésre. Későbbi szakértői elemzések arra is rávilágítottak, hogy a Sikeres Magyarországért program sem új elemet, sem pedig pluszforrást nem tartalmaz.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a költségvetést már nem lehet további összegekkel terhelni, a Sikeres Magyarországért program pedig már egy egyébként is futó kampány volt, hiszen a Magyar Fejlesztési Banknál létezik ilyen néven már egy hitelprogram. A bank által meghirdetett pályázatban pedig a fő célközönség szintén a kis- és középvállalkozások és az önkormányzatok. Mindazonáltal a Sikeres Magyarországért hitelprogrammal kapcsolatos kommunikációs kampányra, a külföldi újságírók utaztatására, a népszerűsítő roadshow-ra és az eredmény bemutatására mintegy 390 millió forintot áldoz a kormány.

A Sikeres Magyarországért program egyébként sokban emlékeztet az Orbán-kormány által indított Széchenyi Tervre, mondhatni annak egyfajta csökevényes szocialista változata. A hitelprogram hasonlít a Medgyessy-kabinet „Esélyt a jövőnek!” programjára is, amelynek középpontjában az elmaradott kistérségek, a gyermekek és a fiatal szülők helyzetének javítása állt. A program lakásépítési kedvezményt ígért, egyhetes fizetett szülési szabadságot az édesapáknak, és a használaton kívüli laktanyák önkormányzati tulajdonba adását is hirdette.

A későbbiekben elcsendesedett az „Esélyt a jövőnek!” kampány, ma pedig már nem is emlékezünk rá. Sikeres Magyarországért címmel az MSZP-nek egy másik kampánya is zajlik. Ugyan nem teljesen világos, hogy a hitelprogram neve miért egyezik meg a Hiller István szocialista pártelnök által februárban létrehozott Sikeres Magyarországért mozgalommal. Elképzelhető, hogy az MSZP PR-csapatának nem volt jobb névválasztási ötlete, de mindenesetre több mint zavaró az egybeesés.

A Sikeres Magyarországért mozgalom ugyanis egyfajta baloldali polgári körös mozgalom. Hiller István még ez év februárjában szólította fel az érdeklődőket, hogy a következő hetekben alakítsanak helyi társaságokat, készítsenek terveket, beruházási programokat, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaiból valósítanának meg. Hiller kiadta a jelszót is, „sikeres, elégedett településeket szeretnénk, az MSZP elégedett, sikeres Magyarországot akar”.

Nyilván a véletlennek volt köszönhető, hogy még februárban a Baloldali Önkormányzati Közösség sietve tett közzé egy felhívást, amiben arra szólította fel tagjait és a helyi civil szervezeteket, hogy csatlakozzanak a Sikeres Magyarországért mozgalomhoz. Június közepén a pártelnök-mozgalomvezető már arról számolt be, hogy immár 115 magyar településen jött létre csoportosulás Albertfalvától Makóig és összességében csaknem 2000 tagot számlál.

Európai uniós ügyekben is szívesen nyújt felvilágosítást a kormány. Idén februárban szerepelt le a Medgyessy-kormány által létrehozott Európa Terv. A megpályázható 675 milliárd forintnak ugyanis mindössze a 0,72 százalékát fizette ki a kormány az adott időpontig. Nem kaptak támogatást egyebek mellett a mezőgazdasági beruházások, a halászat, a fiatal gazdák és a szakmai továbbképzési programok sem. Természetesen voltak olyan szektorok is, ahol megtörténtek a kifizetések. Például az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál 25 százalékban teljesült a fejlesztés.

De szembetűnő volt, hogy a kormány csak arra fizetett ki pénzt, ami az európai pénzek lehívásának bürokráciáját szolgálta, a támogatandó beruházások egy fillért nem láttak az összegből. A Fidesz februárban fel is tette a kérdést, vajon mit csinált a kabinet a nagyrészt európai uniós támogatásként befolyt összeg ki nem fizetett részével. Az Európa Terv reklámozására is elfolytak százmilliók. Előbb 400 milliót fordított kormányzati kommunikációs kampányra a Miniszterelnöki Hivatal, később pedig újabb 250 milliót áldoztak a kampány reklámjára.

Természetesen mindezt közpénzből. A Fidesz pedig felhívta a figyelmet, hogy az országszerte látható hirdetések, a „modern köztársaságot építünk” szlogennel, az európai parlamenti választásokat megelőzően láthatóan kiegészíti a szocialista párt kampányát. Ez év áprilisban Demokrácia Központot alapított a kormány, amely a tervek szerint tudományos kutatásokat szervez és finanszíroz.

Kolber István regionális fejlesztésekért felelős tárca nélküli miniszter be is jelentette, hogy 5000 fős, 30 milliárd forint értékű konferenciaközpont építésére ír ki pályázatot a kormány. A Demokrácia Központ név is ismerős lehet, ugyanis az Orbán Viktor által életre hívott polgári köröket koordináló irodát éppen így nevezik. Természetesen a fiatalokat célzó baloldali program is készen áll már. Ez év tavaszától ugyanis elérhető az Amőba nevű „társasjáték”, amelynek célja a baloldallal szimpatizáló fiatalok felkutatása.

A szervezők a játék honlapján külön kikötik, hogy az Amőba nem része egyetlen pártnak sem, nem valamilyen ifjúsági tagozat. Az Amőbát működtető Alapítvány a Modern Baloldalért pedig azt is leszögezi, hogy „az alapítvány finanszírozása politikától, közpénzektől független, magáncégek felajánlásaiból, támogatásával működik”. Eszerint nyilvánvalóan a véletlennek köszönhető, hogy az alapítványt három szocialista politikus, Gyurcsány Ferenc kormányfő, Hiller István, az MSZP elnöke és Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője hozta létre 2005 februárjában saját személyes anyagi forrásból. A baloldali társasjáték reklámkampányára 15 millió forintot fordítanak, az alapítvány költségvetése 56 millió forint. Idén májusban maga Gyurcsány Ferenc jelentette be – aki a társasjáték plakátjain játszik kötélhúzósdit -, hogy eddig több mint 1600-an jelentkeztek a szocialista társasjátékra, az ország minden megyéjében és a főváros minden kerületében alakult már Amőba-csoport.

A társaság honlapján Buliszervíz címszó alatt közzéteszik, hol kampányol a kormányfő az Amőba mellett, és hol találkozhatnak vele a fiatal baloldaliak. A kormányfővel a felszólítás szerint „a nyáron több helyen is lehet sörözni”, augusztusban például a Sziget-fesztiválon „bulizik a miniszterelnök”. Vidám ember lehet.