Fotó: Demokrata/T. Szántó György
Hirdetés

– Az Európai Bizottság decemberben úgy döntött, hogy továbbra is kizárja a magyar diákokat és kutatókat az Erasmus és a Horizont programból. Mivel magyarázható ez a durva lépés?

– Brüsszel lábbal tiporja az egyetemi és kutatási szabadságot. Ez azt jelenti, hogy tovább kell küzdenünk a magyar fiatalok igazságáért és azért, hogy ne tarthassák politikai túszként a magyar diákokat és kutatókat. Ám érdemes felidéznünk azt is, milyen események vezettek a decemberi döntésig. Először is szeretném leszögezni, hogy a felsőoktatás jogi szabályozása és működtetése nemzeti hatáskörbe tartozik, vagyis az uniónak nincsen köze ezekhez a kérdésekhez. Ennek ellenére mi készek voltunk tárgyalni és kompromisszumot kötni, hogy ne kelljen elszenvednünk a jogellenes szankciókat. Brüsszel három kifogást emelt. Az egyetemeket fenntartó alapítványok tagjainak személyi összeférhetetlenségét; a megbízatásuk időtartamát; illetve hogy ha összeférhetetlenek voltak, akkor mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy alapítványi taggá választhassák őket. Ez az úgynevezett lehűlési idő. Azt a követelést nem fogadtuk el, hogy a nemzetközi NGO-k is delegálhassanak tagokat az egyetemi kuratóriumokba. Ám az Országgyűlés november 4-én elfogadta azt a bizottsággal egyeztetett törvénymódosítást, amely kezelte a többi brüsszeli kifogást. Ezt, igaz brüsszelita nyelven, de a bizottság is elismerte.

– Hogyan születhetett meg mégis az elutasító döntés?

– Újabb feltételeket találtak ki. Ez olyan, mint amikor mindig úgy változtatják a szabályokat, hogy sose felelj meg a követelményeknek. Immár nemcsak az egyetemi alapítványokra, hanem minden más történelemmel, kultúrával foglalkozó alapítványra is ki kellene terjeszteni a Brüsszel által követelt előírásokat. Kérdezem én, mi köze van egy ilyen alapítványnak az Erasmushoz vagy a Horizonthoz? Az új követelésekből látható, nem tettek le arról, hogy elvonják az egyetemek önkormányzatiságát.

Korábban írtuk

– Hat modellváltó egyetem pert indított a diákjaikat és kutatóikat ért diszkrimináció miatt. Hogy állnak e perek?

– Az Európai Unió Bírósága egy év után befogadta a pereket, így várhatóan elkezdődhetnek az idén. Azt is fontolgatjuk, hogy a magyar állam szintén pert indít az Európai Bizottság újabb döntése ellen. Mert azért ami történik, az már mindennek a legalja; mintha koncepciós eljárást indítottak volna a magyar diákokkal és kutatókkal szemben!

– Mára megtanulhattuk, hogy ez a bíróság nem a tételes jog szerint, hanem ideológiai alapon hoz döntéseket. Lehet esélyünk a sikerre?

– Ez nagy kérdés. Az események majd feketén-fehéren megmutatják, hogy az igazság irányítja-e az uniós folyamatokat. Vagy az a bizonyos „i” már elveszett.

– Magyarország mindazonáltal nem mondott le arról, hogy a diákjaink külföldön is tapasztalatokat szerezhessenek, és elindult a Pannónia Program. Ez hogyan halad?

– Szárnyal. Az első félévben 3000 magyar fiatal jutott el a világ vezető egyetemeire Szingapúrtól Angliáig, Amerikáig. Vagyis ezerrel többen, mintha az Erasmust vettük volna igénybe. Ráadásul a Pannónia-ösztöndíjak magasabbak az uniósnál, és a hazai intézmények elfogadják a külföldön töltött féléveket. Tehát ez nem csupán mennyiségi, hanem igen jelentős minőségi ugrás is, hiszen az egész világ kinyílt a magyar fiatalok előtt.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György

– Hasonlóan sikeres a Hu-rizont Program is?

