Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Hirdetés

– Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a rendkívüli járványhelyzetre való tekintettel az egészségügyben dolgozók személyenként félmillió forintos elismerésben részesülnek. Hogyan, mikor és milyen formában juthatnak hozzá?

– Törekszünk az orvosok és a dolgozók anyagi megbecsülésének állandó növelésére. Az orvosok fizetése 2010 óta átlag két és félszeresére emelkedett, ugyanígy az ápolóké is, náluk ennek határideje azonban a 2022-es esztendő. És ezzel nincs vége, a folyamat nem áll meg. Ami a járványt illeti, elkötelezett hivatásról lévén szó, azzal mindenki tisztában van, hogy igazán megfizetni nem lehet. Elismerésünk jeléül félmillió forintot kapnak azok, akik részt vesznek ebben a heroikus munkában.

– Portástól az ápolón át az igazgatóig?

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

– Terveink szerint kivétel nélkül minden érintett megkapja a bruttó félmillió forintot.

– Kérdés csak az, hogy mikor.

– Még a nyáron, várhatóan a Semmelweis-napi megemlékezések környékén.

– Márciusban döbbenetes és kétségbeejtő tragédiák történtek Kína után Olaszországban, később Spanyolországban, az USA-ban, Svédországban. Lakásokban idős áldozatokra találtak a kutató katonák; holttestek tucatjait tárolták az idősek otthonaiban; lélegeztetőgép hiányában orvosok döntöttek arról, ki maradjon életben; katonai teherautók szállították a holttestek ezreit. Az eleddig ismeretlen járvány közeledtével választanunk kellett: lesz, ami lesz, vagy pedig felkészülünk akár százezer fertőzött egyidejű ellátására. Kormányunk a felkészülést és szembeszegülést választotta, aminek következményeként az ellenzéki pártok és képviselőik önt hol gyilkosnak, hol embertelennek bélyegezték a kórházi ágyak felszabadítása miatt. Sőt távozásra, lemondásra szólítják fel, olykor tiszteletlen, alpári hangnemben.

– Nem csak ezért mondják. Egyfolytában ezt hajtogatják, amióta Orbán Viktor felkért miniszternek. Komoly átalakítások kezdődtek az egészségügyön kívül az oktatásban, a kultúrában is. Ráadásul az érettségi is példaszerűen zajlott le. Nos, ezek az intézkedések nyilvánvalóan komoly érdekeket sértenek, ideológiai és materiális értelemben egyaránt. Az ellenzék célja a kormány bármi áron való megbuktatása, ezért hol az egyik, hol a másik minisztert támadják, gyalázzák. De térjünk vissza az ágyakhoz. Állítom, hogy nálunk megfelelő időben, ideális ritmusban fontos és korai intézkedések történtek már a járvány kezdetén. Így folyamatosan két-három hét előnyre tettünk szert, ezért figyelni tudtuk az olasz és osztrák eseményeket annak érdekében, hogy egy esetleges későbbi tömeges megbetegedés során mindenki ellátáshoz juthasson. Láttuk, hogyan omlik össze sokfelé az ellátórendszer Európában, Amerikában, sőt világszerte. Ezt mindenáron el akartuk kerülni. A létező legrosszabb helyzetre kellett felkészülni, éppen azért, hogy szükség esetén a magyar emberek tíz- vagy százezreit tudjuk folyamatosan gyógyítani. Nem felemelt karokkal vártuk a járvány tombolását, mint némely országban. Szeretném néhány adattal ezt alátámasztani: amíg nálunk egymillió lakosra vetítve 39 az elhalálozottak száma, addig például Belgiumban 650, Olaszországban, Spanyolországban 450. Akkor Svédországról vagy Amerikáról nem is beszéltünk.

– Március 16-án postázták azt a miniszteri rendeletet, amely a halasztható beavatkozások átmeneti felfüggesztését írta elő. Úgy tudjuk, a kórházak szabad ágykapacitása ebben az időszakban több mint 34 százalék körüli volt, március végén pedig 58 százalék, tehát nem kellett betegek tömegeit hazaküldeni. Akkor miért tombolt az ellenzék?

– Itt megint óriási és szándékos csúsztatás történt, hiszen arról cikkezett és beszélt az ellenzék, hogy ágyakat ki kellett üríteni. Ilyen utasítás soha nem hangzott el. A kezelés és az intenzív ellátás bővítésének a feltételeit kellett biztosítaniuk. Az viszont, hogy kit küld haza és kit nem az orvos, kizárólag a saját szakmai és emberi felelőssége, akár van járvány, akár nincs. Nem a minisztérium döntött a betegek kezeléséről, hanem a szakmai kollégium, amelynek 62 tagozata van, mert ennyi orvosi szakmát tartunk nyilván. E grémiumok dolgozták ki azokat az ajánlásokat, amelyek alapján el tudta az orvostársadalom dönteni, melyik betegség kezelését lehet átmenetileg elhalasztani, és melyikét nem.

– Mégis a parlamenti ordítozók, akik azt üvöltözték, Kásler húzzon el!, az ellenzéki szónokok kizárólag az ön felelősségét emlegették, mintha minden beteg sorsáról személyesen döntene.

