Fotó: T. Szántó György / Demokrata
Hirdetés

– Élelmiszer-biztonságért felelős ag­rár­államtitkárból lett a friss családügyi tárca államtitkára, ami elég jelentős váltás, mert jelenleg bajai országgyűlési képviselő, korábban pedig a térség polgármestere és Fidesz-szóvivő is volt. Akadt valamilyen előzménye korábbi munkájában a családpolitikának?

– Szeptember közepén kért fel Novák Katalin miniszter arra, hogy a felállítandó családokért felelős tárca nélküli minisztérium parlamenti államtitkára legyek. Huszonharmadik éve vagyok képviselő, és megtanultam, hogy nálunk nem pozíciót osztanak, hanem munkát. Mivel a családok ügye, támogatása a kormányzat egyik fő feladata, ezért nagyon megtisztelőnek éreztem, hogy segíthetjük a magyar családokat a gyermekvállalásban, az otthonteremtésben. A folyamatosságról pedig még annyit, hogy a bőrömön érzem, mennyit jelent a munkámban, hogy 1998 óta Baja és térsége egyéni képviselője vagyok. Nagyon komolyan veszem és szeretem, amit csinálok. A családok képviseletének és a családpolitika alakításának tehát nem előzménye, hanem inkább folyamata van az életemben – megtiszteltetés, hogy ezt most parlamenti államtitkárként is tehetem.

– A csoknak most már meglehetősen hosszú a története. Jól értelmezem, hogy hatodik éve nemcsak újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg a magyar családok előtt, hanem újabb és újabb rétegek juthatnak gyermekvállalási támogatáshoz?

– 2010-ben Magyarországon családbarát fordulat történt. Korábban a baloldali kormányok minden olyan támogatást megszüntettek, amely a családokat segítette. Eltörölték a régebbi otthonteremtési programot, a gyerekek után járó adókedvezményt, és további terheket raktak a családok vállára. Ennek eredményeként 2010-re nagyon nehéz helyzetbe kerültek a magyar családok; akkor azt mondtuk, hogy a gyermekvállalás a szegénység vállalásával egyenértékű. 2010 óta másfajta értékrendet képviselünk, amely minden téren a családot helyezi a középpontba, ezért nemcsak otthonteremtésről vagy adókedvezményekről beszélünk, hanem olyan országot építünk, amely segíti a gyermekek továbbtanulását, a fiatalok életkezdését, hogy családot tudjanak alapítani, hogy ők is gyermeket tudjanak vállalni. Idesorolhatjuk a munkavállalást is, hogy a fizetésükből el tudják látni a családjukat, valamint a tisztes időskor biztosítását, a nagyszülői gyedet, a nők negyven év utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét is. A kormányváltás utáni első években ennek az alapjait raktuk le, majd ahogy a gazdaság megerősödött, lehetett dönteni a családbarát politika újabb és újabb kedvezményeinek bevezetéséről, többek között a közelmúltban a Családvédelmi akciótervről is. Most pedig új korszak nyílik az otthonteremtésben, az egyik legnagyobb ilyen jellegű program elindításával.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

– Mitől új ez a korszak? Az önálló minisztérium miatt? Vagy mert például az egyik elem, az otthonfelújításra kérhető támogatás teljesen új szemléletet mutat, hiszen már nemcsak vásárlásra-építkezésre, hanem minőségi fejlesztésre ad lehetőséget?

– Október elsejétől létrejött az önálló, családokért felelős tárca nélküli minisztérium Novák Katalin vezetésével. Az egész csapat azon munkálkodik, hogy kidolgozzuk azokat az újabb programokat, amelyekkel további segítséget tudunk nyújtani a magyar családoknak ahhoz, hogy biztos fedél legyen a fejük felett, megfelelően komfortos otthonban nevelhessék gyermekeiket. Az otthonfelújítási program ennek a több lépésből álló csomagnak az egyik legszélesebbre nyitott eleme. Azt szerettük volna elérni, hogy aki Magyarországon legalább egy gyermeket nevel, és van saját ingatlana, az fel tudja újítani. A felújítási összeg felét, maximum 3 millió forintot visszatéríti az állam, ezzel segítve, hogy komfortosabbak legyenek az otthonok, a családok megfelelőbb körülmények között tudjanak élni. Ez lehet fürdőszoba-felújítás, energiahatékonysági beruházás, bármi, ami korszerűsíti a lakást.

– A tetőtér beépítése szintén új elem. Mivel ez messze nem kerül annyiba, mint egy új ház felépítése, mi úgy számoltuk, hogy itt a támogatás akár az új otthonhoz szükséges beruházás teljes összegét fedezheti…

– Mi a család fogalmába az időseket is beleértjük. Nagyon sok jelzést kaptunk arról, és nekem is az tapasztalatom, hogy vannak olyan helyzetek, amikor egy fiatal pár nem akar vagy nem tud máshol lakást vásárolni, és úgy döntenek, hogy a szülőknek, nagyszülőknek, rokonoknak a tetőterét építik be, így a generációk együtt tudnak élni. A támogatásnak csupán annyi feltétele van, hogy a létrejövő új ingatlan külön bejáratú legyen, legyen benne önálló konyha, fürdőszoba, legyen közműellátottsága, a fiatalok tulajdonába kerüljön, és egy gyermek esetén legalább 40, kettőnél 50, háromnál 60 négyzetméteres legyen. Az otthonteremtési program fejlődésére jellemző, hogy különböző élethelyzetekre próbálunk sorra megoldást találni.