– A HU-rizont Program keretében 30 pályázat támogatásáról döntöttünk; 400-400 millió forintos keretösszeggel gazdálkodhatnak a kutatócsoportok, ám két-három év alatt eredményt várunk e konzorciumoktól, amelyek vezetői magyar egyetemek. Jelzem, az uniós programok esetén hat-hét év a türelmi idő. Emiatt ezek közül eddig nagyon kevés zárult le. Az ország az eredetileg tervezett nyolcmilliárd helyett, látva a pályázatok kiváló minőségét, 12 milliárd forintot szán e pályázatok támogatására. A kialakult partnerkapcsolatok pedig rendkívül figyelemreméltóak, kivétel nélkül a világ legjobb száz egyetemének valamelyikével zajlanak együttműködések. Az Óbudai Egyetem például egy szingapúrival és a kaliforniai Stanforddal közösen kutat mesterséges intelligencia és orvostechnika témában. A szegediek a Cambridge-i Egyetemmel dolgoznak együtt egészségügyi kutatásokban, Debrecen vezető nélküli járművekkel kapcsolatos kutatásokat végez, szintén Floridát és Dél-Koreát összekapcsolva. A Semmelweis Egyetem pedig, lévén hogy a világon egyedülálló szívbankja van, számos nagy intézménnyel működik együtt Európában.

– A modellváltó intézmények sikerét bizonyítja, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetői is változtatásra törekszenek. A BME is alapítványi formát választ a további működésre?

– Nem, mivel az egyetem javaslata szerint az államháztartáson kívüli gazdasági társasági formában szeretne működni a jövőben. Ehhez természetesen módosítanunk kellett a felsőoktatási törvényt, de mi nyitottak voltunk a kezdeményezésre. Az év végén a törvénymódosítás megtörtént, így várhatóan a jövő év első felében már új struktúrában működhet majd az intézmény, ahol fenntartói jogát meghatározó magyar vállalat vagy vállatok vásárolhatják meg, forrásbevonást és így egyben béremelést is hozva. Az állam pedig hosszú távú megrendelői szerződést köt az állami ösztöndíjas helyekre, kutatási tevékenységre. Természetesen itt is teljesítményelvárásokkal.

– Mi lesz az ELTE további sorsa? Elvégre ez az intézmény tekinthető az utolsó mohikánnak, amely a régi rendszer szerint működik továbbra is, szűkös anyagi forrásokkal és alacsony bérekkel.

– Mi, szemben Brüsszellel, az egyetemi autonómiában hiszünk. A modellváltásnál is az egyetemek részéről történt a kezdeményezés, a BME esetében is ugyanígy volt. Várjuk az ELTE tudományos közösségének javaslatait is.

– Decemberben lezárult az MTA volt kutatói hálózatának átalakítása is, létrejött a Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat. Az akadémiai dolgozók egy része tiltakozott ugyan, de végül a törvényt nemcsak a Hun-Ren valamennyi intézményvezetője támogatta, hanem kompromisszum született az MTA és a kormány között is. Hogyan sikerült lezárni viszonylag gyorsan ezt az átalakítást?

– Azt nehéz megállapítani, hogy a kutatói fórum tiltakozó állásfoglalását Brüsszelből diktálták-e, vagy a résztvevők súgtak Brüsszelnek. De a hazai és a külföldön dolgozó magyar kutatók úgy látták, hogy változtatni kell a korábban működő intézményrendszeren az eredményesség érdekében. Közel száz külföldi és hazai kiváló tudós tíz hónapon át vizsgálta a Magyar Kutatási Hálózat tudományos és szervezeti működését, és nemzetközi példák alapján megjelölték a változtatásra szoruló pontokat. Az így összeállított anyagot vitára bocsátotta a kutatóhálózat tudományos közössége, és összesen 1374 közvetlen visszajelzést kaptak a tervezetre. A Hun-Ren javaslatai alapján előkészített törvényjavaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátottuk, a visszajelzések alapján valamennyi kutatóintézet vezetőjének véleményét beépítettük az új törvénybe. Azaz a törvény, amely tavaly év végén megjelent, a Magyar Kutatási Hálózat javaslatára és egyetértésével született. Aki ezt támadja, az a magyar tudományos közösséget támadja.

– A szervezeti változás mellett a kutatásokra, a bérekre fordítható támogatás összege is változik?

