Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

Az országos köztelevíziók (ARD, ZDF) megbízásából készített felmérések szerint az SPD Brandenburgban a szavazatok 26,5-27,5 százalékát szerezte meg. Szászországban a CDU 32,5-33 százalékot szerzett.

Így az SPD Brandenburgban, a CDU pedig Szászországban továbbra is az első számú politikai erő, de történetük legrosszabb választási eredményét érték el, és nem tudják folytatni a kormányzást az eddigi koalíciós összetételben.

Az SPD Brandenburgban nagyjából 5 százalékponttal gyengült az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 31,9 százalékhoz képest.

A CDU Szászországban hozzávetőleg 7 százalékponttal esett vissza a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva.

A legnagyobb mértékben az AfD erősödött meg, és mindkét tartományban a második helyen végzett. A CDU-tól jobbra álló párt Brandenburgban 22-24,5 százalékot szerzett, akár meg is duplázhatja a 2014-ben elért 12,2 százalékot. Szászországban a szavazatok 27,5 százalékát szerezték meg, ami bőven a duplája az öt évvel ezelőtti 9,7 százaléknak, és mind a 16 tartományt együttvéve a párt történetének legjobb tartományi választási eredménye.

A választási részvételi arány mindkét tartományban emelkedett, Brandenburgban a 2014-es 47,9 százalékról 60 százalékra, Szászországban 49,2 százalékról 65 százalékra.

A hivatalban lévő brandenburgi SPD-s és a szászországi CDU-s miniszterelnök, Dietmar Woidke és Michael Kretschmer egyaránt megkönnyebbüléssel fogadta az első adatokat. Hangsúlyozták, hogy pártjuk egyértelmű felhatalmazást kapott a választóktól a kormányzás folytatására. Az AfD részéről jelezték, hogy erőteljes ellenzéki politizálásra készülnek.

A főváros, Berlin körül elterülő – a volt NDK területén fekvő – Brandenburgban az SPD és az AfD után a CDU következik a szavazatok 15,5 százalékával, ami 7,5 százalékpontos visszaesés a 2014-es 23 százalékhoz képest.

Az SPD eddigi koalíciós partnere, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) is súlyosan meggyengült, a szavazatok 10,7-11 százalékát szerezheti meg, a 2014-ben elért 18,6 százalék után.

A Zöldek az öt évvel ezelőttinél jobban szerepeltek, de elmaradt a választás előtti felmérések alapján valószínűsített nagy előretörés, a szavazatok 10-10,2 százalékát szerezték meg, az utolsó felmérések alapján várt 14 százalék helyett, a 2014-ben elért 6,2 százalék után.

A potsdami Landtagba bejuthat a Szabad Választók (FW) pártja is, amely 5 százalékon áll. A liberális Szabad Demokrata Párt (SPD) ismét az 5 százalékos bejutási küszöb alatt, 4,8 százalékon végzett az exit pollok szerint.

Az ugyancsak a volt NDK területén fekvő Szászországban a CDU és az AfD után a Baloldal következik 10-10,5 százalékkal, szemben az öt évvel ezelőtti 19 százalékkal.

Az SPD – a CDU eddigi szászországi koalíciós partnere – visszaszorult a kisebb pártok közé, az öt évvel ezelőtti 12,4 százalék után a szavazatok 7,9-8 százalékát gyűjtötte össze, ami a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye.

A Zöldek áttörése Szászországban is elmaradt, a baloldali ökopárt 8,8 százalékot ért el, a várt 11 százalék helyett, az öt évvel ezelőtti 5,7 százalék után.

Az FDP a drezdai Landtagba sem jutott be, a szavazatoknak csak a 4,7 százalékát szerezte meg