– Ez csak természetes amiatt, amit a kormánybuktatás kapcsán már az előbbiekben említettem.

– Talán azért is, mert az orvosok, sőt a vezető orvosok között is akadnak, akik a politikai és a személyes érdekeiket képesek akár a járvány elé helyezni.

– Az orvostársadalom döntő többsége hősiesen helytáll, köszönet érte, de vannak közöttünk olyanok, akik nem szimpatizálnak a kormánnyal, és ha módjuk van rá, ennek hangot is adnak, akár anonim módon, az ellenzéki pártokon és sajtón keresztül.

– Az országban egyedülálló karriert futott be, hiszen 26 éven át vezette az Országos Onkológiai Intézetet. Közreműködött több millió ember gyógyulásában, az intézmény világszínvonalú fejlesztésében, mégis amikor két kórház igazgatóját, mert nem jól végezték a munkájukat, elküldte, ismét csak sorjáztak a gyűlölködő és lejárató vélemények.

– Mérlegelési lehetőséget sem hagytak. Tudniillik az ország járványkezelésben egyik kiemelt kórházának a vezetője a 422 jól felszerelt ágyból a kért határidőre nemhogy 253-at, de egyetlenegyet sem készített elő, amit április 9-én írásban meg is erősített. Aznap a Pesti úti idősek otthonából 120 beteget kellett azonnal kórházba szállítani. Akkor a Korányi-intézet mellett rájuk számítottunk, de a kórház egyetlen idős embert sem volt hajlandó befogadni az út túloldalán várakozó mentőkből. Erre nincs magyarázat, itt nincs mérlegelés. Munkám során több fuldokló beteget láttam, megismertem az ő kínszenvedésüket. Akkor képzeljük el, hogy ilyen betegek fogadásra nem készül fel egy intézet.

– Inkább nem gondolunk bele… A másik esetben a székesfehérvári intézmény felejtette el jelenteni az elhunytak számát, ezért az Operatív Törzs aznapi tájékoztatója sikerült hiányosra. Muszáj volt a vezetőt levál­tani?

– Nemcsak ez volt a gond, hanem hogy egyszerűen nem követték az utasításokat, és kialakult egy fertőző góc a kórházon belül. Az orvos igazgató a legújabb hír szerint magára vállalta a hibákat, de a felelősséget egy személyben a kórház főigazgatója viseli. Az ő feladata a hibák megelőzése, észlelése és azok megszüntetése. Az új vezetők mind a két intézményben, néhány napon belül megteremtették a rendet. Van ennél fontosabb?

– Úgy látjuk, a jobb félni, mint megijedni elv vezérelte országos felkészülést nem is követte tömeges megbetegedési hullám. Megnyugodhatunk?

– Ismeretlen vírussal állunk szemben. Nem ismerjük pontosan a természetét, ráadásul nincs még védőoltás ellene, nincs elfogadott ellenszere és terápiája. Az orvosi tevékenységet minden helyzetben a jog is úgy ítéli meg, hogy mindent megtettünk-e a beteg érdekében. Az orvosi etika ennél szélesebb fogalom. Tehát továbbra is a legrosszabbra kell készülni, és aszerint lépni. Minden előfordulhat. Ugyanakkor négy lépcsőben megkezdtük az egészségügyi ellátás normalizálását. Már az elején újabb durva félremagyarázással kerültünk szembe: nem május negyedikén, hanem ettől a naptól kezdődően, a szakmai kollégiumok ajánlásai alapján, de a kórházak, az igazgatók, az orvosok felelőssége mellett. Tehát csak folyamatosan, nem pedig kapkodva kell kezdeni, és csak így szabad haladni. Az ellenzék okoskodásaival szemben, a hozzám eljutott információk alapján a kórházak igenis jól és szakszerűen teljesítenek.

– Hiába, ön a felelős az elmaradt műtétekért, a leállított alapellátásért, a hiányzó maszkokért, a letört és ellopott vízcsapokért, egyszóval mindenért.

– Ezek a kifejezetten politikai indíttatású felvetések már csak azért sem állják meg a helyüket, mert évente Magyarországon százmillió orvos-beteg találkozás történik. Mindegyiket a miniszteren számonkérni, gondolom, erős túlzás. Ez esetben az ellenzék túlbecsüli a képességeimet. A maszkok és gépek körüli hisztériára térve, minden intézmény megkapta a számára szükséges védőfelszereléseket, a legtöbb esetben egy hónapra előre. Éppen most néztem át a vonatkozó kimutatásokat. Más kérdés, hogy sok helyütt erről a fenntartóknak, az önkormányzatoknak, lásd Pesti út, az egyházaknak, az alapítványoknak vagy a háziorvosoknak kell gondoskodniuk.

– Az embereket naponta sokszor szándékosan félretájékoztatják. Csoda, ha nem így tudják?

