Még 2001-ben az Amnesty International megbízásából készült egy plakát és egy reklámfilm a magyar „rendőri brutalitás” ellen. A fotón egy állítólagos magyar rendőr keze látható, a filmen pedig egy rendőr lába. Alatta a felirat, hogy „Képzeljék el, milyen az áldozata”.

Hirdetés

Bándy Péter, a Demokrata vezető szerkesztője szerint az ilyen jellegű támadásokat mindig jobboldali kormányok ellen intézik a nemzetközi szervezetek:  

– Valóban az a jellemző, hogy ezek a különböző nemzetközi szervezetek akkor hangosak, ha éppen jobboldali kormány van, így volt ez már 1998 és 2002 is – fogalmazott Bándy Péter. – A legemlékezetesebb (kampány) az állítólagos magyar rendőri erőszakról szólt, ami Szlovéniában díjat is nyert. Ily módon Magyarország rossz hírét keltették külföldön. Az is jellemző, hogy ezek a vádak nem megalapozottak, tehát nincsenek konkrét bizonyítékok – ez az elmúlt tíz évben is így volt –, hanem általánosságban próbálnak olyan látszatot kelteni, hogy Magyarországon az emberi jogok csorbulnak, az embereket valamilyen módon, szólásszabadságukat, gyülekezési szabadságukat, korlátozni próbálják. Ezek valójában persze nem igazak, de ha külföldre eljutnak a vádak, ezt a külföldi közvélemény nem ellenőrzi.

– Ez egy hosszú folyamatnak volt talán az első olyan lépése, aminél szembesültek azzal Magyarországon a politikusok és a titkosszolgálatok is, hogy a világ alapjaiban változott meg. Ez volt az az első pillanat, amikor egy szolgálat azzal szembesül, hogy nem a klasszikus ellenfelei vannak – mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő. – Ha nem egy külföldi ellenérdekelt szolgálat végez olyan lejárató, befolyásoló műveletet, hanem egy multinacionális érdekcsoport, amelyik megfelelő fedést is alkalmaz a munkájában, akkor azzal nagyon nehéz volt még abban az időszakban mit kezdeniük a szolgálatoknak. Tudomásul kellett venni, hogy újfajta kihívások jelentek meg, amelyekkel szemben nem biztos, hogy már a régi módszerek elegendőek.