– A Hun-Ren Kutatói Hálózat nem alapítvány lesz, mint sokan szándékosan hazudják, hanem egy rugalmas államháztartáson kívüli működési forma, amelynek jelentősen nő a teljesítményarányos finanszírozása. Idén mintegy 18 milliárd forint jut a hálózati intézmények támogatására, amiből jelentős bérfejlesztés is történhet. Még év elején elindítunk egy 26 milliárdos pályázatot is a kutatási infrastruktúra fejlesztésére. 2027-re pedig megduplázódik a kutatóhálózat finanszírozása, elérve a 97 milliárd forintot. Ami még kiemelendő, hogy a Hun-Ren tulajdonába kerülnek kutatási közfeladat céljából az eddig használt ingatlanok is. A tiszta viszonyok érdekében ezeket a magyar állam 80 milliárd forintért megvásárolja az MTA-tól és az intézetek tulajdonába adja. Azt várjuk a kutatóhálózat megújulásától, hogy tovább emelkedik a magyar tudomány nemzetközi elismertsége, és jelentős szerepet kapnak a magyar emberek számára releváns kihívásokra fókuszáló kutatások, mint az egészséges öregedés, az energetika vagy vízgazdálkodás, illetve az agrárium kérdései.

– 2024 híre volt, hogy a magyar kormány Krausz Ferenc Nobel díjas fizikus segítségével és vezetésével hozzálátott a magyar tudomány aranycsapatának felépítéséhez. Megszületett a győztes tizenegy?

– Köszönettel tartozunk Krausz Ferenc professzor úrnak, hogy elindította a Nobel-díjas irodát a minisztériumon belül és vállalta, hogy irányítja a munkát, amelynek célja, hogy minél több kiváló magyar kutató itthon dolgozzon tovább. Elsőként Endrődi Gergely kutatófizikus döntött úgy, hogy hazahozza a kutatócsoportját. Bízunk benne, hogy többen is követni fogják, hiszen versenyképes ajánlatot tudunk tenni a tudósoknak. A hazai kutatási körülmények is jelentősen javultak az utóbbi években, és az egyetemi, intézeti hálózat működése is sokkal rugalmasabb, mint korábban. Jövőre jelentős összegek állnak rendelkezésre a kiváló magyar kutatók, azaz a bajnokok hazahívására.

– Valaha nemcsak a tudományban, a szakképzésben is nagyhatalom voltunk. Most hogyan értékelné a hazai szakképzési rendszert?

– Ismét nagyhatalommá váltunk. A szakképzési világbajnokságon az összesített eredményt tekintve tavaly a tizedik helyezést érte el a magyar csapat, 2023-ban pedig az EB-n ezüstérmesek lettünk. Ez három dolognak köszönhető. Motiváltak a diákok, elkötelezettek az oktatók és vonzóak az oktatási körülmények. Nem véletlen, hogy ma tíz nyolcadikos diákból hat valamelyik szakképző intézményt választja, amikor dönt a továbbtanulásról. Ezt az arányt azonban szeretnénk tovább emelni. Mindez nem túlzott optimizmus, hiszen kiváló lehetőségeket nyújt ez a képzési forma. A diákok tanulmányaik alatt teljesítményüktől függően 8-60 ezer forintos ösztöndíjra számíthatnak. A duális képzés keretében a gyakorlatokon elvégzett munkájukért havonta akár 160 ezer forintos fizetést kapnak. A szakmai érettségi megszerzése után akár 300 ezer forintos életkezdési támogatás jár, amit kiegészíthetnek a négymillió forintos kamatmentes munkáshitellel, ez házasságkötés és 3 gyermek születése után vissza nem térítendő támogatássá alakul. Vagyis azt mondjuk a leendő szakembereknek, hogy tanulj, kezdj el itthon dolgozni, alapíts vállalkozást, vegyél hozzá eszközöket, vagy más módon könnyítsd meg az életkezdést. Hiszen szükségünk van minden szakképzett munkaerőre.

– A szakképző intézményekben dolgozó oktatók elkötelezettségét pedig, gondolom, a kiszámítható bérrendezés is fokozza.