– Ezért kell naponta leírni, ezért kell objektíven tájékoztatni, amit ezúton is köszönök. Ezen a ponton fontos megemlíteni a mindenáron való tesztelést mint az ellenzék legújabb automata fegyverét. A vizsgálat sajnos csak pillanatnyi állapotot képes rögzíteni, tehát aki ma negatív, az holnapután már pozitív lehet. Mindenkit mindig tesztelni viszont felesleges és teljes képtelenség. Persze ettől még lehet követelni. Nekem az a meggyőződésem, hogy a magyar emberek döntő többsége elégedett a kormány, azon belül pedig az egészségügy járványügyi intézkedéseivel és tevékenységével.

– Pontosan ezért erőlteti az ellenzék az állandó ellentmondásgyártást. Sőt a durva személyeskedéstől sem riadnak vissza, hátha sikerül fikarcnyi feszültséget kelteni e nem mindennapi időkben. Például hogy miért Orbán megy a kórházakba, és miért nem Kásler? És így tovább.

– Ez sem hat rám az újdonság erejével, és nem szaporítja a pulzusomat. A miniszterelnök úr vezeti az Operatív Törzset, ezért minden olyan lépést megtesz, sok más országbéli vezetőtársával ellentétben, amit fontosnak tart. Hogy ki kit kísér el és hová, az nem presztízskérdés, abból erőltetett következtetéseket levonni enyhén szólva megmosolyogtató. Rám az a munka hárul, amit az Operatív Törzsben közösen meghatározunk, a többiek feladata pedig a többiekre tartozik. Ugyanez vonatkozik a sajtótájékoztatókra is. Müller Cecília főorvos asszony rendkívül megfontolt, nagy tudású szakember, ezért a napi tájékoztatás az ő feladata.

– Mégis kitartóan arra játszik az ellenoldal, hátha sikerül önt addig piszkálni, sértegetni, amíg önként megsértődik és félreáll, vagy ha ez nem megy, a miniszterelnököt hozni olyan helyzetbe, hogy megnehezteljen önre. Elképzelhető ilyen konfliktus?

– Én ennek az égvilágon semmi jelét nem tapasztalom, de az eredmények sem utalnak rá, hiszen Magyarországon bármilyen összevetésben rendkívül jó a járványügyi helyzet kezelése. Azt viszont nagy elismerésként élem meg, hogy a kormányt rajtam keresztül próbálják támadni. Nem én vagyok az első, de nem is az utolsó, akit célkeresztbe állítanak. Igaz, kedvükre való engem támadni, mert megvallottan keresztény és nemzeti elkötelezettségű vagyok. Olyan személyek gyilkosoznak le, akiket vagy akik családtagjait gyógyítottam az onkológián. Ez szellemi alvilág, nem foglalkozom vele. Egész életemben fegyelmezett és tudatos ember voltam, a szeretteim és a nemzetem iránti felelősség mellett a hivatásom kötelez. Nem hagyom, hogy provokáljanak, hogy kizökkentsenek lelki nyugalmamból.

– Sok millió páciense között kezelte például a nemzet jelentős politikusait, az Antall-érától kezdve a Horn-, a Medgyessy-, a Gyurcsány- és az Orbán-korszakokon át évtizedekig.

– Egyformán gyógyítottunk koldust és királyfit. Semmiféle megkülönböztetést nem tűrtem el. Ez a viselkedés pedig arra késztette még az ellenoldal politikusainak és prominenseinek higgadtan gondolkodó többségét is, hogy elismerjék a hozzáállásunkat. Jobban bíztak a szakmai tudásomban más politikai szempontoknál. Fogalmazhatunk úgy is, jobban féltek a ráktól, mint tőlem.

– Régi kollégáitól tudom, hogy hétvégeken is rendszeresen bejárt az intézetbe, állandóan szorgalmazta a fejlesztését, végezte a fej- és nyaksebészeti műtétek százait, miközben tanulmányokat, szakkönyveket írt, és nemzetközi ismertségre tett szert. Támogatói közül sokan követik a közösségi oldalát, és biztatják további eredményes miniszteri munkára. Ugyanakkor Bangónék, Kunhalmik, Kórozsok és Hadházyk ordítják: „Önnek nem számít az emberélet, csak a Fidesz politikája, csak a saját zsebük és a hatalom…” Meddig lehet ezt bírni?

– Ha presztízs, hiúság vagy anyagi érdekek vezérelnének, akkor most biztosan nem itt lennék. Azért vállaltam, mert az eddigi munkám alapján Orbán Viktor miniszterelnök úr úgy ítélte meg, hogy rám bízza a tárca vezetését. Nem mondhattam nemet, mert akkor ellentmondtam volna mindannak, amit idáig tettem és ahogyan éltem. Egyébként senki másnak nem mondtam volna igent. Ezért őszinte meggyőződéssel mondhatom, hogy alvilági mesterkedésekkel nem lehet éket verni a kormány tagjai közé. Ugyanakkor elszomorít, hogy még egy eddig tragikus járványhelyzetet is politikai célokra, alpári hecckampányokra igyekszik az ellenzék felhasználni az összefogás helyett. Ilyen világban élünk. Ilyen világban végezzük a szolgálatot.