– A többgenerációs családmodell legfeljebb száz évvel ezelőtt volt gyakori Magyarországon. Viszont Európa más országaiban, akár a környékünkön Lengyelországban, nagyon is jellemzőek a háromgenerációs, nagy házak, ahol a különböző szinteken élnek az eltérő korosztályok. Ebben a támogatási formában ennek az életformának az ösztönzése is szerepel, mert valóban nagy könnyebbséget jelenthet például a szülők, nagyszülők közelsége?

– Már a Nők 40 programnak is az volt a célja, hogy azoknak, akik negyven év jogosultsági idővel, tehát ennyi keresőtevékenységgel, illetve gyermeknevelési idővel rendelkeznek, és részt kívánnak venni az unokák nevelésében, erre lehetőséget adjunk, és ugyanez elmondható a nagyszülői gyedről is. Most a járvány miatt rendhagyó módon élünk, de eljön az idő, amikor újra együtt lehetnek a családok. Korábban valóban jellemzőbb volt, hogy több generáció élt együtt, ami több szempontból is előnyös volt: a fiatalok jobban tudtak figyelni a szüleikre, a szülők pedig segíteni nekik. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy bárkit bele akarnánk kényszeríteni bármilyen helyzetbe, hiszen az állam sokféle támogatást kínál.

– Az új programok iránt vélhetően ismét jócskán lesz érdeklődés. Van-e elegendő forrás az egyre bővülő csok finanszírozására? Csak mert 2002 után a szocialista kormány épp az elszabaduló költségekre hivatkozva szüntette meg az egykori Széchenyi-terv lakástámogatási rendszerét.

– A kormány célja, hogy a munkahelyeket és a családok életszínvonalát a járvány ideje alatt is megvédje, ezért a válságos idők ellenére továbbra is teljes mértékben folyósítjuk a családtámogatásokat. Nekünk az a feladatunk, azért dolgozunk, hogy ezeket a lehetőséget minél többen igénybe tudják venni. A költségvetésben az ehhez szükséges összegek rendelkezésre állnak. A kormány elkötelezett abban, hogy minden magyar család feje fölött biztos fedél legyen. Ennek érdekében január elsejétől csökken az új lakások után fizetendő áfa is öt százalékra, sőt az a család, amely csokkal vásárol otthont, utólag még ezt az ötszázalékos összeget is visszakapja.

– Az otthonteremtési program sikerének egyik bizonyítékaként említik, hogy 2010 óta 1,25-ról 1,49-re nőtt a termékenységi ráta Magyarországon. Mennyi gyerek született kifejezetten a csokvállalások eredményeként?

– Annyit biztosan tudunk, hogy eddig közel 80 ezer gyermeket vállaltak a csok fejében a családok, akiknek átlagosan hat éven belül kell megszületniük, vagyis, tekintve, hogy a csok 2015 júliusában indult, valószínű, hogy a születések zöme még előttünk áll. Balliberális oldalról sokszor vádolnak minket azzal, hogy ezekkel a programokkal rá akarjuk kényszeríteni az embereket, hogy gyermeket vállaljanak. Nem erről van szó, mi azért hirdetjük meg ezeket a lehetőségeket, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen. A felmérések szerint 2010 körül például a fiatal magyar párok nagyjából egy gyermekkel kevesebb vállaltak, mint amennyit elmondásuk szerint szerettek volna, amiben szerepet játszott a családtámogatási és otthonteremtési programok korábbi lebontása, illetve hogy a munkalehetőségek is szűkösek voltak. Mi ezeket az akadályokat hárítjuk el, vagyis hogy a vágyott gyermek születésének ne az legyen az akadálya, hogy a fiatalok nem tudnak önálló otthonhoz jutni, vagy nincs munkájuk. Ennek megfelelően büszkén vállalhatjuk, hogy az újabb nagy otthonteremtési programot épp a koronavírus-járvány közepette indítjuk el, mert a járványhelyzetben is szeretnénk a magyar családoknak kiszámítható és biztonságos életkörülményeket teremteni.

– Novák Katalin a napokban az Idősek Tanácsának tagjaival tárgyalt, ön pedig a parlamentben hasonlította össze a mostani és a baloldali kormány válságidőszakban gyakorolt szociálpolitikáját. Ez azt is jelenti, hogy a családpolitika miniszteriális szintre emelésével egyúttal a szociális feladatokkal is bővült a tárca szakterülete?

– A nyugdíjasok, idősebbek is a család részei, és mi minden intézkedéssel szeretnénk kifejezni, hogy megbecsüljük őket. Az elmúlt tíz esztendőben minden fontos kérdésben megkérdeztük az érintetteket is. Az Idősek Tanácsával most azért konzultáltunk, mert Európában mindenhol súlyosbodik a járványhelyzet, és szerettük volna megtudni, hogy az idősek hogy viszonyulnak ehhez. 2010-ben szövetséget kötöttünk a nyugdíjasokkal, amelynek keretében vállaltuk, hogy a nyugdíjak reálértéke nem csökkenhet, amit törvény is garantál. Ennek megfelelően idén is lesz kiegészítő nyugdíjemelés, és ami ennél is fontosabb, a jövő év elején a baloldali kormányok által elvett 13. havi nyugdíjat is elkezdjük visszaépíteni. A feladatkörünk tehát nem bővült, de az, hogy a családok ügyének külön miniszteriális képviselete van a kormányban, azt jelenti, hogy a kormányzat is még komolyabban veszi ezeket a feladatokat. Mi a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben sem hagyjuk magukra a családokat, támogatjuk a gyermekvállalást, gyermeknevelést, az otthonteremtést. A magyar családok számíthatnak ránk.