– Feltétlenül. Éppen ezért a 24 ezer szakképzésben dolgozó oktatónak januártól ismét emelkedik a fizetése 21,2 százalékkal, immár két és félszer magasabbak a bérek, mint 2020-ban. Ez azt jelenti, hogy míg egy pályakezdő oktató akkoriban 280 ezer körül keresett, jövőre ez az összeg 705 ezer forint lesz. A derékhad keresete 2020-ban 320 ezer volt, ami mára átlagosan 800 ezer forint fölé emelkedett. A régebb óta a szakképzésben dolgozók bére pedig eléri a 950 ezer forintot is. Emellett 96 milliárdot fordítunk a 34 szakképző intézmény felújítására, korszerűsítésére, ami még több modern gyakorlati helyet biztosít a fiataloknak.

– A kultúra területén is számos programot futtat a minisztérium. Ezek milyen változást hoztak?

– És ezt folyamatosan bővítjük, mert a kultúránk tart meg minket magyarnak! A Csoóri Sándor- és a Déryné-program révén az egész Kárpát-hazában jelen vagyunk, és az igényes magyar kultúra hozzáférhetővé vált a határon túl is. Azt is támogatjuk, hogy a határon túli színházak bemutatkozhassanak itthon. Szeretném megemlíteni azt is, hogy január elején Kassán lesz a szlovák–magyar nyelvű Rómeó és Júlia-bemutató, amire meghívtam a szlovák kulturális minisztert is. De idén indul az Erkel színházban az új dalszínház is, amely olyan produkciókkal áll a közönség elé, mint a Puskás-musical vagy a Baradlay-legenda. Sok hasonló produkciót várunk. Ezek várakozásaink szerint segítenek tovább erősíteni a magyar identitást. Egyébként Európában bronzérmesek vagyunk lakosságarányosan a színházlátogatók számát tekintve. Nem is beszélve számos nemzetközi szinten kiemelkedő kiállításunkról a Szépművészetiben. De büszkék lehetünk a magyar–török év sikerére is, amit folytatunk tovább, és hasonlóak a várakozásaink az 2025-ben induló szerb–magyar kulturális év kapcsán is.

– Mindez valóban okot ad a közös büszkeségre. De úgy tűnik, újabb támadást kell elszenvednünk Brüsszel részéről. Ezúttal a családpolitika került a célkeresztbe. Gondolom, ez is tagállami hatáskör, amelybe a bizottság nem szólhat bele.

– Tisztázzuk: Brüsszel nemcsak az anyagi juttatásokat támadja, hanem magát a családot! Ám Magyarország családbarát ország, amelynek családbarát kormánya van. Minden élethelyzetben a családok mellett állunk, házasságkötésnél, az első gyermek vállalásánál, otthonteremtésnél, a testvér, sőt testvérek érkezésénél, a munka és a család közti, mindannyiunknak nagy kihívást jelentő egyensúly megteremtésénél. Az idei költségvetésben 3754 milliárd forintot fordítunk a családok támogatására, 474 milliárddal többet, mint tavaly. Év végén döntöttünk arról, hogy a babaváró esetében a jelenlegi 30-ról 35 évre a növeljük az életkori határt, hiszen látható, hogy kicsivel 30 éves kor felett házasodnak átlagosan a fiatalok. Folyamatosan növeljük a bölcsődék számát, ezzel is bővítve a kisgyermeket nevelő családok mozgásterét. De népszerűek a vidéki otthonfelújítási támogatások is, hogy csak néhány újabb támogatási formát említsek. Jövőre indul az úgynevezett 3+3-as vidéki otthon felújítási program. Azaz 3 millió vállalása esetében az állam 3 millió vissza nem térítendő támogatást ad a vidéki 5000 fő alatti településeken élő családoknak. Az idei évtől két lépésben megduplázzuk a családi adókedvezményt is. A családi adókedvezmény bevezetése óta a 2025-ös emeléssel összesen 4400 milliárd forinttal több marad a gyermekes családoknál. A családok élethelyzetéhez igazodó sokféle támogatási forma fontosságát akkor érthetjük meg teljes mélységében, ha tudjuk: ha nincs a Horn-kormány idején bevezetett Bokros-csomag, akkor ma 322 ezerrel több szülőképes korban lévő asszony élne, és a demográfiai adataink a mainál szebb képet mutatnának. Éppen ezért a brüsszeli támadások és az unió nyugati felén hódító családromboló ideológiák tombolása ellenére a magyar kormány garantálja, hogy életben tartja a világon egyedülálló támogatási rendszert, és garantálja a családok biztonságát.